Hernádi Zsolt június 17-i nappal lemondott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumának elnöki posztjáról és kuratóriumi tagságáról – derül ki a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának csütörtökön a felsőoktatási intézmény honlapján közzétett leveléből.
A Bacsa György, Lánczi András, Palotai Dániel és Váradi József összetételű kuratóriumnak, illetve a Bártfai Béla, Chikán Attila és Jánoskuti Levente összetételű felügyelőbizottságnak, továbbá a rektornak címzett lemondó nyilatkozatában a Mol-vezér összefoglalta, hogyan élte meg az egyetemi modellváltást, és miként szerette volna a Corvinust visszatenni a nemzetközi közgazdaság-tudományi térképére.
„Megteremtettük a stabil működés anyagi feltételeit. A Corvinus költségvetése megháromszorozódott. Több évre előre kiszámítható az egyetem működése. (…) Jelentősen megemeltük a hallgatói ösztöndíjakat. Versenyképessé tettük oktatóink helyzetét: az elmúlt években több mint duplájára emeltük a munkavállalók bérét és ezzel párhuzamosan kiszámítható és teljesítményalapú életpályamodellt vezettünk be” – sorolta az elért eredményeket.
Majd úgy folytatja: „Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el. Világos az is, hogy az új feltételrendszerben az egyetemet irányító testületek is meg fognak változni. (…)
Azt tartom helyesnek, hogy az új rendszer kialakításában régi elnökként én ne vállaljak szerepet – hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben”
– írta, hozzátéve, hogy szerinte ez az elfogultság az egyetem döntési és cselekvési szabadságát csökkentené.
Hernádi Zsoltot hét évvel ezelőtt választották meg a Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriumának élére. A távozó üzletember a megüresedő helyre, az átalakulás időszakára Misovicz Tibort, az alapítvány titkárát javasolja.
„Reméljük, hogy a lehető legrövidebb időn belül az összes kekvát megszüntetik”A Tisza Párt már a választási kampányban megígérte, hogy átalakítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerét. Mint arról beszámoltunk, a már hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás után a parlament elé benyújtott, uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében megalkotott törvénycsomag két lépcsőben szünteti majd meg a kekvákat: a nem egyetemi vagyonkezelő alapítványokat augusztus végéig, az egyetemi alapítványokat pedig 2027. augusztus elejéig felszámolják, a részükre odaajándékozott 3 ezer milliárd forint értékű állami vagyont pedig visszaveszik.
Csaknem háromszáz NER-közeli potentát bukja a milliós illetményt érő pozíciójátDe az egyetemi kuratóriumokban és felügyelőbizottságokban ülő fideszes potentátok sem maradhatnak még egy évig a helyükön a bevezetett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, az új tagokat pedig nyílt pályázat útján választják ki. A kekvák megszüntetésével – összesen 37 ilyen alapítvány van – közel 300 kuratóriumi és felügyelőbizottsági hely szűnik meg, ahol az átlagos tiszteletdíj bruttó 1,5 és 2 millió forint között mozgott pár évvel ezelőtt, de tudni 3 millió forintos díjazásról is.
A kekvákat a 2022-es választás előtt hozta létre az Orbán-kormány, egyetemeket és más közfeladatokat szervezett ki az általuk kiválasztott személyek által vezetett alapítványoknak, amelyeknek több ezer milliárd forintos állami vagyont is ajándékoztak: ingatlanokat, részvényeket, állami cégeket, valamint pénzbeli juttatásokat. Annak, hogy Magyarország hozzájuthasson a korábban befagyasztott 16 milliárd eurónyi uniós pénzekhez, egyik feltétele ezek átalakítása vagy felszámolása volt.
Magyar Péter üzent, a kekvák kuratóriumainak, nehogy fosztogatni kezdjenek a következő hónapokban