43 millió forintra büntették a Molt, amiért nem szólt a Barátság kőolajvezeték leállásáról, de az esetleges bennfentes kereskedelmet nem vizsgálják

43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságra (Mol Nyrt.), amiért a társaság késve tett eleget rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Barátság kőolajvezeték leállása miatt.

A jegybank keddi tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb február 12-ig nyilvánosan közölnie kellett volna a befektetőkkel a vezeték tartós leállását és azt, hogy milyen intézkedéseket készít elő a kieső olajimport pótlására. Az MNB azt vizsgálta, hogy a vállalat betartotta-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási szabályait.

Az ügy a Barátság kőolajvezetéknek az orosz-ukrán háború miatti váratlan és tartós leállásához, valamint ahhoz kapcsolódott, hogy a kieső olajimportot az Adriai vezetéken pótolták volna. A Barátság vezetékhez tartozó üzemanyagtartályt 2026. január 27-én orosz dróncsapás érte, ezután a Magyarországra tartó olajszállítások előre nem tervezetten, huzamosabb időre leálltak. A Mol február 16-án tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről, más vezetéken történő pótlásának szándékáról és a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről, miután már sajtóhírek és kormányzati bejelentések is szóltak az ügy súlyáról és lehetséges energiapolitikai hatásairól.

Az MNB megállapítása szerint a Mol február 11-től már kilépett a szokásos operációs működéséből, és lépéseket tett a Barátság kőolajvezetéken kieső szállítás pótlásának előkészítésére. A jegybank ebből azt vezette le, hogy a társaság legkésőbb ekkortól olyan információk birtokában volt, amelyek érinthették a megítélését, és hatással lehettek az értékpapírjai értékére vagy hozamára. Ezeket a törvény alapján legfeljebb egy munkanapon belül, a jogszabályban előírt felületeken kellett volna közzétenni.

A közlemény szerint az információk részbeni korábbi nyilvánosságra kerülése ugyanakkor nagymértékben csökkentette azok esetleges információs előnyét, akik a tőzsdei cég hivatalos közlése előtt már ismerték ezeket. Az MNB erre és az adatgyűjtés során beszerzett információkra hivatkozva nem tartotta indokoltnak piacfelügyeleti eljárás indítását bennfentes kereskedelem gyanújával.

Egyúttal jelezték, teljeskörűen együttműködnek az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Ennek keretében minden szükséges, az MNB rendelkezésére álló dokumentumot, információt a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsát.