Néhány nap alatt több mint ezerötszáz hozzászólás érkezett Tóth József XIII. kerületi polgármester Facebook-oldalára, miután nyilvánosságra hozta a Fenyő Miklós-emlékszobor nyertes pályatervének makettjét.
A kommentelők azt kifogásolták, hogy a szobor nem hasonlít Fenyő Miklósra, majd egy tippverseny indult, inkább kire hajaz.
A többi között Havas Henrik, Mickey Rourke, Johnny Cash, Kern András, Alföldi Róbert, Flipper Öcsi, Hegedűs D. Géza, Korda György és még Tóth József fiatalkori képe is felmerült a hozzászólásokban.
Ám voltak akik nemcsak a hasonlóságot, hanem magát a szoborállítás szükségességét, a meghívásos pályázatot és a döntési folyamat átláthatóságát is vitatták. A konfliktus végül odáig jutott, hogy a képviselő-testület ülésének napján a XIII. kerületi önkormányzat közleményben jelentette be, hogy a nyilvánosságban kialakult vita és a megismert szakmai álláspontok miatt leveszi napirendjéről a Fenyő Miklós-szobor megvalósításáról szóló előterjesztést. Hozzátették ugyanakkor, hogy a szakmai zsűri továbbra is „a bírálaton elhangzott észrevételek megfontolásával elfogadásra és kivitelezésre javasolja” a tervet, az önkormányzat pedig változatlanul elkötelezett amellett, hogy méltó módon ápolja néhai díszpolgára emlékét.
A történet rekonstruálásához érdemes visszalépni néhány hónapot, ahhoz a döntéssorozathoz, amely végül a vitatott szoborpályázathoz vezetett. Fenyő Miklós a XIII. kerület valóban meghatározó alakja volt: itt született, itt élt több mint ötven évig, 2004-ben díszpolgárrá választották, távozása után pedig az önkormányzat saját halottjának tekintette.
Meghalt Fenyő MiklósAlig néhány héttel halála után Tóth József polgármester már arról beszélt, hogy a kerület több emlékezeti kezdeményezéssel kíván tisztelegni előtte. A tervek között szerepelt emléktábla, zenélő pad, közterület-elnevezés és egy egészalakos köztéri szobor is. A polgármester szerint minden elképzelést a családdal egyeztetnek, és kezdeményezik Fenyő Miklós posztumusz Budapest díszpolgára címét is. Ezt követően a nyilvános képviselő-testületi előterjesztés azt írta: a művész halála után „rendkívül sok lakossági megkeresés” érkezett az önkormányzathoz, amelyek egy méltó emlékállítást sürgettek.
A dokumentum alapján ezért a szociális, egészségügyi és művelődési bizottság meghívásos pályázatot írt ki három szobrászművész – Lelkes Márk, Orbán Előd és Solti András – részvételével.
A pályaműveket az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda szakértői zsűrije értékelte, a képviselő-testület elé pedig már Orbán Előd pályaművének támogatását terjesztették elő. A kivitelezésre bruttó 38,112 millió forintot irányoztak elő, az avatást pedig 2027. március 12-re, Fenyő Miklós 80. születésnapjára tervezték.
A makett június 9-i leleplezése után vett más irányt történet. A másfél ezer sopánkodó kommentet után néhány nappal civil kezdeményezés is indult a szobor tervezett formában történő felállítása ellen, és nem sokkal később megszólalt a AICA Magyarország is, azaz a Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata, amely közleményében szakmai szempontból problematikusnak nevezte a szobor felállítását. Állásfoglalásuk szerint egy jelentős köztéri beavatkozás esetében elengedhetetlen lenne a szélesebb szakmai és társadalmi egyeztetés, a helyszín, a művészi minőség és a környezeti illeszkedés alapos mérlegelése. Külön kifogásolták a döntési folyamat korlátozott nyilvánosságát, amely szerintük gyengíti a köztéri mű elfogadottságát.
Ebben a helyzetben kerestük meg a XIII. kerületi önkormányzatot. A többi között arra voltunk kíváncsiak, kik bírálták el a pályázatot, milyen szempontok alapján született meg a döntés, és milyen további lépések várhatók. Ladányi Zsolt, a Polgármesteri Hivatal sajtó- és kommunikációs referense válaszában azt írta: a nyilvánosságra került alkotás nem végleges szobor, hanem annak egyötöd méretarányú makettje. Tájékoztatása szerint a zsűri a pályaművek értékelése során módosítási javaslatokat is megfogalmazott, amelyek az arcot, a sálat és a talapzatot érintik. Úgy fogalmazott: "a következő lépésben Orbán Előd elkészíti az életnagyságú agyagmodellt, amelyet ismét véleményez a szakmai zsűri és Fenyő Miklós családja is". A válaszból pedig ismételten kiderült, hogy a zsűrit az 1991. évi XX. törvény alapján eljáró Alkotóművészeti Koordinációs Iroda biztosította. Tagjainak nevét azonban ekkor még nem közölték.
Az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda működéséről alig volt nyilvánosan elérhető információ, annak ellenére, hogy az iroda országos hatáskörrel vesz részt a köztéri műalkotások szakmai véleményezésében.
Az 1991. évi XX. törvény szerint ugyanis közterületen vagy önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás csak szakmai szakvélemény birtokában helyezhető el. Ezt a feladatot 2023. június 30-ig az Országos Művészeti Szakértői és Szolgáltató Intézet (OMSZI) látta el. Az intézet megszüntetését követően a Kulturális és Innovációs Minisztérium a feladatot új intézményi keretek közé helyezte: 2023. július 1-jétől az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda végzi a köztéri műalkotások szakvéleményezését.
Első kérdéseink tehát nem is kizárólag a Fenyő Miklós-emlékszoborra vonatkoztak, hanem magára az intézményre. Arra kerestük a választ, hogyan működik az iroda, kik és milyen szempontok alapján vesznek részt a döntésekben, valamint mely dokumentumok nyilvánosak. Schneller János, az iroda vezetője válaszában megerősítette: az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda a Ludwig Múzeum egyik osztályaként működik. Tájékoztatása szerint a szakértőket „szakértelem, gyakorlati tapasztalat és előképzettség” alapján választják ki, és arra törekednek, hogy egy bizottságban többféle szakmai nézőpont jelenjen meg. Azt is közölte, hogy az iroda rendelkezik belső ügyrenddel, hivatalos módszertani dokumentummal azonban nem.
Schneller szerint az éves tevékenységükről minden évben beszámolót készítenek a Kulturális és Innovációs Minisztérium számára, amely többek között a szakvélemények, a műteremlakás-bírálatok és a pályázatok számát is összesíti, ezt a dokumentumot azonban személyes adatokat tartalmazó mellékletei miatt nem kívánta rendelkezésünkre bocsátani.
Fenyő Miklós: Mindig azt éreztem, hogy divatban vagyokAz is kiderült, hogy az iroda nem rendelkezik hivatalos szakértői névjegyzékkel vagy írásban rögzített eljárásrenddel a zsűritagok kiválasztására. A szakértői bizottságokat minden esetben az adott köztéri alkotás jellegéhez igazítva állítják össze, a korábbi állami intézményektől örökölt szakmai gyakorlat alapján. A Fenyő Miklós-emlékszobor ügyében ekkor vált számunkra ismertté a zsűri teljes összetétele. A pályázatot Wehner Tibor művészettörténész, Beck Szilvia művészettörténész, Schneller János művészettörténész, Cserhalmi Luca esztéta és Monori Sebestyén szobrászművész bírálta el. Az iroda vezetője azt is közölte, hogy a szakvéleményeket a jövőben rendszeresen közzéteszik a honlapjukon. Tájékoztatása szerint azért döntöttek így, mert előfordult, hogy a megrendelők nem vették figyelembe az azokban megfogalmazott szakmai álláspontot, miközben a köztéri műalkotásokról készült bírálatokat közérdekű dokumentumoknak tartják. Ekkor azonban az oldalon még egyetlen ilyen szakvélemény sem volt nyilvánosan elérhető.
Néhány nappal később változott a helyzet: az iroda honlapján új menüpont jelent meg „Szakvélemények közzététele” címmel.
Az első feltöltött dokumentum a Fenyő Miklós-emlékszobor 2026. június 24-én kelt szakvéleménye volt, amely több ponton is árnyalja a nyilvános vitában kialakult képet. E szerint a zsűri már a szoborállítás időzítésével kapcsolatban is fenntartásokat fogalmazott meg. Mint írják: „Ennyire kevés idő elteltével a halálozás után elhamarkodottnak tartja a teljes alakos szobor felállítását”, ezért szerintük „szükséges egy hosszabb időperiódus ahhoz, hogy láthassuk, mit jelent Fenyő Miklós az utókornak”. A szakértők azt is javasolták, hogy a döntést „lakossági, vagy akár szélesebb körű támogatottságának felmérése, társadalmi egyeztetése” előzze meg, sőt, úgy vélték, az emlékezésnek lehetnek fokozatai: „először emléktábla kihelyezése és csak később a szobor állítása”.
A három pályamű egészére vonatkozó, általános szakmai kritikát is megfogalmaztak, még az egyes tervek részletes értékelése előtt. Megítélésük szerint „nagyon érezhető” ennek az időbeli távlatnak a hiánya.
Miközben Fenyő Miklós „sziporkázó és színes egyéniség volt”, a szakértők úgy vélik, a bemutatott három modellen ezen tulajdonságoknak és karakterének semmi nyoma nincs.
Hozzáteszik: „a köztéri szobrászat merevsége, fegyelme és sablonkövetése látszik”, a pályaművekben „nincs ötlet, csak egy figurát ábrázolnak”, és stílusukat tekintve zsánerszobrok, amelyek „visszaesést” jelentenek „a kortárs műemlékszobrászat eddig elért eredményeihez képest”. Mindezek ellenére a három pályamű közül Orbán Előd alkotását tartották a legalkalmasabbnak, ugyanakkor ezt is „erős fenntartásokkal és a változtatások figyelembevételével” javasolták megvalósításra és a szakvélemény több konkrét módosítást is felsorol.
Miközben ezek a dokumentumok sorra kerültek elő, június 25-én a XIII. kerületi önkormányzat közleményt adott ki arról, hogy leveszik a szobor megvalósításáról szóló előterjesztést a napirendről. Így a Fenyő Miklós-emlékszobor sorsa egyelőre kérdéses. A továbbiakban viszont már megismerhetőek lesznek az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda szakvéleményei, melyek érdemben növelhetik a köztéri műalkotásokkal kapcsolatos döntések átláthatóságát.
