Rövid és hosszú távú politikai következményei egyaránt lesznek annak, hogy a kétharmados Tisza-többségű parlament tizenkét évben korlátozza az országgyűlési képviselők által betölthető mandátum idejét – kezdte Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. A döntés rövid távon az ellenzéki paletta jelentős átalakításával, személycserékkel jár együtt. Ennek előszele, hogy a fideszes Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetői posztról.
Bár Gulyás Gergely kifejezetten a közjogi korlátozással indokolta visszalépését, Virág Andrea szerint a frakcióvezető lemondása csak részben magyarázható ezzel. Kétségtelen azonban, hogy a 2030-ban esedékes országgyűlési választáson a jelenlegi ellenzéki képviselők legalább fele nem indulhat újra. Ugyanez érvényes sok parlamenten kívüli – elsősorban baloldali – politikusra is.
Gulyás Gergely lemondott, nem jelennek meg a Fidesz és a KDNP képviselői az Alaptörvény-módosítás vitájánHosszabb távon a korlátozás átalakítja a „politikusi életpályamodellt”, megváltoztatja azoknak a fiataloknak a gondolkodását, akik a politikusi pályára készülnek – folytatta Virág Andrea. Nyilvánvalóan más a hozzáállás akkor, ha valaki tervezhet azzal, hogy akár évtizedeken keresztül parlamenti képviselőként tud működni. Ha viszont nincs ilyen lehetőség, akkor különböző politikusi szerepekben kell bizonyítani. A képviselőség előtt vagy után részt lehet venni például önkormányzati, adott esetben akár minisztériumi munkában is.
Megszavazták az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás búcsúzhat a köztársasági elnöki posztjátólA pozitív olvasat szerint – Magyar Péter és a Tisza Párt ezzel indokolta a javaslatot – a korlátozás megakadályozza majd, hogy olyan hatalmi koncentráció jöjjön létre, amilyet a Fidesz kormányzásának tizenhat évében láthattunk. Virág Andrea ezen túlmenően azt is gondolja: a tizenkét évben maximált mandátumnak köszönhetően a parlamenti képviselők kevésbé fognak belekényelmesedni a pozíciójukba.
Eddig főként a listán bekerült képviselők részéről mutatkozott hajlam arra, hogy ne teljes erőbedobással vegyenek részt a parlamenti munkában. Az alkotmányos módosítás összességében segíti a politika megújulását.
– Másfelől abban az ellenérvben is van igazság – jegyezte meg Virág Andrea –, hogy a demokrácia és a jogállam minősége, a hatalmi koncentráció megakadályozása nem az ilyesfajta korlátozáson, hanem főként a fékek és ellensúlyok rendszerén múlik. Ha ez működik, akkor az emberek miért ne választhatnának meg annyiszor egy képviselőt, ahányszor nekik tetszik? Az érveket és ellenérveket mérlegre téve a kormány láthatóan az érveket érezte erősebbnek – állapította meg a politológus.
Virág Andrea kérdésünkre közölte, hogy szerinte nincs szó visszamenőleges hatályú jogalkotásról, a megválasztás feltételeit ugyanis az alaptörvény módosítása a jövőre nézve korlátozza. Ezen a tényen az se változtat, hogy a Tiszának pillanatnyilag nincsenek olyan parlamenti képviselői, akik korábban több cikluson keresztül tagjai lettek volna az Országgyűlésnek. Rövid távon valóban csak ellenzéki képviselők érintettek, de 2038-ban már a tiszások is azok lesznek, és nekik is új utakat kell keresniük, ha a politikában szeretnének maradni – mondta Virág Andrea.
Ágh Attila politológus emlékeztetett arra, hogy a tavaszi választás után Orbán Viktor volt miniszterelnök a Fidesz-frakcióban lecserélte azoknak a képviselőknek a nagy részét, akik listán szereztek mandátumot. A történteket Ágh Attila mesterséges folyamatnak minősítette, ami egész biztosan nem felelt meg a választói akaratnak. Az Orbán-rezsimben fikcióvá vált a képviselői lét, tucatnyian voltak olyanok, akik meg se szólaltak egy parlamenti ciklusban – fogalmazott.
Gulyás Gergely: Strasbourghoz fordulhat a Fidesz, de nincs semmilyen beadvány az Alaptörvény hatálybalépésének késleltetésére„Nem fog megállni Strasbourgban a Tisza-féle képviselői cikluskorlát”A Tisza társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alkotmány módosítását, ami praktikusan annyit jelentett, hogy öt napon keresztül mindenki elküldhette a véleményét, javaslatát. Magyar Péter tájékoztatása szerint a legtöbben a képviselők mandátuma ügyében nyilvánultak meg: a többség a tizenkét évet legszívesebben nyolcra csökkentené, és a korlátozást kiterjesztené más politikai szereplőkre is.
Magyar Péter: Zajlik a társadalmi egyeztetés a 17. alkotmánymódosításról, a legtöbben a mandátumkorlátozást támogatják– Teljesen világos – értékelt Ágh Attila –, hogy
Magyar Péter számára van politikai játéktér, amelyben egyre hangsúlyosabban jelenik meg a „kifelé fordulás”, a választók megszólítása. A kormányfő nem ellenzi, hanem pontosan fordítva, ösztönzi a társadalmi vitát:
arra kéri az embereket, hogy mondjanak véleményt az általa fontosnak tartott témákban. Magyar Péter szinte – jó értelemben használva a kifejezést – kiprovokálja, hogy állandó párbeszéd jöjjön létre a kormányzat és a társadalom között.
A miniszterelnök azt is nyilvánvalóvá tette, hogy bizonyos kérdésekben kész visszavonulni. Ezzel növelte a mozgásterét. Ágh Attila határozottan arra számít, hogy a képviselői mandátum korlátozása nem szerepel majd az új alkotmány végleges szövegében.
