Három miniszteri biztost nevezett ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a magyar egészségügy három legnagyobb kihívást jelentő területére. A Hivatalos Értesítő július 17-i számában megjelent utasítás szerint Bognár Zsolt a sürgősségi ellátás, Szekeres György Tibor a mentális egészségügy, Zahár Ákos pedig az ortopédiai-traumatológiai ellátás fejlesztéséért felel majd. A megbízások 2026. július 1-jétől két évre szólnak, a kinevezettek helyettes államtitkári illetményre jogosultak.
A három szakember kiválasztása egyben kijelöli azokat a területeket is, amelyeket a tárca jelenleg a legsúlyosabb problémának tart: a túlterhelt sürgősségi osztályokat, a pszichiátriai ellátás egyre mélyülő humánerőforrás-válságát, valamint a tovább növekvő műtéti várólistákat.
A sürgősségi ellátásban a kapacitáshiány a legnagyobb kihívás
A sürgősségi ellátásért felelős miniszteri biztos Bognár Zsolt gyermeksebész, sürgősségi szakorvos, aki 2007 óta vezeti a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet sürgősségi betegellátó osztályát. Korábban mentőtisztként dolgozott, szolgálatot teljesített a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egészségügyi szolgálatánál, emellett tagja az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EuSEM) vezető testületének és elnöke a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaságnak.
Kinevezése olyan időszakban történik, amikor
a sürgősségi ellátás működőképességét egyidejűleg nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, valamint az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás kapacitásproblémái.
Az elmúlt hónapokban több kórház sürgősségi osztályának működési gondjai is nyilvánosságra kerültek, a Telex februárban arról írt, hogy a sürgősségire (SBO) érkező betegek gyakran 15-18 órákat várnak az ellátásra, és akkor sem biztos, hogy a megfelelő kezelést kapják. A cikk Facebook-bejegyzéseket idézett az ellátásokról. Így például volt, aki arról írt, hogy „az SBO egy pokol. Vannak betegek, akik 18-20-22 órája ülnek ott. Étlen, szomjan, magatehetetlen, mozgásképtelen idősek. A nővérek és az orvosok arrogánsak, bunkók. Egy másik kommentelő arról írt, hogy édesanyja 19 órát töltött várakozással, étlen-szomjan, egy tolószékben a sarokban. Neki azt mondták, el lehet menni saját felelősségre. Így tett egy másik beteg, aki 14 óra után távozott ellátás nélkül.” A Medical Online-nak adott korábbi interjúban Bognár Zsolt maga is arról beszél, hogy a sürgősségi osztályok nélkül összedől a teljes ellátórendszer, hiszen ezek nyelik el azt a betegforgalmat, amit az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás kapacitáshiánya miatt évek óta nem tud kezelni.
Behívták epehólyagműtétre a lányt, csak ágyat nem tudtak adni neki, a Szent Imre Kórház szerint rendszerszintű okok állnak a háttérbenA problémák rendszerszintűek. Buga László egészségügyi államtitkár június végén is megerősítette egy szakmai konferencián, amikor a tárca friss felméréseit idézte: aszerint nyilvántartott 2544 ellátási egységből 464 részben vagy teljesen szünetel, elsősorban orvos- vagy szakdolgozóhiány miatt. Ez azt jelenti, hogy közel minden ötödik ellátási egység működése valamilyen módon korlátozott, ami tovább növeli a sürgősségi osztályokra nehezedő nyomást.
A pszichiátria továbbra is az egyik leforráshiányosabb terület
A mentális egészségügy fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Szekeres György Tibor pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docense, igazságügyi pszichiáter szakértő és a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Saját kinevezését még megbízása hivatalos válása előtt, egy Semmelweis Egyetemi konferencián be, mint a poszt várományosa maga közölte.
Feladata a teljes mentális egészségügyi ellátórendszer átvilágítása: a felnőtt- és gyermekpszichiátria, az addiktológia, a pszichoterápiás ellátás, valamint a krízisellátás működésének felülvizsgálata, a betegutak, a területi egyenlőtlenségek és a finanszírozás áttekintése.
A szakemberkrízis nem oldódott meg, vészüzemmódban működik a pszichiátriai ellátás MagyarországonA kinevezés hátterében évek óta ismert problémák állnak. A Magyar Orvosi Kamara szerint a mentális egészségügy részesedése az egészségügyi közkiadásokból elmarad az OECD-országok átlagától. Az év elején a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet orvosai a tarthatatlan szakemberhiányra hívták fel a figyelmet, míg az elmúlt hónapokban több riport is bemutatta – például a Szent János Kórház pszichiátriai osztályáról 2026 júniusában készült riport szennyvízzel elöntött alagsort, penészes mosdót és hulló vakolatot dokumentált.
Eddig egyetlen pályázat érkezett a Nyírő Gyula OPAI főigazgatói posztjáraA filmben megjelenő képek egyrésze azonosságot mutatott a Népszabadság 2015-ös riportjában közölt képekkel is. Azaz az elöregedett infrastruktúra, a méltatlan ellátási körülmények jóideje igazoltak. Egyes vidéki intézményekben száz pszichiátriai ágy ellátására egyetlen szakorvos jut, ezért más szakmák orvosai is részt vesznek az ügyeleti ellátásban.
Csaknem harmincezren várnak protézisműtétre
Zahár Ákos ortopéd szakorvos, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumának vezetője az ortopédiai-traumatológiai ellátás fejlesztéséért felel majd. Jelenlegi munkahelyén osztálya az endoprotetika mellett a nagy csontveszteséggel járó, komplex revíziós sebészetre és a szeptikus szövődmények ellátására is szakosodott, robotaszisztált ortopédiai beavatkozásokat is végez, és részt vesz az orvos- és szakorvosképzésben. Feladata elsősorban a csípő- és térdprotézis-műtétek várólistáinak csökkentése, az elektív műtéti kapacitások növelése, valamint a regionális centrumok fejlesztése lesz.
A kinevezés hátterében az elmúlt egy évben tovább növekvő várólisták állnak
A NEAK 2026. június 8-i adatai szerint 19 892 beteg várt legalább 60 napja térdprotézis-, további 9796 beteg pedig csípőprotézis-műtétre. Ez összesen 29 688 várakozót jelent. Egy évvel korábban ugyanezen a két várólistán mintegy 24 500 beteg szerepelt, vagyis a várakozók száma megközelítőleg 21 százalékkal emelkedett. Az országos átlag szerint a csípőprotézis-műtétek tényleges várakozási ideje 143 nap, a térdprotéziseké 291 nap volt júniusban, ugyanakkor az intézmények között jelentős eltérések mutatkoznak. Az Economx adatgyűjtéséből az is kiderül, hogy áprilisra a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban például az átlagos várakozási idő 732 nap volt, itt több mint 800 beteg türelmesen várt implantátumra.
Az Uzsokiban a leghosszabb a várólista: több mint 3500 beteg vár műtétre, és a NEAK adatai szerint itt is több mint egy évig kell várakozniuk a betegeknek.
Zahár Ákos feladata azonban nem kizárólag az ortopédiára terjed ki. A megbízás szerint együttműködik az Országos Kórházi Főigazgatósággal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, részt vesz a gerincsebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti és urológiai várólisták csökkentését célzó programok kidolgozásában is.
Kórházbezárások, várólisták, reformok – Évi plusz 500 milliárd forint nagyon sok pénz, de a magyar egészségügyben nagyon gyorsan el is fog fogyniA három miniszteri biztos számára a kinevezési okirat nem ír elő konkrét jelentéstételi határidőt, feladatuk folyamatos szakmai javaslattétel és koordináció. Konkrét határidő ugyanakkor kapcsolódik a várólisták ügyéhez: a kormány döntése alapján 2026. augusztus 15-ig az egészségügyi miniszternek kell elkészítenie az állami fekvő- és járóbeteg-ellátás várakozási idejének érdemi csökkentését célzó programot, a szükséges kapacitásbővítési és költségvetési javaslatokkal együtt.
A három kinevezés alapján úgy tűnik, hogy a tárca elsőként azokon a területeken kíván változtatni, ahol a szakemberhiány, a kapacitáshiány és a növekvő betegforgalom egyszerre okoz tartós működési nehézségeket az egészségügyi ellátórendszerben.
Késik a gyógyszerészi vényírás, az e-beutaló szankcióit is elhalasztják