Hétfőn elindult a társadalmi egyeztetés a megye és kormánymegbízott elnevezésekről, a kormány honlapján már elérhető az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok.
Az oldalon közzétett tájékoztató szerint a kormány kezdeményezi a vármegyék átnevezését megyékké, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott cím használatát. Mint írták, a változás alapja a 17. Alaptörvény-módosítás, a részletes intézkedéseket pedig a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium törvényjavaslata tartalmazza.
Felidézték, amikor Magyar Péter bejelentette a vármegyék visszanevezését megyékre, a főispánok tisztségét pedig kormánymegbízottra, arról beszélt, a modern közigazgatás dolga az, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon. „Ez fog tekintélyt adni, nem a történelmi díszlet” – fogalmazott akkor a kormányfő.
A változás alapját az Alaptörvény 17. módosítása fogja megadni, ennek indoklása szerint a „vármegye” kifejezés historizáló elnevezés, a modern közigazgatási és önkormányzati törekvéseknek szimbolikus korlátja – olvasható a kormány honlapján. Azt is írták, hogy a megye elnevezés társadalmi közmegegyezéssel a rendszerváltáskori intézményrendszer részévé vált. Ehhez a közmegegyezéshez tér vissza a kormány, amikor a 2022 óta jogszabályok által előírt „vármegye” és „főispán” elnevezések mindennapos használatát megszünteti, és visszatér megyéhez és kormánymegbízotthoz.
A tájékoztatás szerint a névváltozás nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit. Azt ígérik, a módosítások után egységes, közérthető és korszerű lesz a fogalomhasználat az ügyintézés és szabályozás során. Közölték azt is, hogy a változásokról indított, július 11. szombatig tartó társadalmi egyeztetés részeként megjelent hatásvizsgálati lap szerint
a névcserék 577 millió forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek.
Múlt hét csütörtökön jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy a vármegyéket ismét megyéknek, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik majd, és ehhez újra felhasználnák a régi táblákat. A Magyar Közút tájékoztatása szerint azonban ezek a régi, 2023-ban leszerelt megyenévtáblák már nincsenek meg, átmatricázás után forgalomterelésre, illetve egyéb korlátozásoknál használták fel azokat, vagyis biztosan új táblákra lesz szükség.
A közútkezelő vállalatnak összesen 589 darab ilyen megyehatárt jelző táblája van, becsléseik szerint az újak gyártása közel 50 millió forint lenne. A 2023. január elsejével életbe lépett névváltáskor a megyehatártáblák cseréje 36 millió, a Nemzeti Választási Irodánál a szoftverek módosítása több mint 16 millió forintba került, ezen kívül az érintett középületek tábláit, és a hivatalos pecséteket is le kell cserélni.
Nem lehet újra felhasználni a régi megyenévtáblákatA megyék vármegyékre történő átnevezését az Országgyűlés fideszes többsége az Alaptörvény 11. módosításával, 2022 nyarán szavazta meg, a kormánymegbízottakat pedig főispánokká keresztelték át. Az erről szóló törvénymódosítás indoklásában az szerepelt, hogy „a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”.
Magyarországon 1950-ig léteztek vármegyék a közigazgatásban. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, „a 21. században nem földesurakra, főispánokra, oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség”, és ehhez nemcsak az Alaptörvényt kell majd módosítani, hanem több száz jogszabályt, és a hivatalos táblákat is le kell cserélni.
Csak a közúti táblák cseréje 36 millióba került, de még az Orbán-kormány sem tudja, a vármegyésítés ára hol állt meg