Gyors ütemben kívánjuk felszámolni az előző kormány által létrehozott alapítványi irányítási modellt annak érdekében, hogy a magyar egyetemek és kutatóintézetek ismét teljes jogú résztvevői lehessenek a Horizon Europe és Erasmus+ programnak - közölte a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára a Facebook-oldalán szerdán
Horváth Péter – idézi az MTI – interjút adott a Science|Business nevű lapnak, amelyben jelezte: a nem egyetemi alapítványok átalakítása már folyamatban van, az első lépések megtörténtek. Emlékeztetett, hogy a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok még az idén, augusztus 31-ig megszűnnek, míg az egyetemeket fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében egyéves átmeneti időszakot határoztak meg, így azok 2027 augusztusában szűnnek meg. Az egyetemek új, állandó működési modelljéről még nem született végleges döntés - közölte.
Magyar Péter felszólította a kekvák kuratóriumait, hogy ne próbálják az utolsó pillanatokban kirámolni a vagyontCsaknem háromszáz NER-közeli potentát bukja a milliós illetményt érő pozíciójátAz interjúban Horváth Péter ismertette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőjével kapcsolatos elképzeléseket is. A tervek szerint a kutatóhálózat visszakerülne a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fenntartásába egy megújított, autonómabb modellben, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) korábban áthelyezett négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontot is visszaintegrálnák a hálózatba.
A cikkben kitértek arra is, hogy a tervek között szerepel az Élvonal Alapítvány összevonása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFI Hivatal), csökkentett költségvetéssel, és remélik, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az alapítvány alapítója és vezetője ebben is részt vesz majd.
Legalább ezermilliárdos keretet adott volna az előző kormány Krausz Ferenc alapítványánakKrausz Ferenc az MCC és a Mandiner vezetőjét is felkérte tagnak az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottságábaHorváth Péter beszámolt a kormány tudománypolitikai terveiről, amelyek között egy európai mintára készülő, hosszú távú, stabil finanszírozást biztosító kutatási alap létrehozása, a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos növelése (2030-ra 2 százalékra, később 3 százalékra), az innováció erősítése, valamint a vállalkozói szemlélet és a kutatói utánpótlás ösztönzése szerepel.
