Gyors döntésekre készül a Tisza Párt, akár 4-5 év múlva jöhet a magyar euró

Rengeteg feladat áll egy Tisza-kormány előtt, a lehető leggyorsabban munkához akarunk látni – mondta Magyar Péter leendő miniszterelnök hétfőn a választások után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján . 

A legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedések között említette a korrupcióellenes lépéseket: létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, emellett számos megelőző intézkedést hoznak. A függetlenségét visszaszerző magyar igazságszolgáltatásnak vizsgálnia kell a jegybanki alapítványok vagyonának ellopását, az MNB-székház felújítását, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) részére nyújtott ingyenes vagyonjuttatásokat, a hulladék- és autópálya-koncessziók ügyét, a paksi orosz állami hitelt, illetve akár a lélegeztetőgép-bizniszt is. Az MNB kapcsán kérdésre azt is elmondta a Tisza elnöke, hogy kész együtt dolgozni Varga Mihály jegybankelnökkel, mert az ország érdeke, hogy az MNB megőrizze a forint stabilitását. Nincs szükség háborúra a kormány és az MNB között, amely aláásná a pénzpiacok bizalmát – ezt el akarja kerülni a Tisza-kormány – jelezte Magyar Péter.

A Tisza-kormány másik fontos intézkedése lesz a még elérhető uniós támogatások megszerzése és lehívása. A jogállamisági feltételeket viszonylag gyorsan tudja teljesíteni a kétharmados felhatalmazással bíró magyar kormány, ezért gyors megállapodásra törekszik – árulta el Magyar Péter. A Tisza elnöke elmondta, hogy még hétfő este telefonon beszél Ursula von der Leyennel, és az uniós támogatások lehívásának menetrendjéről is egyeztetni szeretne. Első útjainak egyike amúgy is Brüsszelbe vezet a miniszterelnöki kinevezése után, ahol akár már megállapodás is születhet.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy további feladatuk lesz a költségvetés átvilágítása, és a gyors helyzetfelmérés után egyeztetésre készülnek az euró magyarországi bevezetésének céldátumáról. Szerinte Magyarországnak érdeke, hogy csatlakozzon az eurózónához, mert az ország nem tudott élni az önálló deviza nyújtotta rugalmassággal. A magyar gazdaság stabilitását növelné, ha kijelölnék az eurózónához való csatlakozás dátumát, ez 2030–31-re várható.

Nincs pénz az államkasszában, és lehet, hogy mire a Tisza hatalomra kerül, még kevesebb lesz, ezért az első dolga a kormánynak a bevételi oldal feltöltése kell, hogy legyen, mindezt a költségvetés rendbetételével egybekötve – sorolta lapunk kérdésére a Tisza-kormányra váró gazdaságpolitikai feladatokat Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója. A közgazdász szerint a gazdasági növekedés beindításának kulcsa az uniós pénzek megszerzése, illetve az uniós programok, ugyanis ezek utófinanszírozásúak, így minden egyes kifizetést meg kell előlegeznie a magyar költségvetésnek. A 2026-os büdzsé viszont megbukott, ezt már nem érdemes foltozgatni, újat kell a parlamentnek elfogadnia – ez Kármán András feladata lesz, aki korábban már látott költségvetést – fogalmazott.

Hasonlóan érvel a svájci UBS Bank is – már a hétvégi választások után kiadott kommentárjában: a mezőgazdasági alapokat nem számítva Magyarország összesen mintegy 26,5 milliárd euró forrásra jogosult, ami a GDP 12 százalékának felel meg. Ennek jelentős részét Brüsszel befagyasztotta. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaira vonatkozó utolsó kifizetési kérelem benyújtási határideje 2026. augusztus 31. Emiatt az új kormány várhatóan egyetlen nagy összegű igénylést nyújt majd be a határidő környékén. Ha a kohéziós projektek egy részének átcsoportosítása is megvalósul, abban az esetben már az idén 6–8 milliárd euró (2200–3000 milliárd forint) forrás érkezhet az országba, igaz, ennek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása inkább 2027-ben jelentkezne – idézte a Portfolio.hu. Az UBS elemzése szerint így viszont 2027-re már közel 4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése.

 – mondta Palócz Éva. Hasonlóan fontos az uniós pénzek felszabadítása és a háborús jogrend megszüntetése. Nem teheti meg a Tisza-kormány, hogy – ha nem is teljes mértékben – ne teljesítse legalább részben a választási ígéreteit, vagyis az alacsonyabb jövedelmek személyi jövedelemadójának csökkentését, a legkisebb nyugdíjak emelését, illetve a vagyonadó bevezetésének előkészítését. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megőrizze politikai támogatottságát, és viszonylag kis költséggel megvalósíthatók, ha nem a teljes programot akarják azonnal megvalósítani.

Azonban óriási hiba lenne megismételni azt, amit a Medgyessy-kormány 2002-es hatalomra kerülésekor tett, amikor azonnal 50 százalékkal megemelte a közigazgatásban a béreket. Most sem szabad az összes választási ígéretet azonnal teljesíteni – az négy évre szól. Fontos és sürgető lépés lenne a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása a Kopint-Tárki kutatója szerint. A magántőkealapokból ki kell szedni az állami pénzeket, amelyeket a Transparency International Magyarország kutatása mintegy 2000 milliárd forintra tesz, ennek egy részéből már költségvetési mozgásteret lehet teremteni. Hasonló a helyzet a vagyonadó bevezetésével is, ezért erre az első hetekben sort kell kerítenie az új parlamentnek – mondta Palócz Éva.

Ideje lenne az árrésstopok kivezetésének

Az lenne az egészséges, ha az új és a régi kormány közötti megbeszéléseken az árrésstop és a védett ár kérdése szóba kerülne, mivel ez az intézkedés mélyen érint egy teljes ágazatot. Magyar Péter vasárnap esti beszéde után logikusnak tűnik, hogy a leköszönő kormány már nem vállalna olyan döntést, ami befolyásolja a következő kormány működését – mondta lapunknak Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Mint ismert, az Orbán-kormány legutóbb február 12-én határozott az árrésstop meghosszabbításáról, így jelenleg 2026. május végéig marad érvényben. Ha nem születik egyéb célirányos döntés, akkor az árrésstop – a jelenlegi ismeretek szerint – kifut a tavasz végén. Számos szakmai szervezet – többek között az OKSZ szerint – úgy véli, hogy a helyzet már megérett a kivezetésre, mivel az élelmiszer-infláció 5 százalék alá csökkenésével a korlátozás fenntartása szakmailag nem indokolt. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, veszteséget okoz a szektornak, gyorsítja a boltbezárásokat, és a szakmai egyeztetés hiánya miatt káros a gazdaságra.