Magyarország a választások után megtapasztalta a jogállamiság valós életre gyakorolt hatását, mondta Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos. Pénteken mutatta be az Európai Bizottság az éves jogállamisági jelentést. A biztos szerint a magyarok tudták, hogy a jog nem lehet a hatalom eszköze, hanem annak korlátozója kell, hogy legyen.
A Népszava kérdésére ugyanakkor a biztos arra nem válaszolt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítása az Alaptörvény átírásával vajon javítja-e a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az ír politikus csak annyit mondott, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását figyelemmel fogják kísérni. (Sulyok Tamás a tervezett eltávolítása miatt az EU-tól független, az Európa Tanács emberi jogi szervezet alá tartozó tanácsadó testületet, a Velencei Bizottságot kérte fel, hogy véleményezze a helyzetét. A Fidesz korábban egyébként rendszeresen sorosistának bélyegezte a szervezetet.)
Szijjártó Péter kínai autógyárhoz való igazolását sem akarta kommentálni a biztos. Pedig az Európai Bizottság az idei jelentésében Magyarországgal szemben kiemelte, hogy a lobbitevékenység és a forgóajtó-jelenség szabályozása hiányos az országban. Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor vezető beosztású személyek kormányzati és piaci cégek között úgy váltanak munkát, ami alááshatja az integritásukat. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a héten jelentette be, hogy ellenzéki parlamenti képviselői állását föladva a kínai BYD autógyár külső kapcsolatokért felelős vezetője lesz.
A Népszava azt kérdezte McGrath biztostól, hogy nem tartja-e ezt problémásnak, különösen, hogy Szijjártó szenzitív információkhoz jutott hozzá a kormányból, ami jelentős hatással lehet a Kína és EU közötti kereskedelmi kapcsolatokra is. McGrath csak annyit mondott, hogy bár vannak javaslataik arra, hogyan kellene ezeket a területeket szabályozni, de ezt nem szabad úgy értelmezni, mintha egy-egy esetről beszélnének, aminek ő nem ismeri a részleteit. Hangsúlyozta, hogy egyedi eseteket nem szoktak kommentálni.
Az Európai Bizottság minden évben kiadja a jogállamisági jelentést, ahol az összes tagállam esetében véleményezi a jogállamiság állapotát. A korrupcióellenes küzdelem, a médiaszabadság, az igazságszolgáltatás, valamint a fékek és egyensúlyok területén elemzi a tagállamok helyzetét. A Bizottság munkatársai ebben az éves ciklusban több mint 600 szakértővel egyeztettek az elkészítéshez. A helyzet leírásán túl konkrét javaslatokat is tesznek minden tagállam felé.
Henna Virkunnen, az Európai Bizottság alelnöke a brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy látják, a magyar kormány a mostani reformjaival számos olyan javaslatot hajt végre, amelyeket évek óta felvetett már a Bizottság az előző jelentéseiben.
A Magyarországról szóló jelentés számba veszi azokat a reformokat, amelyeket a Tisza-kormány az elmúlt két hónapban véghez vitt. Az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését, a közbeszerzési rendszer átalakítását és a magántőkealapok átláthatóságának a javítását is elismerik. A Bizottság kiemeli, hogy Magyarország hivatalosan is csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), ugyanakkor hiányolja, hogy a magas szintű korrupció esetében a nyomozások, vádemelések és jogerős ítéletek száma továbbra is alacsony.
Az igazságszolgáltatás esetében a jelentés azonban kritikus: az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztása továbbra is problémát jelent. A Bizottság felhívja a kormányt, hogy az európai sztenderdek alapján rendezze ezt. A bíróságok függetlenségét csorbíthatja, ha nem egyértelmű, mi alapján kerül egyik vagy másik ügy bizonyos bíróságokhoz. Az igazságszolgáltatásban dolgozó bírók, ügyészek és más bírósági alkalmazottak bérrendezését is sürgeti a Bizottság. Korábban az Orbán-kormány a bírók bérrendezését lényegében zsarolásra használta: a sok éven át elmaradt béremelés megadását ahhoz kötötte, hogy a bírók szakmai felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács fogadja el az Alaptörvény-módosítást, ami megváltoztatta a bírók kinevezéséhez kötött feltételeket.
A médiaszabadság esetében a jelentés megjegyzi, hogy elkezdődött a médiahatóság és a közmédia vezetésének és finanszírozásának az átalakítása is. Felhívják a figyelmet ugyanakkor, hogy a médiában megjelenő állami reklámok elosztásának átláthatósága és igazságossága továbbra sem rendezett.
A jelentés emlékeztet, hogy az új kormány továbbra sem hajtott végre minden bírósági ítéletet: a gyermekvédelminek nevezett homofób törvényről kimondta az EU bírósága, hogy az EU alapértékeit sérti, de ehhez a témához még nem nyúlt a Tisza-kormány. Pedig emiatt önmagában 500 millió eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrás továbbra is zárolva van. Ahogy a fideszes menekültellenes szabályokról szóló ítélet végrehajtása sem történt meg, ezért egyébként továbbra is fizetünk napi egymillió eurós büntetést, ami addig tart, ameddig nem oldja a kormány, hogy Magyarországon gyakorlatban is lehessen menekültkérelmet beadni.
A Bizottság a civil társadalom helyzetével kapcsolatban is lát még hiányosságokat. Bár eltörölték a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, szerintük továbbra is vannak olyan akadályok, amelyek gátolják a civil szervezetek munkáját, és többet kellene tenni azért, hogy biztonságos és támogató tere lehessen a civileknek.
A jövőben sokba fájhat, ha valaki nem hajtja végre a javaslatokat. Magyarország esetében az elmúlt években látszott, hogy bár a Bizottság újra és újra számba vette a problémákat a négy fő területen, az előző kormány nem vette komolyan az ajánlásokat. A tervek szerint viszont a következő uniós hétéves költségvetés (2028–2034) kifizetéseihez sokkal konkrétabb módon, fizetési feltételként is előírhatják az ilyen jelentések elvárásait.
Amikor a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét befagyasztották, a feloldáshoz kötött feltételek részben éppen az ilyen jogállamisági jelentésben is elemzett kérdésekre épültek. Igaz, ezek egyike sem volt „brüsszeli diktátum”, hiszen nem a bizottsági dokumentum ajánlásai voltak a fizetés feltételei, hanem az Orbán-kormány és a Bizottság között részletesen kitárgyalt szupermérföldkövek.
