Megjelent a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működését módosító törvényjavaslat a parlament oldalán. A kormány szerint a cél az, hogy biztosítsák a kamara közfeladatainak zavartalan ellátását, és lehetőséget teremtsenek az állami beavatkozásra, ha a szervezet működésében problémák merülnek fel.
A tervezet szerint a legfontosabb változás, hogy a jövőben az agrárminiszter gyakorolná a kamara törvényességi felügyeletét az eddig illetékes ügyészség helyett.
A miniszter így lényegében közvetlenül ellenőrizhetné a kamara működését, gazdálkodását, a választások jogszerűségét, valamint a belső szabályzatokat is. Emellett állandó, tanácskozási joggal rendelkező képviselőt delegálhatna a kamara ellenőrző bizottságába.
A javaslat bevezetné a kamarai biztos intézményét is. Ha a miniszter megállapítja, hogy a kamara nem tudja megfelelően ellátni közfeladatait, kamarai biztost nevezhet ki, aki átmenetileg széles jogosítványokat kapna: betekinthetne minden iratba, vizsgálhatná a közpénzek és uniós források felhasználását, sőt szükség esetén átvehetné a kamara vezetőinek egyes döntési és képviseleti jogköreit is.
A módosítás emellett - hosszan taglalva - szigorítaná az összeférhetetlenségi szabályokat.
Nem tölthetnének be kamarai tisztséget például pártvezetők, országos vagy európai parlamenti választásokon listán szereplő politikusok, illetve egyes politikai felső vezetők és agrárfinanszírozásban döntési jogkörrel rendelkező kormánytisztviselők. Bizonyos esetekben a feltételek érvényesülését a megválasztást megelőző tíz évre visszamenőleg is vizsgálhatnák.
A tervezet új alapokra helyezné a kamarai választási rendszert is: a jövőben az ágazatok arányos képviseletét egyéni jelölésekre épülő rendszerrel kellene biztosítani. Emellett a kamarai vezetők a jövőben kizárólag igazolt költségeik megtérítésére lennének jogosultak, egyéb személyi juttatást nem kaphatnának.
A törvényjavaslat ugyanakkor máris nagyon nagy hullámokat vet. A Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) nagyon élesen bírálta a tervezetet. Lapunknak Koncz Máté, a szervezet elnöke összefoglalva kifejtette, ez a jelenlegi javaslat a felszínt kapargatja. Nem hozza el például azt, hogy a kamara megfelelő és potens érdekvédelmi szereplővé váljon. Márpedig az agráriumnak erre van szüksége, ilyen átalakítás, a NAK teljes működésének és mezőgazdaságba illesztésének újragondolása nélkül elképzelhetetlen az agrárium szükségszerű reformja. Koncz Máté szerint a törvénytervezet ezt nem garantálja, s nem foglalkozik egyebek mellett a kötelező kamarai tagság kérdésével, megszüntetésével sem, ezért véleményük szerint a módosítás nem kezeli a kamara mostani működésének legfontosabb problémáit.
