Fideszesek Baranyában: bolondok vagy bűnözők?

Újra nyomoznak a Pécs önkormányzata által 2015-ben vásárolt Volvo-buszok miatt. Pedig a bíróság áprilisban jogerősen elítélte a busz-ügy vádlottjait. A korrupció ellen évek óta harcoló Hadházy Ákos, volt független parlamenti képviselő azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, mivel úgy vélte – ahogy egyébként mindenki, aki elgondolkodott a Pécsnek 887 millió forint kárt okozó járművásárláson –, hogy ennek a buszbeszerzésnek a kiagyalói megúszták a büntetést. Ezért Hadházy – mint arról írtunk – feljelentést tett az ügyészségen, és ennek hatására a vádhatóság a közelmúltban elrendelte a nyomozást. A rendőrök már azt vizsgálják, hogy a baranyai fideszes politikusok közül követett-e el valaki bűncselekményt a buszok túlárazásában és az érthetetlen árkülönbözet „lenyúlásban”.

Az újraélesített buszügy szálai 2014 őszére nyúlnak vissza. A pécsi önkormányzat tulajdonában lévő tömegközlekedési cég, a Tüke Busz Zrt. akkor akarta korszerűsíteni buszparkját, s a cégvezetés értesült arról, hogy a Volvo hollandiai márkaképviselete 2,46 milliárd forintért eladásra kínál 123 használt buszt. A Tüke 2015 áprilisában meg is vett ebből a flottából 115 járművet 3,32 milliárdért. Az átlagosan nyolc éves járművek azért drágultak meg hirtelen, mert az üzletbe belépett közvetítőként egy holland kereskedő cég, a Bus and Coach, és hozzávetőleg 36 százalékkal felemelte a járművek árát. A Tüke közbeszerzéssel vette meg a flottát, ám hogy ezt megtehesse, ahhoz kellett az akkor Fidesz-irányította város vezetőinek a támogatása. Az önkormányzat vállalt ugyanis kezességet a Tüke Zrt. buszvásárlás okán felvett banki hitelére.

Vagyis abban, hogy az ez a Pécs és a Tüke számára előnytelen üzlet megszülessen a városvezetők döntése kellett. Túlárazás miatt érvényteleníthették volna a közbeszerzést, de nem tették. Sőt, épp a városvezetők és a pályázati elvárásokat megfogalmazó háttéremberek kínáltak lehetőséget a buszok megdrágítására, egyrészt azzal, hogy olyan pályázatot írtak ki, amire egyedül a Bus and Coach jelentkezhetett, másrészt azzal, hogy a tervezett buszvásárlásra épp akkora hitel felvételéről döntöttek, mint amennyit a holland cég kért a járművekért. Ugyan: honnan tudták fillérre pontosan, hogy a buszvásárlásra pályázó cég mennyit kér majd a flottáért? Ez az kísérteties „összecsengés” azóta is gyanússá teszi a történet politikai szereplőit.

Az érintett Pécs-baranyai politikusok felelősségét azonban a magyar nyomozóhatóságok (mostanáig) soha nem vizsgálták. Valószínűleg másokét se vizsgálták volna, ha nem történik egy „kis malőr”. 2015-ben a magyar-holland állampolgárságú Csengő Andrást Hollandiában meggyanúsították pénzmosással. Erre az adott okot, hogy Csengő el akart utalni egy amszterdami bankból 900 ezer eurót egy távol-keleti offshore cég számlájára. A korábban a Holland Királyság tiszteletbeli magyarországi konzuljaként szolgáló férfi előbb azt mondta, lottón nyerte a pénzt, majd elismerte, hogy a pécsi buszvásárlás miatt kapta, ügynöki díjként, aminek teljes összege 1,658 millió euró volt.

Miután mindez kiderült, a magyar hatóságok – érezhetően kényszeredetten – maguk is nyomozásba fogtak. Ennek végén gazdasági csalásért vádat emeltek Csengő ellen, ahogy a Tüke volt vezetője és a Bus and Coach tulajdonosa ellen is. Ugyancsak vádlott lett az ügyben a Németországban élő magyar-amerikai állampolgár, Patzek Endre is, aki szintén ügynökként kapott 550 ezer eurót a Bus and Coactól, noha egyáltalán nem vett részt a flotta értékesítésében. Patzek nem tett vallomást, de az előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét, így megúszta felfüggesztett börtönnel, emellett vissza kellett fizetnie jutalékát. Az öt évig húzódó per közben a Tüke ex-igazgatója meghalt, így vele szemben megszűnt az eljárás, Csengőt és a holland buszkereskedő cég tulajdonosát, Siebe Pellt viszont 5-5 év börtönre és a Tükének okozott kár megtérítésére ítélték áprilisban.

Bár Csengő és Pell az eljárás során végig azt állította, hogy megdolgoztak a jutalékukért, a bíróság ennek a legcsekélyebb jelét sem látta. Az ilyen ügyekben a reális sikerdíj 3-5 százalék lett volna, ők viszont annak a tízszeresét vágták zsebre. A Pécsi Ítélőtábla jogerős verdiktje szerint Csengő és Pell ügynöki szerepe színlelt volt, hisz nem lett volna szükség közvetítő cégre, mivel ebben az esetben eleve megvolt a vevő, az eladó és a flotta ára. Az ítélet indoklásban elhangzott, hogy a vizsgálat nem tisztázta az ügyben döntéseket hozó politikusok szerepét. Ezzel a táblabíróság megerősítette azt, amit a Volvo-ügy iránt érdeklődő pécsiek és az újságírók évek óta hangoztatnak: nem a buszvásárlás kitervelőit és legfőbb haszonélvezőit, hanem azok táskahordozóit ültették le a vádlottak padjára.

Erre utal, hogy Csengő Szerbiából táskában cipelte a holland bankba a tőle ott lefoglalt 900 ezer eurót, ám azt soha nem magyarázta meg, miért volt szükség ilyen, a törvényes gyakorlattól elütő, titokzatos pénzszállításra, és azt se fedte fel, hogy kinek akart elutalni a pénzt. Csengő gazdasági életben betöltött szerepe és társadalmi beágyazottsága alapján kizárható, hogy ő lett volna a pécsi buszvásárlás első számú megszervezője és „nyerő embere”, vagyis az általa cígölt pénz valaki másé lehetett. Többször kérdeztük őt, hogy miért nem nevezi meg megbízóit, hiszen így neki kell „elvinni a balhét”. Erre általában azt felelte, hogy nincsenek megbízói, igenis ő intézett mindent, ám két alkalommal kitört, és azt kiabálta, hagyjuk őt békén, ha elárulná, kik vannak a háttérben, megölnék őt.

Hadházy Ákos viszont nem találgat, ki lehet a megbízója Csengőnek, hiszen ő Bánki Erik ellen tett feljelentést. Hadházy már korábban is feljelentette Bánkit a Volvo-ügyben, de akkor a Polt Péter vezette ügyészség elutasította beadványát. Most viszont befogadták a feljelentést. Megkérdeztük Hadházyt, miért bízik abban, hogy ezúttal eredményt is hoz majd a nyomozás. Az április választás óta eredeti szakmájához, az állatok orvoslásához visszatérő szekszárdi férfi azt mondta, hogy a Tisza-kormány rendszerváltást hozott, és ő már bízik az ügyészségben és a rendőrségben. Hozzátette, hogy a bírósági ítélet egyértelműen megfogalmazta, miért volt elhibázott a korábbi nyomozás. Hadházy úgy vélte, van elegendő bizonyíték arra, hogy az újrainduló nyomozásban Bánki gyanúsított és később akár elítélt legyen.

Így – bár Pécsen nem töltött be döntéshozói posztot – nyilván belefolyt a buszvásárlásba is. Ezt bizonyítja Hadházy – és még sokak – szemében, hogy a buszvásárlás rejtélyes személyiségét, Patzek Endrét a baranyai megyeszékhelyen és a Tükénél senki se ismerte. Bánki viszont igen, Patzek ugyanis Bánki egyik németországi cégének volt az ügyvezetője. Ebből az következne, hogy Bánki „delegálhatta” az buszügy intézésébe Patzek Endrét. Ezt a hipotézist izmosítja, hogy a buszvásárlás után Patzek 52 millió forintot utalt Bánki cégének a számlájára. Ám Bánki állítja, hogy Patzeket nem ő ajánlotta a buszvásárlásba ügynöknek, és ő soha nem folyt bele a Tüke jármű-beszerzésébe. Igaz, ugyanakkor járt Amszterdamban, amikor a flottavásárlás zajlott, csakhogy ez – szerinte – véletlen egybeesés, mivel ő nem a Volvók, hanem egy koncert miatt utazott Hollandiába. Hadházy feljelentésére Bánki a közösségi oldalán reagált, s továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy semmi köze a Volvo-ügyhöz, és elmebajos hazudozónak minősítette Hadházyt.

Hadházy szerint viszont Bánki a már leírt, közvetett bizonyítékok alapján is bíróság elé állítható és elítélhető. Az általunk kérdezett jogászok azonban ezt nem osztják, ők úgy gondolják, hogy ennél konkrétabb bizonyítékok kellenek a vádemeléshez. Hadházy abban bízik, hogy egy alapos nyomozás talál majd ilyet. Főleg, ha a magyar hatóságok kikérik a holland rendőrség nyomozásának dokumentumait. Például a vizsgálat során beszerzett lehallgatások jegyzőkönyveit és felvételeit. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy Csengő és Patzek semmilyen érdemi munkát nem végzett a buszok értékesítése érdekében. Hadházy arra gondol, hogy a holland ügyészség a 2010-es években átadta ugyan a magyar társszerveknek az általuk végzett Volvo-nyomozás dokumentumait, de a magyar felsőbb vezetés kiemelhette az anyagból a fideszes politikusokra terhelő bizonyítékokat. Ha tényleg voltak ilyenek, akkor azok a hollandoknál meg is lehetnek még, reménykedik Hadházy.

Tény, hogy a Pécsnek súlyos kárt okozó buszvásárlás kapcsán több, pécsi fideszes politikus vagy a párthoz kötődő gazdasági szakember neve is elhangzott a Volvo-ügy tárgyalásán. Őket a bíróság be is idézte tanúnak. Az említett tanúk valamennyien sikertörténetként beszéltek a Volvo-flotta megvásárlásáról. Szerintük a Volvokra égető szükség volt, és a buszok azóta is jól szolgálnak. Arra, hogy a flotta sokkal drágább lett, mint amennyiért a Volvo eredetileg kínálta, mindig azt felelték: a Tüke Zrt.-vel 2014-ben közölt ár csak indikatív vagyis tájékoztató jellegű volt, a végleges árat a közbeszerzés szülte meg.

Ez a válasz a kívülállók szerint nevetséges. Mert ha valakit a piacon tájékoztatnak egy termék áráról, mire ő meg se próbál alkudni, hanem azt feleli, hogy rendben, de én 36 százalékkal többet akarok adni érte, akkor az illetőt a kívülállók bolondnak tartják.

A most induló nyomozásnak azt kell eldöntenie, hogy a 2015-ös pécsi buszvásárlásról határozó baranyai fideszesek bolondok voltak-e vagy bűnözők?