Állami Számvevőszék;Nemzeti Kulturális Alap;Windisch László;megtagadás;MNB-botrány;lemondás követelése;

Windisch László: Nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani

Az Állami Számvevőszék elnöke, akinek a lemondását korábban Magyar Péter a kampányban, majd megválasztása után is követelte, az MNB-ügyről meglepően annyit mondott, hogy arról nem tud többet, mint bármelyik olvasó. 

Nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani, és azt sem gondolom, hogy ilyen eltávolításra sor fog kerülni – fogalmazott a 24.hu Della című podcastjában Windisch László. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke aki a hatályos jogszabályokra hivatkozott, amikor megtagadta Magyar Péter felszólítását, aki még a választási kampányban, majd április 12-én, a Tisza párt választási győzelme utáni beszédében is távozását követelte, és a Fidesz-bábok közé sorolta. Az ÁSZ-elnököt négy éve 12 évre választotta meg az Orbán-kormány kétharmados többsége, ez a kérdés azonban legkésőbb az alkotmányozási folyamat végén lezárul.

Windisch egyik meglepőbb állítása, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év elején kirobbant botrányáról, a nyomozás haladásáról az elnök sem tud többet, mint a portál bármelyik olvasója. Ez azért is különös, hiszen az MNB-, illetve Matolcsy-ügyben több száz milliárd forintos vagyonvesztés gyanújával éppen az ÁSZ jelentése alapján indult büntetőeljárás.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos botrányával kapcsolatban az ÁSZ-elnök azt mondta, hogy ott a kampányfinanszírozás szempontjából fogják vizsgálni a költéseket, a Fideszt érintő vizsgálat részeként. Windisch László a nyomozó hatóságra is panaszkodott, mondván, nehezíti a munkájukat a Fidesz szervereinek lefoglalása, mert az e-mailek sem tudnak eljutni a címzettekhez.

A számvevőszék vezetője ugyanakkor megemlítette, hogy működésüket az előző kormányzattól is érték kritikák, pedig – állította – ők csak a munkájukat végezték: ellenőrizték a közpénzek elköltését. A jogi felelősségre vonáshoz fűződő reménykedéseket csillapítandó elmondta, hogy az ÁSZ ellenőrzései – részben hatáskör hiányában – nem tártak fel olyan bizonyítékokat, amelyek külső, azaz „fentről érkező” befolyást igazoltak volna, vagy a haszonhúzók ráhatását bizonyították volna. Ugyanakkor a nyomozó hatóságoknak szerinte nagyobb a mozgásterük e téren is.

Pedig a szakértő szerint lehetne ezt sokkal jobban is csinálni.