Nem tettek le a parlamenti mandátumról a németek, a roma feliratkozók száma néhány nap alatt több ezerrel nőtt

Majdnem biztosra vehetjük, hogy német nemzetiségi mandátumot idén nem fognak kiosztani – erősítette meg korábbi álláspontját a Political Capital a hét elején. Kétségtelen, hogy a hónapokkal ezelőtt kezdődött tendencia nem állt meg, egyre fogy a német nemzetiségi névjegyzékben szereplő választók száma.

Lapunk is rendszeresen figyelemmel kíséri az adatokat: egyetlen nap volt (március 24-e), amikor némi növekedés volt tapasztalható, máskülönben folyamatos a csökkenés. A több mint 30 ezer német nemzetiségű választóból mára kevesebb mint 25 és fél ezer maradt.

A Political Capital közlése szerint 2014-ben mintegy 22 ezer, 2018-ban csaknem 24 ezer, 2022-ben nagyjából 23 ezer érvényes szavazatra volt szükség a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzéséhez. A Political Capital úgy kalkulál, hogy a várhatóan magas választási részvétel miatt ehhez idén már 25 ezer körüli szavazat kell. Ennek alapján reménytelennek tűnik a németek helyzete.

Még mielőtt rátérnénk arra, hogy Gallai Gregor, a német nemzetiségi lista vezetője miért lát mégis reális esélyt a mandátum elnyerésére, a rend kedvéért: nemzetiségi választási listára kizárólag azok szavazhatnak, akik regisztráltatják magukat az adott nemzetiség névjegyzékében, ők azonban nem szavazhatnak pártlistára. Létszámuk alapján csak a németeknek és a romáknak van lehetőségük arra, hogy szavazati joggal felruházott képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.

Ha ez nem jön össze, akkor az adott nemzetiség képviseletét szavazati jog nélküli szószóló láthatja el a parlamentben. Feltéve, ha van lista. Belviszályok miatt négy évvel ezelőtt a romáknak, idén a szerbeknek nem sikerült listát állítaniuk.

Gallai Gregor máshogyan számol, mint a Political Capital. Amikor megállapítják ugyanis, hogy hány szavazatra van szükség a nemzetiségi mandátum elnyeréséhez, a pártok győzteskompenzációból érkező töredékszavazatait is figyelembe veszik. Márpedig ha szoros lesz a verseny (a Medián minapi felmérése ellenére a németek arra készülnek, hogy az lesz) akkor a győzteskompenzációs szavazatok száma drasztikusan csökken. Gallai Gregor szerint így nem a Political Capital által kalkulált 25 ezer, hanem csak mintegy 21 ezer szavazatot kell szereznie.

A szavazati joggal felruházott parlamenti képviselet „elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy segítsük az intézményrendszerünk működését, erősítsük a nyelvi környezetet, támogassuk civil szervezeteinket” – hangsúlyozta lapunknak. A nemzetiségi névjegyzékbe április 2-a délután négy óráig lehet bejelentkezni (leiratkozni április 9-e éjfélig). Gallai Gregor úgy véli, ha az elkövetkező egy hétben sikerül néhány ezerrel növelni a német regisztráltak számát – belső kimutatásuk alapján ez megvalósítható feladatnak tűnik –, akkor meglehet a parlamenti mandátum.

Eddig két cikluson keresztül a kormánypárttal rendre együtt szavazó, fideszes kötődésű Ritter Imre volt a német képviselő. A névjegyzékből főként olyan ellenzékiek iratkoztak le, akik pártlistán is a Tisza Pártot szeretnék támogatni, és attól tartanak, hogy amennyiben Gallai Gregorra – Ritter Imre volt kabinetfőnökére – adják a voksukat, azzal a Fideszt erősítik. Gallai Gregor viszont másfajta politizálást ígér. Országjárása során rendre elmondja, hogy „bár nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékben csinálni”, részéről nem lesz automatikus a kormány támogatása.

– említett egy példát a Népszavának.

Gallai Gregor arról is szeretné meggyőzni a német nemzetiség tagjait, hogy az ő listás szavazataik nem befolyásolják a választás kimenetelét. Ahhoz nincsenek elegen. Politikai nyertese nincs annak, ha a német lista helyett a pártlistát választják, vesztese azonban van: a magyarországi németség – jelentette ki.

A romák most először célozzák meg a parlamenti mandátumot, listájukat Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke vezeti. A roma regisztráltak száma sokáig 40 ezer körül alakult, de a hétvégén átlépte a 41 ezret. Most már 44 és fél ezernél tart. Szerdáról csütörtökre több mint 1600 feliratkozóval emelkedett a létszám.

Februárban, miután többek között Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóval találkozott, azt mondta lapunknak, hogy a Fidesz tiszteletben tartja a nemzetiségek autonómiáját, nem fogja akadályozni, hogy a romák által megválasztott képviselő tagja legyen a törvényhozásnak. Akkor közölte azt is, nem szerepel a kifejezett tervei között, hogy növelje a nemzetiségi névjegyzékben lévő romák számát, ha azonban valaki a kampányuk hatására úgy érzi, szeretne regisztrálni, azt örömmel veszi.

A romák választási fórumokat és nagyobb szabású, koncertekkel egybekötött gyűléseket szerveznek. A Fidesznek az lenne az érdeke, hogy a roma nemzetiségi listára ellenzéki választók iratkoznak fel (akik így nem tudnának a Tiszára szavazni), de a lapunkhoz eljutott információk szerint a valóságban fideszesek is szép számmal megtalálhatók az újonnan regisztráltak között.

A névjegyzékben szereplő 44 és fél ezer roma látszólag bőségesen elegendő a mandátum megszerzéséhez, de erősen kérdéses, hogy a régebben feliratkozók mennyire lesznek mozgósíthatók a választáson. Aba-Horváth István még mindig nem mehet biztosra, gyanítható, hogy a regisztráltak száma tovább növekszik majd.