Budapesten egy átlagos színvonalú lakás bérleti díja ma jellemzően 200–300 ezer forint között mozog, a vidéki albérletpiacon 150–200 ezer forint körüli díjak jellemzőek – összegezte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a felvételi ponthatárok kihirdetésének napjára időzített budapesti sajtóbeszélgetésen a helyzetet. Az MBH Ingatlan 360 sajtóeseményen az MBH Elemzési Centrum, az MBH Jelzálogbank, az Otthon Centrum és a Fundamenta szakértői közösen értékelték az ingatlanpiac legfontosabb folyamatait. Az Otthon Centrum szakértője itt arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemvárosok ma már nemcsak oktatási, hanem jelentős gazdasági központok is, ezért a diákok mellett a munkavállalók is megjelennek versenytársként az albérletpiacon.
A ponthatárok kihirdetését követő hetekben ismét élénkül a kereslet a kiadó lakások iránt, ami akár 1–5 százalékos azonnali albérletidíj-emelkedést is okozhat.
Magyarországon 2015 óta majdnem négyszeresére emelkedtek a lakásárak, miközben az Európai Unióban átlagosan 65 százalékos volt a drágulás. Idén változott a helyzet: az EU-ban még mintegy 5 százalékos áremelkedés látható, Magyarországon viszont már enyhe, 2 százalék körüli korrekció jelent meg, ennek ellenére historikusan továbbra is magas árszintekről beszélhetünk – mutatott rá Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője. Az idei év egészére ugyanakkor még 8–13 százalékos lakásár-emelkedést várnak, bár a korábbi évekhez képest már nem az Otthon Start Program és a befektetői kereslet lesz a piac fő mozgatója, hanem inkább a reálbérek emelkedése és a javuló fogyasztói bizalom.
Az Erasmusra vár az albérletpiac isAz albérletpiacon közben megtorpant a korábbi lendület, amit részben az Otthon Start Program hatása magyaráz, ami sok bérlőt elszívott, ők azok, akik tudtak lakást vásárolni az olcsó hitellel. A kisebb kereslet miatt a bérleti díjak emelkedése is megállt. A kérdés sok családnál az, hogy béreljenek vagy vásároljanak lakást leendő egyetemista gyereküknek.
A diákoknak jobban megéri ketten vagy hárman kivenni egy lakást, így a havi lakhatási költség akár 50–60 ezer forintra is leszorítható fejenként.
Ökölszabály, hogy ha valaki öt évnél rövidebb időre tervez egy városban maradni, általában a bérlés a racionálisabb döntés. A vásárlásnak ugyanis magasak a belépési költségei (önerő, hitelfelvétel költségei, illeték, ügyintézés, esetleges felújítás), és rövid idő alatt ezek nehezebben térülnek meg. Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője szerint piaci hitellel számolva a vásárlás megtérülése sok esetben tíz év körüli időtáv, kedvezményes finanszírozással és részleges kiadással azonban ez jelentősen rövidülhet.
Befektetési szempontból nem feltétlenül Budapest a legkedvezőbb piac, a zenga.hu ma közzétett elemzése szerint a fővárosban a kisebb lakások kiadási hozama jellemzően 3,8–5 százalék között alakul, addig több vidéki egyetemvárosban – például Miskolcon, Székesfehérváron vagy Pécsen – 4,5–6 százalékos elméleti bruttó hozam is elérhető. Az OTP Ingatlanpont vidéki körképe szerint Debrecenben egy két-három szobás, bútorozott lakásért jellemzően 180–250 ezer forintot kell fizetni, Győrben 180–220 ezer forintos árak jellemzőek, Szegeden a másfél-két szobás lakások 170–230 ezer forint körül érhetők el. Miskolcon kedvezőbb a helyzet, ott a diákok által keresett lakások 100–150 ezer forintos havi díjjal találhatók meg.
A jó állapotú, egyetemhez közeli lakások gyorsan elkelhetnek vidéken és Budapesten egyaránt.
Az egyetemvárosok továbbra is a hazai ingatlanpiac meghatározó pontjai. Az MBH Index elemzése az elmúlt évtizedben lezajlott jelentős lakásár-emelkedésre mutatott rá ezeken a piacokon. 2024 és 2025 között Pécsen 28 százalékkal, Miskolcon közel 20 százalékkal, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak. A legdrágább vidéki egyetemi város Debrecen lett, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 946 ezer forintot, míg Győrben 850 ezer, Szegeden 824 ezer forint körül alakult.
A legnagyobb áremelkedés a diákok által keresett budapesti területek közül érdekes módon a VIII. kerületi Magdolna-negyedben volt, ahol az árak 2015 és 2025 között több mint ötszörösükre (404 százalékkal) emelkedtek. A belvárosi Palotanegyedben és Külső-Erzsébetvárosban megnégyszereződtek a lakásárak.
A Fundamenta Z generációs kutatása szerint a fiatalok 77 százaléka saját otthonban szeretne élni, ugyanakkor 56 százalékuk nem lát erre reális lehetőséget.
Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője szerint a „mamahotel” sok esetben nem elsősorban, azaz nem kizárólag kényelmi döntés, hanem tudatos lépés: a fiatalok így próbálnak önerőt gyűjteni első lakásuk megvásárlásához. A kutatás eredménye tehát nem erősítette meg a sztereotípiákat, sőt, azt mutatja, hogy a fiatalok képesek és hajlandók tenni álmaik megvalósításáért.
Újra itt az idő, ma este kihirdetik a felsőoktatási ponthatárokatA pénzügyi edukáció az iskolákban hiányzik, ezért a szülőknek és a bankoknak óriási felelőssége van a fiatalokat tanítani. A fiatalok első bankja 70 százalékban az a pénzintézet, ahol szüleik is bankolnak, a zsebpénzt oda utalni ugyanis egyszerűbb. A pénzügyi edukáció hiánya sok területen meglátszik: ha egy bonyolultabb pénzügyi tranzakció van, a fiatalok ugyanúgy igénylik a személyes konzultációt, mint szüleik, és még sok 30 éves sincs tisztában a kamattal. Fontos, hogy ne csak a promóciókat nézzék, hanem hosszabb távon is gondolkozzanak, olyan bankot válasszanak, ahol széles termékspektrumot találnak. Ez fontos a diákhitel felvételénél is, hogy az adott pénzintézet le van-e szerződve a diákhitelközponttal – hívta fel a figyelmet Várady Eszter, az MBH Bank Daily Banking és hitelkártya termék- és folyamatmenedzsment vezetője.
Hitelkiváltási hullámot okozhatnak a lakáspiacon a csökkenő kamatok, havi több tízezer forintos különbség is lehet a törlesztőrészletbenAz MBH kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy 2026 második felét már nem a tavalyihoz hasonló árrobbanás, hanem inkább konszolidáció jellemezheti. A lakásárak várhatóan egy számjegyű ütemben emelkednek, a bérleti piacon pedig jelentős drágulás helyett stabilizálódásra számítanak, miközben a piac további alakulását nagymértékben befolyásolhatja az Otthon Start Program jövője, amire legkésőbb ősszel konkrét információkat remélnek. A keresletet alapjaiban határozza meg a kamatcsökkentési ciklus folytatása is, hiszen az olcsóbb lakáshitelek vonzóbbá teszik a vásárlást.
