Ha nem is olyan mértékben, mint más településeken, de 2020 előtt osztrák bányából származó kőzúzalékot (szerpentinitet) dolgoztak be egyes önkormányzati útszakaszok esetében, továbbá magánszemélyek is elhelyezték közterületen, magáningatlanok előtti zöldterületeken – írja Pintér Bence, Győr polgármestere a Facebook-oldalán.
A városvezető felidézi: Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete az azbeszttel szennyezett kőzúzalékok kapcsán még április végén azt a tájékoztatást adta a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a győri önkormányzat nevében megrendelt útfenntartási és útfelújítási munkák során nem dolgozott ausztriai bányákból származó zúzottkővel. A tájékoztatásban ugyanakkor nem szerepelt, hogy az Útkezelő az információ átadásáig – priorizálva a feladatok között – még csak a kiporzási veszélyt hordozó, 2020-2026 között épült, murvás, szabadon álló kőzúzalékos szakaszok ellenőrzését végezte el. Ahogy az sem, hogy az Útkezelő csak ezek után kezdte meg az alacsony kiporzási veszélyt hordozó útfelületek vizsgálatát: a bitumennel átitatott, valamint aszfaltba épített kőzúzalékok ellenőrzését, olyan utakét, amelyek 2020 előtt épültek.
„Sajnos a korábbi időszakokról szóló útépítési dokumentumok és az Útkezelő által megrendelt laborvizsgálati eredmények – melyek a laborok leterheltsége miatt csak másfél hónap múlva érkeztek meg – most a korábbi tájékoztatásuk ellenkezőjéről tanúskodnak”
– állapítja meg.
A polgármester bejegyzése alapján a vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők:
az azbeszt szempontjából legveszélyesebb, murvás, tehát nem szilárd burkolatú önkormányzati kezelésű utakon sem a dokumentációkban, sem a helyszíni mintavételezés alapján nem talált az Útkezelő szennyezett zúzottkövet: a főként mészkő és dolomit zúzalékok hazai bányákból származnak. A murvás utaknál fordulhat elő főként a forgalom hatására porképződés, ami azbeszttel szennyezett út esetében egészségügyi kockázatot hordoz, ilyet találtak Szombathelyen, Sopronban és Zalaegerszegen. Győrben ilyen út az Útkezelő áprilisi tájékoztatása szerint, és a jelenleg rendelkezésre álló, korábbinál bővebb információk alapján sincs.
egyes aszfaltos, önkormányzati kezelésű utak bitumenes felületi bevonataiban szennyezett szerpentinit zúzottkövet azonosítottak. Az ilyen szilárd burkolatú utakban azonban a szerpentinit nem áll szabadon, nem porzik, ugyanis beépített építőanyagként van jelen, az út kővázának része. Kiporzásra akkor kerülhet sor, ha az útburkolat sérül, feltörik: főként útkarbantartási, útfelújítási munkák során.
magánszemélyek is elhelyeztek szerpentinitet több közterületen is, melyek jellemzően előkertek, illetve parkolási célt szolgáló felületek. Ez probléma lehet, a szerpentinit ugyanis szabadon áll; az Útkezelő és a Kormányhivatal azonnali intézkedéseket tesz az ügyben.
Pintér Bence kiemeli, hogy az útkezelő levélben értesítette azokat a magán, állami és önkormányzati cégeket és intézményeket (internet-, telefon-, földáz-, áram-, távhő-, áram-, vízszolgáltatókat, a MÁV-ot, építőipari vállalatokat) amelyek a munkálataik során megbontanak útfelületeket is. A cél, hogy ezek a szereplők a tartós megoldás megtalálásáig és kivitelezéséig mindig szakszerűen és az egészségvédelmi protokolloknak megfelelően nyúljanak ezekhez a felületekhez.
A polgármester bejegyzésében hosszan kitér arra, hogy mely szakaszok érintettek, illetve milyen intézkedéseket tesz az Útkezelő és a Kormányhivatal az ügyben:
Pintér Bence mindemellett hangsúlyozza: sem takaró felületi bevonásra, sem a szerpentinites felületi bevonás kicserélésére nincs pénze a rendes költségvetésében jelenleg a győri önkormányzatnak.
Állami vis maior alapokhoz, illetve a pénzügyi stabilitást segítő tartalékunkhoz kell nyúlni, ha a közgyűlési többség esetleg nem enged átcsoportosításokat más területekről, mert nincs szabad pénzeszközük.
Ráadásul ez ügyben is a drágább verzió, tehát a kicserélés, az elbontás és újraépítés lenne a legjobb megoldás.
„Különösen az ilyen esetekben mutatkozik meg, mennyire beszűkült az önkormányzatok pénzügyi mozgástere az abszurd mértékű állami elvonások, főként a szolidaritási adó miatt. Győr a leggazdagabb megyei jogú városként nem tud megengedni magának egy váratlan, de közegészségügyileg kiemelten fontos beavatkozást tartalékai felélése, vagy megszorítás nélkül” – szögezi le a városvezető. A győri helyzetet posztjában úgy foglalja össze:
nem kritikus, de a hosszú távú megoldás költséges, és jelen állás szerint az állam együttműködése szükséges hozzá.
A városban – teszi hozzá – a szerpentinit zúzottkő az érintett helyszínek többségében szilárd útburkolat részeként megtalálható, ami egészségügyileg megnyugtatóbb helyzet, mint például a Szombathelyen talált, szabadon álló szemcsés zúzalék esete.
Turistautakra is kerülhetett az azbesztes zúzalékból, frissülő térképet készítettek a kirándulóknakÚjabb azbeszttel szennyezett területeket találtak ZalaegerszegenGajdos László: Nem érkezik több azbeszttartalmú kőzet Ausztriából