Rövid távon javult a pedagóguspálya vonzereje a 2024-2025-ös bérfejlesztések hatására, a korábbi létszámcsökkenést követően, 2023 után emelkedni kezdett a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok száma – olvasható a HÉTFA Kutatóintézet nemrég publikált jelentésében, amit a Nemzeti Fejlesztési Központ megbízásából készítettek. A kutatás során az EFOP Plusz program keretében megvalósult pedagógusbéremelés hatásvizsgálatát végezték el, az értékelés idén áprilisban zárult. A vizsgálatot dokumentum- és adatelemzéssel, kérdőíves felméréssel és egyéni interjúkkal végezték pedagógusok és pedagógushallgatók körében.
A jelentés megállapításai szerint a pedagógusok átlagos bruttó bére 2,14-szeresére emelkedett 2021 és 2025 októbere között: az Államkincstár adatközlése alapján 2021-ben bruttó 373,8 ezer forint volt a havi átlagbér, 2025-ben bruttó 799,2 ezer forint. Míg 2021 és 2023 között 2186 fővel csökkent a teljes- vagy részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a köznevelési intézményekben, addig 2023 és 2025 között 4488 fővel emelkedett a teljes létszám. Ebbe az újonnan belépők is beleszámítanak, de a kutatás arra is rávilágított, hogy 2024-től több lett a visszalépés, 2025-ben pedig egyértelműen látszik a visszaáramlás a korábbi pályaelhagyók körében.
A pedagógusokkal készült kérdőívben a válaszok összességében a javulás irányába mutatnak (56,6 százalék), de jelentős azoknak az aránya is, akik semleges vagy romló változást érzékeltek (43,5 százalék). A válaszok alapján a javuló anyagi helyzet kontrasztban áll a szakmai autonómia és a mentális jóllét romlásával, a válaszok legmeghatározóbb típusát az „anyagi szempontból javuló, de szakmailag romló” attitűd jellemezte. De ugyancsak jelentős számban – körülbelül a válaszadók 20-25 százaléka – emelték ki a pályakezdők és a tapasztalt pedagógusok közötti bérfeszültséget és a „kontraszelekció” jelenségét.
A szakmai elégedettséget tehát több tényező is árnyalja: a pedagógusok és hallgatók körében a legkritikusabb pontot a (napokban felfüggesztett) teljesítményértékelési rendszer (TÉR), a magas adminisztrációs terhek, az autonómia és a társadalmi megbecsültség hiánya jelentik. A jelentés arra is kitért, hogy emelkedett a pedagógus képzésekre bejutók száma, bár az eddigi trendek inkább a lemorzsolódás növekedését vetítik előre, tehát még nem látszik, hogy a végzésig eljutók arányai melyik irányba fognak mozdulni. Ugyanakkor a képzésben résztvevőknek csak kisebb része (6,2 százalék) vélte úgy, hogy a végzést követően nem az oktatásban fog elhelyezkedni.
Sok pedagógus továbbra sem meri elmondani a véleményét a munkahelyén, mert tart a következményektőlDöntött az Országgyűlés, felfüggesztik a pedagógusok teljesítményértékelésétMindemellett azonban emelkedett – a pályakezdő fiatalok körében különösen – azoknak az aránya, akik a következő 5 évben valószínűsítik a pedagógusi pálya elhagyását: a jelentés megállapításai szerint összességében a pedagógusok 50,3 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy valamely okból (nyugdíjazás, másik állás oktatáson belül vagy kívül, továbbtanulás, személyes vagy családi okok) elhagyja a pályát (21,2 százaléknyian, tehát majdnem felük a közeli nyugdíjazás miatt).
A pályaelhagyás gondolata gyakoribb a fiatalabb, pályája elején lévő korosztályban (30 év alatt 63,3 százalék, 30-34 éves korosztályban 58,3 százalék), és értelemszerűen a nyugdíjhoz közeli korosztálynál (60-64 között 73,8 százalék 64 év felettiek körében 67,5 százalék). Egy másik, nemzetközi felmérésben (TALIS) ugyanerre a kérdésre 2024 tavaszán még csak a magyar válaszadók 34,2 százaléka válaszolta, hogy bármely ok miatt valószínűnek vagy nagyon valószínűnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pedagógusi pályát, a 30 év alatti pedagógusoknak pedig csak 20,3 százaléka gondolt pályaelhagyásra.
A jelentés is hangsúlyozta, hogy bár a béremelés hatására emelkedett a pedagóguspálya vonzereje, de maradtak olyan (esetenként rendszerszintű) problémák, amelyekkel a szakpolitikának érdemes foglalkoznia, a bérszínvonal megőrzése mellett szükség van további strukturális kérdések rendezésére is.
Elindult a nyári tanárkeresés, több ezer állásra lehet jelentkezni „Ez a pofátlanság teteje” – Kiakadt a szakszervezet a Nemzeti Pedagógus Karra