Nem kell majd napokkal előre bejelenteni a köznevelési intézményekben szerveződő kétórás figyelmeztető sztrájkot, továbbá azokat a pedagógusokat, akik a munkabeszüntetésnek ebben a formájában vesznek részt, munkavégzésre sem lehet majd kötelezni – derült ki a parlamentnek benyújtott, a közneveléssel kapcsolatos törvénymódosításokról szóló javaslatból. A tervezet továbbra is előírja, hogy az általános sztrájkot öt munkanappal előre be kell jelenteni az érintett intézmény igazgatójának, de a korábbi, társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg kiegészült egy újabb bekezdéssel, mely szerint ezeket a szabályokat az egy napon legfeljebb két órán át tartó figyelmeztető sztrájk esetében nem kell alkalmazni.
Emlékezetes: idén márciusban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkot a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott köznevelési dolgozók béremelése érdekében, ám ezt az akkor még Pintér Sándor vezetése alatt álló Belügyminisztérium (BM) megakadályozta. A tárca perrel fenyegette az érdekvédőket, amiért nem öt munkanappal előre jelentették be a kétórás sztrájkot. A PDSZ vitatta a BM lépésének törvényességét, ám kollégáik érdekében végül lefújták az akciót; nem akarták, hogy a bírósági eljárás ideje alatt bárkit is jogtalan retorzió érjen a kormányzat részéről. A mostani törvényjavaslat azt a Fidesz-kormány által hozott szabályt is megszüntetné, hogy a pedagógusoknak a sztrájk ideje alatt is meg kelljen tartaniuk tanóráik 50 százalékát.
Elfogadta a javaslatot Lannert Judit tárcája, mégsem állítanak képviseleti küszöböt a szakszervezeteknekUgyanakkor a tervezetben továbbra is szerepel, hogy az érettségi előtt álló osztályok esetében (ha a sztrájkot érettségi előtt 90 nappal szervezik, és időtartama egybefüggően vagy egy hónapon belül az 5 munkanapot meghaladja) a tanórák 100 százalékát meg kell tartani. A pedagógus érdekképviseletek erről pénteken egyeztettek az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban (OGYM), de az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A PDSZ választmányi elnöke, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, azt szeretnék, hogy sztrájk idején egyáltalán ne legyen kötelező a tanítás.
– A tanítás ugyanis nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem tekinthető klasszikus értelemben vett még elégséges szolgáltatásnak, amelyet sztrájk közben is biztosítani kell. Rámutattunk arra is, hogy ismereteink szerint Európában nincs olyan szabályozás, amely jogszabályban írná elő a tanítás kötelező fenntartását pedagógussztrájk idején
– fogalmazott az érdekvédő. Elmondása szerint a minisztérium részéről ellenérvként az Alaptörvényben szereplő, a gyermekek mindenek felett álló érdekének védelmére hivatkoztak, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása hosszabb távon veszélyeztetheti például az érettségire történő felkészülést. Nagy Erzsébet hangsúlyozta: a pedagógusoknak nem céljuk az érettségi lebonyolításának vagy a tanulók vizsgáinak veszélyeztetése, ahogy erre korábban sem volt példa.
Rendszerváltásra készül Lannert Judit oktatási tárcája, már felülvizsgálták a gyanút keltő 45 milliárdos tankönyvszerződést isAz egyeztetésen elhangzott az a szakszervezeti javaslat is, hogy ismét legyen kötelező az üres pedagógus álláshelyek nyilvános meghirdetése. Ennek kötelezőségét az Orbán-kormány szüntette meg, mert így túlságosan láthatóvá vált volna a tanárhiány. A PDSZ választmányi elnöke szerint azt a tájékoztatást kapták az OGYM részéről, hogy a mostani törvénymódosítások közé ez már nem kerülhet be, de a minisztérium körlevélben fogja felhívni a tankerületi központok és az állami iskolák igazgatóinak figyelmét, hogy minden megüresedett álláshelyet nyilvánosan hirdessenek meg a közszféra hivatalos álláskereső oldalán, a Közszolgállás Portálon.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról jövő hét kedden vitázik az Országgyűlés.
„Ez a pofátlanság teteje” – Kiakadt a szakszervezet a Nemzeti Pedagógus Karra
