Political Capital: Hiteltelenül félti a jogállamot a Fidesz

Hiteltelenül beszél önkényről a Fidesz a Tisza-kormány intézkedései kapcsán - írja elemzésében a Political Capital.

Az intézet szerint Orbán Viktor pártja a tizenhetedik alaptörvény-módosítás, a volt kormánypárti politikusokkal szemben indult eljárások, az állami média átalakítása és más kormányzati lépések miatt bírálja az új hatalmat. A Political Capital úgy látja, lehet vitatni például a hivatalban lévő köztársasági elnök leváltását vagy a miniszterelnöki és képviselői ciklusok korlátozását, de a Fidesz ezt nehezen teheti hitelesen. A korábbi kormánypárt 16 éven át olyan politikai rendszert épített, amelyben egypárti alaptörvény született, a független intézmények élére saját emberek kerültek, a politikai ellenfeleket és kritikusokat pedig rendszeresen külföldi ügynöknek bélyegezték. Ezért a jogvédő, civil, szakmai vagy politikai szereplők bírálata más súllyal esik latba, mint a Fideszé.

Az intézet azt is írja, hogy a Fidesz kormányzása alatt igyekezett eljelentékteleníteni a jogállamiság leépítéséről szóló kritikákat, ezért most ellenzékből sem tud meggyőzően fellépni a hatalommal szembeni jogállamisági érvekkel. A Political Capital szerint ezt jelzi az is, hogy a párt által szervezett tiltakozások eddig kevés érdeklődőt mozgattak meg.

Az elemzés az időzítést is problémásnak nevezi. Az elmúlt két hétben megjelent kutatások alapján a választók egyelőre erősen bizakodnak a Tisza-kormányzással kapcsolatban: a Medián és a 21 Kutatóközpont is 70 százalék körüli támogatottságot mért a kormánypártnak, a Fidesz és a Mi Hazánk együtt nagyjából a választók negyedét éri el.

A friss Eurobarometer alapján a magyarok 73 százaléka optimista az ország jövőjét illetően, 80 százalék pedig a saját és családja jövőjével kapcsolatban bizakodó.

A Political Capital következtetése szerint ebben a politikai környezetben a Fidesz önkénytől óvó üzenete nemcsak hiteltelen, hanem rosszul is időzített. A párt ezzel egyre inkább a korábbi ellenzék szerepébe kerül: saját, szűkülő politikai világából beszél, miközben nem veszi figyelembe a társadalmi többség hangulatát.