Hiába van érvényes beutaló, az online rendszerben leginkább nincs időpont, aki pedig telefonon is próbálkozik gyakran azt a választ kapja: „próbálja holnap”. A Medical Online újságírója, Tarcza Orsolya több kórház, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium válaszai alapján mutatja be, mi áll az úgynevezett „láthatatlan várólisták” hátterében.
Az írás szerint az EgészségAblakban sok esetben azért nem láthatók időpontok, mert a rendelők csak korlátozott számú új előjegyzést nyitnak meg naponta, amelyek percek alatt betelnek. A digitális infrastruktúra létezik, a beteg útja azonban nem a digitális rendszeren át vezet. Az EgészségAblak és a JIR működik, kötelező feltölteni az időpontokat - mégis a betegek telefonálnak, e-maileznek, és „holnap" ígérettel verik át őket. Vagyis a modernizáció formailag megvalósult,
a beteg gyakorlata azonban változatlan: az időpontot nem a rendszer adja, hanem a beteg szerzi meg napi próbálkozásokkal.
Ez az a szakadék, amelyet a cikk „fantom-várólistáknak" nevez - látható a tünete, láthatatlan az adatbázisban.
A tanulsága a gyakorlatnak a kapacitás és az ellátási felelősség egymásnak feszítése. A cikkből kiderül az is, hogy a kórházak nem önkényesen zárnak el időpontokat - Kistarcsán például ugyanazok az orvosok látják a fekvőbeteg-osztályt, adják az ügyeletet és biztosítják a 24 órás endoszkópos készenlétet. A kapacitás 70–80 százalékát kontrollra visszarendelt betegek foglalják el, a publikus időpontok másfél óra alatt elfogynak. Azaz az időpont foglalás csapdája, hogy
a szakorvosi ellátást keresők száma folyamatosan meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, és ezt a feszültséget a rendszer nem a várólista átlátható kezelésével, oldja fel, hanem a betegek egyéni kreativitására hárítja.
Így aki ügyes és kitartó, bejut - aki nem, az lemorzsolódik.
Más szakrendeléseken – például a gasztroenterológiában – a vizsgálatok előkészítése miatt eleve nem minden időpont kerül fel a nyilvános rendszerbe. A kórházak azt állítják, nem várják el a betegektől a napi telefonálást vagy e-mailezést, ugyanakkor elismerik, hogy az orvoshiány, a szabadságolások és a kapacitásszűke miatt sokszor csak később tudnak új időpontokat megnyitni.
Sürgősségi ellátás, pszichiátria, várólisták – Három válságterület élére nevezett ki miniszteri biztosokat Hegedűs ZsoltAz OKFŐ arra hívta fel a figyelmet, hogy számos ellátási forma – például a kontrollvizsgálatok, sürgős esetek vagy egyes speciális ambulanciák – eleve nem jelenik meg a nyilvános időpontfoglalási rendszerben, ezért a rendelkezésre álló kapacitások jelentős része a betegek számára láthatatlan. A szervezet szerint
a feltételezett „fantom-várólisták” központi adatbázisból nem azonosíthatók, az ilyen eseteket panaszok alapján vizsgálják.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a Járóbeteg Irányító Rendszer (JIR) fejlesztése a hozzáférés javítását szolgálja, ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer még nem kiforrott, és további fejlesztésekre, valamint a betegek és az egészségügyi dolgozók edukációjára van szükség. A tárca felvetette egy olyan jövőbeli előjegyzési rendszer kialakítását is, amelyben egy beteg egyszerre csak egy intézménynél szerepelhetne ugyanarra az ellátásra várakozóként. Arra azonban nem adott konkrét választ, milyen intézkedésekkel szüntetnék meg azt a gyakorlatot, hogy a betegek ismételt telefonhívásokkal vagy e-mailekkel próbálnak időponthoz jutni.
A szerző szerint van egy másik megoldás is: időpontot lehet szerezni azzal is ha valaki újságíró segítségét veszi igénybe. Például a cikk készítése közben Tarcza Orsolya miután kérdéseket küldött egy beteg időpontfoglalási problémái miatt egy intézménynek, maga a kórház jelezte a Crohn-betegség gyanújával vizsgálatra várónak, hogy várja őt a szakorvos.
Kórházbezárások, várólisták, reformok – Évi plusz 500 milliárd forint nagyon sok pénz, de a magyar egészségügyben nagyon gyorsan el is fog fogyni