A korrekció nem elegendő, ezért teljes gazdaságpolitikai fordulatot tervez Kármán András, a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere, aki erről a kinevezése előtti meghallgatásán beszélt az Országgyűlés költségvetési bizottságában. A miniszter megkapta a kinevezéshez szükséges bizottsági támogatást.
A gazdaságpolitikai fordulat többrétű lesz: a jelenlegi összeszerelő-üzemekre épülő gazdaságról átállnak egy magasabb termelékenységet támogató gazdaságpolitikára, kiszámítható jogi és szabályozási környezetet ígérnek. A tervek szerint augusztusra a parlament elé kerülhet az idei pótköltségvetés, illetve őszre a jövő évi költségvetés tervezete is. Ez utóbbinak része lesz a középtávú gazdasági pálya felvázolása, amelynek célrendszerében az euróbevezetés áll.
A leendő kormány tervei szerint
2030-ra a magyar gazdaság minden olyan maastrichti kritériumot teljesíthet Magyarországon, amely az euróbevezetés feltétele lesz.
Vagyis az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá csökkentik, az államadósságot stabilizálják, az inflációt és a kamatokat mérsékelnék, míg a forint árfolyamát stabilizálják. Kármán András nem beszélt róla – de ha 2030-ra teljesülnek ezek a feltételek, akkor az akár azt is jelentheti, hogy négy év múlva bevezethetik Magyarországon is az eurót.
Gyors döntésekre készül a Tisza párt, akár 4-5 év múlva jöhet a magyar euróDe ez még messze van, az első hetek a leltárkészítéssel telnek majd, a tervek szerint másfél hónap múlva lehet tiszta képet kapni például a költségvetés valós helyzetével kapcsolatban. Az örökség nem egyszerű, az új kormány mozgástere szűk, ezért a Tisza terveiből idén nem fognak mindent teljesíteni. Kármán a meghallgatása utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén
csökkenteni fogják a vényköteles gyógyszerek, a zöldségek, a gyümölcsök és a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa) a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra, amely a jelentős adócsökkenés miatt az árakban is meg fog jelenni.
A másik halasztatlan terv a legalacsonyabb nyugdíjak emelése: a nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelik, a 120–140 ezer forintos tartományban is emelik az ellátások összegét, hogy elkerüljék a jövedelmek torlódását.
Az adórendszerben az új kormány megtartani tervezi a már bevezetett családi adókedvezményeket, majd később csökkenteni fogják a mediánbérig terjedő (jelenleg kb. bruttó 625 ezer forint) jövedelmek adóját az adójóváírás bevezetésével. Az adójóváírás révén minden mediánbér alatti jövedelem adóterhe csökken – változó mértékben –,
a legnagyobb csökkenés a minimálbéreknél lesz, ahol az adó a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik.
A vállalati adózásban az új kormány felülvizsgálja az indokolatlan kedvezményeket, ez különösen érvényes a társasági adókedvezményekre. A különadók azonnali kivezetésre jelenleg nincs lehetőség, de azok versenykorlátozó volta miatt középtávon törekednek azok kivezetésére. Emellett
bevezetik az egymilliárd forint feletti jövedelmekre az évi 1 százalékos vagyonadót.
A kormány számára a gazdasági növekedés újraindítása a kulcskérdés, ehhez szükségesek az uniós támogatások azonnali lehívása, amely már 2027-re érdemi növekedést hozhat. Ha lesz gazdasági növekedés, úgy nőnek a költségvetés bevételei, ezekkel, illetve az indokolatlan, pazarló, káros kiadások csökkentésével, a korrupció felszámolásával források szabadulnak fel, amelyeket az oktatás és az egészségügy fejlesztésére tudnak fordítani. Ezek fejlesztése nemcsak társadalompolitikai cél – szögezte le Kármán –, hanem egy versenyképesebb gazdaság alapja is.
Az MNB-vel a leendő pénzügyminiszter korrekt kapcsolatra számít, elmondása szerint az elmúlt egy évben Varga Mihály elnöksége alatt az MNB fordulatot hajtott végre, elődjénél sokkal inkább törekszik az árstabilitás elérésére. A mi feladatunk a hiány csökkentése, az államadósság stabilizálása, a jegybank feladata pedig az infláció mérséklése – mindenki teszi majd a dolgát – fogalmazott a leendő pénzügyminiszter.
Kármán András közölte, hogy 2026-ra pótköltségvetést állítanak össze, a jövő évit pedig más alapokon fogják megtervezniGigahiánnyal búcsúzik Nagy Márton, az államháztartási deficit áprilisra elérte a hiánycél 91 százalékátFelfoghatatlan méretű vagyont rejtett magántőkealapokba a NER, a Tisza-kormány most elővenné a végső tulajdonosokat
