Ankarába érkezése után Donald Trump amerikai elnök azonnal nyilatkozott az újságíróknak. A Sky News beszámolója szerint amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy elégedett-e a szövetség által a védelmi kiadások terén elért előrelépésekkel, az amerikai elnök azt mondta: nagyon csalódott a NATO-ban.
„Őszintén szólva, ha a csúcstalálkozó nem Törökországban került volna megrendezésre, ahol a barátom történetesen egy nagyon erős vezető, akkor valószínűleg nem vettem volna részt rajta.”
A házigazda Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott találkozó utáni sajtótájékoztatón Trump még keményebb hangot ütött meg. Az Egyesült Államok Oroszország elrettentésére fordított kiadásait hangsúlyozva azt mondta: az USA-nak „nem kellene egy fillért sem költenie” erre, és „visszavonhatná az összes katonáját Európából”, mivel „ahogyan valószínűleg észrevették, Európa ma már teljesen más hely, mint 20 évvel ezelőtt”. A nagy változás okát a fehér Ház lakója a bevándorlásban és az energiában látja. „Ha nem fordítanak figyelmet erre a két kérdésre, akkor nem lesz többé Európa, hozzátéve, hogy »nagyon csalódott« a NATO-szövetségesekben”.
Ugyanakkor optimista is, reményei szerint az ukrajnai háború „hamarosan” megoldódik. Trump, aki a NATO-csúcsra készülve hétfőn hosszasan beszélt telefonon mind az orosz, mind az ukrán elnökkel, ezúttal sem tagadta meg önmagát. Elmondása szerint „nagyon jó beszélgetést” folytatott Vlagyimir Putyinnal. Amikor azonban az újságírók a Volodimir Zelenszkijjel tervezett szerdai találkozójáról kérdezték, kitérő választ adott, hosszú monológba kezdett az ukrajnai háború helyzetéről, miközben többször Putyint dicsérte. A The Guardian tudósítása szerint Trump mindvégig kitartott amellett, hogy rövidesen békemegállapodás születhet, mert mint mondta, úgy gondolja, hogy
„mindketten megállapodásra akarnak jutni. Kár, hogy ilyen sokáig tartott, de szerintem valami történni fog…szerintem megoldjuk a problémát, remélhetőleg hamarosan”.
Grönlandról sem feledkezett meg az amerikai elnök, egyértelművé tette, hogy továbbra is igényt tart a dán autonóm szigetre, hangsúlyozva, hogy azt nem Dániának, hanem az Egyesült Államoknak kellene irányítania.
Amint arról a Népszava is többször beszámolt, Donald Trump hivatalba lépése óta folyamatosan fenntartja azt az álláspontját, hogy az európai államok túlzott mértékben támaszkodnak az Egyesült Államokra a NATO-n keresztül történő védelmük biztosításában. Trump szerint Európa nem költ eleget saját védelmére, Amerikai pedig a hidegháború első évei óta védi a kontinenst saját költségein. Régi sérelmi listája a mostani ankarai csúcstalálkozóra bővült – azzal vádolja a NATO-szövetségeseket, hogy nem tettek eleget az Egyesült Államok támogatásáért az Iránnal folytatott háborúban. Trump már arra is tett utalást, hogy mindemiatt az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból vagy figyelmen kívül hagyhatja a kölcsönös védelmi egyezményt.
Európából ez másképpen látszik. Az érintett európai kormányok álláspontja szerint nagyrészt betartották a légtér és a bázisok használatára vonatkozó, az Egyesült Államok felé tett kötelezettségvállalásaikat, annak ellenére, hogy nem kérték ki a véleményüket egy olyan háborúról, amely megrázta gazdaságaikat, és amely Európában rendkívül népszerűtlen volt.
Donald Trump sosem akarta elfoglalni Grönlandot – állítja az Egyesült Államok uniós nagyköveteGrönland már az amerikaiaké az új nemzetvédelmi stratégiában, a Trump-adminisztráció szerint nincs szabályokon alapuló nemzetközi rend