Volodimir Zelenszkij hírszerzési jelentésekre hivatkozva szombaton ismét arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „előkészíti a mozgósítás kiterjesztésének feltételeit”, mivel a harctéri orosz veszteségek továbbra is meghaladják a toborzások eredményét. Szombat esti videóüzenetében elmondta, hogy Moszkva idén eddig 221 ezer embert sorozott be a hadseregbe, miközben több mint 225 ezer katonát veszített a fronton – 131 ezer halottal és közel 93 ezer sebesülttel számolva.
Bár az orosz katonai toborzási erőfeszítésekről szóló adatokat nem lehet ellenőrizni, az ukrán hírszerzés korábbi jelentései szerint 2026 első három hónapjában mintegy 70 500 új orosz katona írt alá szerződést, ami 30 ezer fővel elmarad az orosz védelmi tárca célkitűzésétől. Összevetésként Janis Kluge, a nemzetközi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó német SWP intézet Oroszország-szakértője szerint tavaly ugyanebben az időszakban mintegy 90 ezer szerződést írtak alá.
„Putyin arra készül, hogy egyszerűen több oroszt küldhessen a háborúba. Ezt más szavakkal és jelzésekkel álcázza, de erre készül” – hangsúlyozta az ukrán elnök,
aki szerint Moszkva emellett további 30 ezer észak-koreai katona fogadását készíti elő. Zelenszkij már pénteken is kijelentette, hogy „Oroszország őszre egy új és meglehetősen jelentős mozgósítási hullámot készít elő”.
Volodimir Zelenszkij szerint a Putyin-rezsim még 30 ezer észak-koreai katonát akar bevetni az Ukrajna elleni háborúbanA nyár folyamán nemcsak ukrán tisztségviselők figyelmeztettek egy újabb orosz mozgósítási hullámra, hanem a független orosz hírportálok is. A Meduza egy június végi cikkében a szintén emigrációban működő Vazsnije Isztorii és Vjorsztka forrásait – elnöki adminisztrációnak dolgozó, illetve a biztonsági szolgálatokhoz közel álló személyeket – idézve azt írta, hogy mivel egyre kevesebben hajlandóak csatlakozni az orosz hadsereghez szerződéses alapon, a Kreml többféle megoldást mérlegel, közte a legradikálisabbat is.
A végleges döntés még nem született meg, de az egyik forrás szerint a kormányzat minden szintjén folyik a megbeszélés, és a mozgósítás már októberben, az állami duma szeptemberi választásai után megkezdődhet.
„Fontos, hogy mi és partnereink kellő nyomást gyakoroljunk Oroszországra ahhoz, hogy az agresszió befejezésének gondolata váljon dominánssá – a béke gondolata, ne pedig a további orosz mozgósításé” – hangsúlyozta szombaton Zelenszkij.
A kazah elnök a háború befagyasztására kérte az orosz kollégát
Figyelemre méltó mellékszálként Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szombaton felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fagyassza be az ukrajnai háborút, és térjen vissza az isztambuli formátumú béketárgyalásokhoz. Tokajev – aki a nyugat-szibériai Omszkban tartott, 22. orosz-kazah interregionális együttműködési fórumon tárgyalt Putyinnal – úgy vélekedett, hogy
a konfliktus természete sokak számára nem teljesen érthető, szemben például az azeri-örmény konfliktussal, amelyet egyértelmű történelmi gyökerekkel rendelkezőnek nevezett.
Sajnálatát fejezve ki a kölcsönös vérontás miatt, Tokajev kijelentette, hogy „ennek véget kell vetni, minden más az Orosz Föderáció ellenfeleinek a kezére játszik”. A kazah elnök ugyanakkor dicsérte Putyint a 2025 augusztusában Donald Trump amerikai elnökkel tartott anchorage-i csúcstalálkozón tanúsított „rugalmasságáért”. Putyin a kamerák előtt nem válaszolt Tokajevnek, de a Kreml szóvivője szerint utóbb részletesen beszámolt neki a háborúról, és azt mondta, lehetetlen befagyasztani a jelenlegi frontvonalat, mert Oroszországnak el kell érnie a harctéri céljait. Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) értékelése szerint Putyin az omszki találkozót így arra használta fel, hogy újfent igazolja a háború folytatása melletti döntését.
Ukrajna és az USA egy új békejavaslatot egyeztetnek
Ukrán és amerikai tisztviselők mindeközben azt közölték a Kyiv Independenttel, hogy Kijev és Washington új békejavaslatot készít Moszkva számára, abban a reményben, hogy háború megváltozott dinamikája lehetőséget teremt Oroszország tárgyalások felé terelésére. A javaslatok tükröznék azt, amit az ukrán tisztviselők az új „harctéri realitásoknak” neveznek, miután az elmúlt hónapokban sikerült megváltoztatniuk a háború menetét.
A független ukrán hírportálnak egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a Fehér Ház úgy véli, a Kreml most már hajlandóbb lehet legalább egy légitámadásokra vonatkozó tűzszünetet elfogadni, mivel Ukrajna egyre jobban kiterjeszti oroszországi csapásait.
A felek hónapokig tartó patthelyzet után láttak hozzá a diplomáciai erőfeszítések megújításához, Washington most azokat a tárgyalásokat próbálja meg újraéleszteni, amelyek az év elején gyakorlatilag elakadtak.
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég beszélt telefonon Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, Donald Trump amerikai elnök megbízottaival, akik Washingtonnak az Ukrajna és Oroszország közötti rendezésre irányuló erőfeszítéseit vezetik. Egy erről közvetlenül értesült személy szerint a megbeszélésen a két amerikai megbízott tájékoztatta Zelenszkijt, hogy a Fehér Ház egy felülvizsgált tárgyalási keretet készít elő. A következő lépés várhatóan szoros együttműködést foglal magában Kijevvel, mielőtt a javaslatokat benyújtják Moszkvának.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozUkrajna azt remélte, hogy ezek a megbeszélések a héten egy személyes finnországi találkozón folytatódhatnak, de ezeket a terveket végül az amerikai-iráni háború legutóbbi eszkalációja kisiklatta. Ennek ellenére a tárgyalások a színfalak mögött folytatódnak.
Az előkészületeket ismerő tisztviselők szerint Witkoff és Kushner jelenleg nem gondolkodik kijevi látogatáson, de várhatóan július végén vagy augusztus elején Oroszországba utaznak,
miután összehangolták álláspontjukat az ukrán féllel.
Trump és Zelenszkij előkészíti a következő lépést
A megújult diplomáciai erőfeszítések mindazonáltal lendületet vehetnek a jövő hét elején. Egy a tervezéshez közel álló személy szerint ugyanis Trump és Zelenszkij találkozhatnak a nemrég elhunyt Lindsey Graham amerikai szenátor keddi temetése alkalmából, bár a Fehér Házban való találkozót is fontolóra veszik.
A megvitatandó kérdések között szerepel egy újabb kísérlet közvetlen tárgyalások megszervezésére Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
Zelenszkij régóta azzal érvel, hogy csak Putyinnak van felhatalmazása Oroszország teljes körű háborújának befejezésére. A Kreml azonban következetesen elutasította, hogy valamely semleges országban találkozzanak, ehelyett ragaszkodott ahhoz, hogy Zelenszkij utazzon Oroszországba. Erre azonban Kijev úgy tekint mint ami kényelmes ürügy a közvetlen tárgyalások teljes elkerüléséhez.
Egy másik csatatér a levegőben
Miközben Oroszország idei tavaszi-nyári szárazföldi offenzívája lényegében kudarcot vallott, az elmúlt hónapokban mindkét fél drámaian kibővítette nagy hatótávolságú légi támadásainak kampányát. Ukrajna fokozta az orosz hátország logisztikai, katonai és stratégiai célpontjai elleni csapásait, amelyek elhárítására az orosz légvédelem egyre kevésbé képes. Eközben Oroszország fokozta rakéta- és dróntámadásait az ukrán városok ellen, hetente többször is támadva Kijev polgári infrastruktúráját. Ukrajna pedig súlyos hiányt szenved az amerikai Patriot elfogó rakétákból, miközben jelenleg ez az egyedüli rendszer, amely képes lelőni az orosz ballisztikus rakétákat.
A források szerint ez a harctéri kép alakítja a legújabb diplomáciai számításokat, amelyeknek az a logikája, hogy az új realitás mindkét felet ösztönözheti egy ilyen, a légi csapásokra korlátozott fegyverszünet elfogadására. Egy amerikai tisztviselő szerint Washington úgy véli, Oroszország most nyitottabb lehet a légi tűzszünet tárgyalására, mint néhány hónapja. Hogy ez a hajlandóság azután kiterjed-e egy szélesebb körű rendezésre, az még ennél is bizonytalanabb.
Az amerikai tisztviselők nem voltak hajlandóak válaszolni arra, hogy a Fehér Ház kész lenne-e további nyomást gyakorolni Oroszországra, ha az elveti az új javaslatokat.
Bár Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, „továbbra is nyitottak a tárgyalási folyamatra”, az ukrán tisztviselők változatlanul kételkednek abban, hogy Moszkva készen állna a háború befejezésére. Úgy vélik azonban, hogy a reális nyitányt egy esetleges légi tűzszünet hozhatja el – még akkor is, ha a szárazföldi harcok folytatódnak.
