Megbukott az Orbán-kormány, újra világörökségi helyszínnek jelölnék a Hajógyári-szigeten húzódó limest

Óbuda-Békásmegyer önkormányzata hivatalosan is kezdeményezi a Tisza-kormánynál az egykori római birodalom határvonalának, azaz a limesnek újbóli világörökségi jelölését méghozzá az eredeti Hadriánus palotát is magában foglaló tartalommal – jelentette be Kiss László III. kerületi polgármester a Hajógyári-szigeten tartott keddi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta: – A végső döntés a kormányé, de bíznak abban, hogy a Tisza-kormány elődjével ellentétben felismeri a jelölés, illetve a világörökségi cím elnyerésének szimbolikus jelentőségét, gazdasági és turisztikai hasznát. A III. kerület örömmel lesz helyszíne a jelöléshez kapcsolódó szakmai, civil, illetve hatósági egyeztetéseknek, találkozóknak és konferenciáknak – tette hozzá a kerület vezetője.

Kiss László levelet ír a jelölésben érintett valamennyi polgármesternek arra kérve őket, hogy proaktívan támogassák a kezdeményezést, akár a szükséges egyeztetések, lakossági fórumok, hatósági eljárások lebonyolításával. A jelöléshez megszerezték az Óbudai-sziget jelentős darabját – beleértve a helytartói palota területét bérlő, tavaly nagy terveket beharangozó Multikulti Zrt. támogatását is. A limes további részei állami, illetve részben a fővárosi önkormányzati tulajdonban vannak.

Óbuda polgármestere azt várja a Magyar Péter vezette új kormánytól, hogy kiemelten foglalkozzon az üggyel, hogy a lehető legelőbb beadhassák a világörökségi cím elnyeréséhez szükséges kérelmet az UNESCO Világörökségi Bizottságához. Ennek első lehetséges dátuma 2027 januárja, amelynek elbírálása legkorábban 2028 nyarára zárulhat le, de a dokumentáció szükséges átdolgozása miatt a 2029 tűnik reálisabb időpontnak – magyarázta Visy Zsolt, az MTA doktora régész, muzeológus, aki a limes előző kormány alatti világörökségi jelölésének miniszteri biztosa volt.

amely valójában nem egyetlen műemlék, hanem egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló 6500 kilométer hosszú, három kontinensen átívelő védelmi rendszer. A magyar szakasz a Duna partjára épült római kori erődítések maradványainak láncolatából áll, legfontosabb helyszíne a Hajógyári szigeten állt egykori helytartói palota, amelyet az ötvenes években – ha nem is teljeskörűen - feltártak és több értékes mozaikot múzeumban helyeztek el, majd a romokat ismét betemették. Jelenleg 2-2,5 méter mélyen vannak a felszín alatt.

A limes világörökségi helyszínné nyilvánítására elsőként Szlovákiával szövetkezett Magyarország, de 2016-2017-ben az UNESCO Világörökség Bizottságának javaslatára úgy döntöttek, hogy a limes nyolc országon átívelő szakaszát együtt nevezik be. Sok éves előkészítő munka után a magyar szakaszt végül 2018 elején Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelölték.

A szakmai visszajelzés biztató volt és minden jel arra utalt, hogy elnyerik a hőn áhított címet. Csakhogy az Orbán-kormány a szakma és a partner országok megkérdezése nélkül 2019-ben váratlanul kivette a Hadriánus palotát a jelölésből. (Visy Zsolt a maga nevében elnézést is kért a nemzetközi partnerektől, mire Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter visszavonta a megbízatását.) Aligha meglepő módon a bizottság a kérelem átdolgozását kérte, ami meg is történt. Csakhogy az Orbán-kormány 2021 júniusában ismét váratlant húzott és mindenféle indoklás nélkül kilépett a közös pályázatból. A többi szakasz azóta felkerült a világörökségi listára, egyedül a magyar rész hiányzik. Utóbbi önmagában 65 fő helyszínt és 95 részhelyszínt tartalmaz. Néhány rekonstrukciójába belekezdtek (lásd Verőce zsiráfketrecre hajazó római őrtorony imitációját), de a többséghez hozzá sem nyúltak az elmúlt években. Visy Zsolt szerint egy felfrissített pályázattal jó eséllyel indulnánk újra a címért, hiszen a magyar szakaszon maradt fenn a legtöbb a védvonalból, de ehhez fel kell venni a kapcsolatot a korábbi partnerekkel, újra meg kell szerezni a tulajdonosi hozzájárulásokat, hatósági engedélyeket és legfőként meg kell győzni a kormányt a jelölésről.

Óbuda önkormányzata nagyon elszánt. A projektnek külön lendületet ad, hogy Tétényi Éva lett a kerület főépítésze, aki annak idején az Andrássy út világörökségi jelölését is végigcsinálta terézvárosi főépítészként. Most úgy vélte, hogy a jelölésben az odavezető út a legfontosabb, a világörökségi közösséghez tartozás élménye fontos identitásképző elem lehet.

Demeter Szilárd hagyatéka

Az óbudai Hajógyári-sziget déli részét, 43 hektárt, ahol az egykori hajógyár is működött 2021-ben az Orbán-kormány a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítványnak adta, hogy ott „könnyűzenei és popkulturális központot” építsen 23 milliárd forintért. Ebből, ahogy a korábbi szélesvásznú tervekből, nem lett semmi. Demeter Szilárd 2025 áprilisában tendereztetés nélkül 50 évre – 2075 tavaszáig - bérbe adta a terület 27 ezer négyzetméteres darabját (lényegében az egykori Vizoviczki-birodalommal megegyező méretű ingatlanegyüttest), az abban az évben bejegyzett Multikulti Zrt-nek. A 444 által kikért szerződés szerint a teljes ingatlanegyüttesért havi 16,7 millió forintot – átlagosan négyzetméterenként 618 forintos bérleti díjat kell fizetniük, de csak idén januárjától a megvalósult beruházások függvényében. Ráadásul értéknövelő beruházásokkal – például a H-híd és a közművek szükséges felújításának költségével – mintegy 30 százalékkal csökkenthető az összeg.

A Multikulti Zrt. összesen 3,5 milliárd forint beruházást vállalt a Trustify Befektetési Alapkezelő finanszírozásában. A magántőkealapot Nagy Márton gazdasági miniszternek és testvérének, Nagy Szilárd ügyvédnek üzleti köreihez kötötték. A Trustify által kezelt alapok a NER prominenseinek több ingatlanfejlesztési projektjében is feltűntek.

A Multikulti tavaly augusztusban ismertette a sziget-megújító terveit. Ebben szerepelt többek között négy rendezvény- és programhelyszín, amelynek központi eleme az 5000 négyzetméteres iparcsarnok lenne, ahol többfunkciós térben zenei és kulturális eseményeket rendeznének. Az akkori ígéret szerint a területen lévő két másik ipari épületet az eredeti 1875-ös és 1943-as formájukban állítják helyre. Fő attrakciónak a fénymúzeumot szánták, benne egy 20 méteres átmérőjű körben kialakítandó „immerzív” térrel. A Multikulti vállalta a zöld terület védelmét és arra is ígéretet tett, hogy egybenyitja az önkormányzati tulajdonú északi és az állami tulajdonában lévő déli részt. De ígértek hatalmas játszóteret közepén egy óriási hajót formázó mászókával, kötélpályákkal, pelenkázóval, kerékpár és rollerparkolóval. Idén nyárra mindezt át is adták volna. Ám egyelőre nem sok látszik mindebből. Az ipari épületek lezárva, a Népszavának a helyszínen adott információ szerint csodajátszótér helyett felfújt légvárak várják a kerületi gyerekeket, a fénymúzeum még készül, a gigantikus rendezvénytér helyett egy könnyűszerkezetes olcsó hatású, leginkább szaunára emlékeztető építmény várja a koncertezőket. A Multikulti Zrt.-t korábban többször is kerestük a fejleményekről érdeklődve, de soha nem kaptunk választ, ahogy most sem. A cég képviselője az önkormányzat meghívása ellenére sem jött el a sajtótájékoztatóra, holott kérdés lett volna bőven. 

A Hadriánus palota lehet a kulcs

A Hadrianus palota valamikor a II. század elején épülhetett, nevét a Római Birodalom egyik legsikeresebb császára, Hadrianus után kapta, aki egyidőben Pannónia provincia helytartója is volt.

A palota körülbelül 7 hektáron terül el, a korábban feltárt palota az egész komplexum főépülete. Az ehhez tartozó romokat az 1850-es évektől kezdve egészen a 19. század végéig a hajógyár bejárhatóvá tette az érdeklődők számára, utána azonban betemették, jelenleg egy golfpálya van felette. A jelöltséghez és a világörökségi címhez nem szükséges kiásni a romokat, de a turisztikai és gazdasági hasznot azzal lehetne learatni Visy Zsolt szerint,

A Forster Központ 2012-ben komplex hasznosítási tervet dolgozott ki a Hajógyári-sziget 43 hektáros területére, amelynek keretében a műemlék körüli védmű tervei is elkészültek, eszerint 13 méter mélyre nyúló résfalat kellene húzni a romterület köré. Az akkori számítások szerint a védmű megvalósítása 5 milliárd forintba, a komplex terv 50 milliárdba került volna. Ma már biztosan nem ennyi lenne a számla. A tervek, ahogy a több ezer oldalas pályázati dokumentáció készen van, de a jelenlegi helyzethez kell igazítani.