A paksi atomerőmű blokkjainak sorozatos kiesése ellenére az elmúlt napokban nem alakult ki olyan helyzet, hogy a fogyasztás korlátozásához kellett volna nyúlnia a Mavir Zrt.-nek – derül ki a hazai áramtermelés és -elosztás szabályozásáért felelős állami cég adataiból. Az elmúlt napokban – mint az közismert – a Duna alacsony vízállása miatt sorra kellett leállítani a paksi atomerőmű áramtermelő egységeit a rendelkezésre álló hűtővíz elégtelensége, illetve a környezetvédelmi szabályok miatt.
Hétfő délelőtt a négy darab, egyenként 500 MW áramtermelő teljesítményű atomerőművi blokkból már csak egyetlen, a kettes blokk üzemelt csökkentett, 231 MW teljesítménnyel, az ötpercenként publikált adat szerint lassan csökken a termelés. Várhatóan a további vízszintcsökkenés miatt hamarosan leáll a II. blokk is, így csak minimális hűtésre lesz szükség a reaktorok számára, amit biztosítani tudnak továbbra is a Dunából.
Az elmúlt napokban a Tisza-kormány számtalan felhívást tett közzé, amely felszólította mind az ipari nagyfogyasztókat, mind a lakosságot a villamosenergia-használat visszafogására.
A felszólítás láthatóan rendkívül eredményes volt, vasárnap ugyanis a villamosenergia-fogyasztás csúcsterhelése 700 MW-tal alacsonyabb lett az előzetes becslésnél. A rendszerirányító ugyanis folyamatos előretekintő terveket készít a várható fogyasztásról, hogy össze tudja hangolni a hazai erőművek termelését, az elérhető importot a várható fogyasztással, ám láthatóan ekkora önkorlátozással, fogyasztáscsökkenéssel nem számoltak, illetve nem számolhattak, hiszen e tervezés során mindig a legrosszabb forgatókönyvből kell kiindulni.
Magyarország nem marad áram nélkül a teljes paksi leállással, de a pótlás elég nehéz leszA Mavir Zrt. adataiból látható, hogy vasárnap este volt csúcson a hazai energiafogyasztás, 5500 MW volt az energiaigény a 18 és 20 óra közötti időszakban, ebből mindössze 1700–1800 MW-ot termeltek meg a hazai erőművek: a még működő fél paksi blokk, a lignittüzelésű Mátrai Erőmű, de a termelés gerincét a földgázerőművek adták az éjszakai órákban. A fogyasztáshoz hiányzó mintegy 3000 MW-nyi áramot importból biztosította a Mavir, illetve az áramkereskedő cégek.
Nappal teljesen más a helyzet: az ország jelentős naperőművi kapacitásokkal rendelkezik, ez adja az energiatermelés gerincét: hétfő délben a kicsit kevesebb mint 5000 MW-nyi fogyasztás 95 százalékát hazai erőművek termelték, ebből az ipari naperőművek 3600 MW-ot termeltek.
(Az adatok nem tartalmazzák a saját célra termelő ipari naperőművek, és lakossági háztetőkre szerelt napelemek áramtermelését. Ezek figyelembe véve még nagyobb áramtermelés jönne ki, de ezen erőművek nem illetve csak részlegesen kapcsolódnak az országos rendszerhez.) Ezt egészítette ki még Paks 230 MW teljesítménnyel, minimális biomassza, a Mátra, illetve a gázerőművek. A gázerőművek termelését hétfő délben jelentősen lecsökkentették az éjszakai szinthez képest, vélhetően azért, mert olcsóbb volt importálni, hiszen a déli órákban a környező országokban is csúcsra jár a napenergia-termelés.
Magyar Péter: Felmerült a most szombati munkanap elhalasztása, de erről a Tisza-kormány még nem hozott döntéstA rendszer kulcsa tehát – főleg az éjszakai órákban – továbbra is az import, ha a következő egy hét alatt elérhetőek maradnak az importforrások – nem hibásodnak meg a környező országok erőművei vagy a határkeresztező nagyfeszültségű hálózatok –, akkor biztosítható lesz Magyarország ellátása, minden csak ár kérdése. Ugyanis azzal, hogy kiesett a rendszerből az olcsón termelő paksi atomerőmű, az áram ára megemelkedett. Viszont a „rezsicsökkentés” miatt a villamos energiát a lakosságnak fix áron adják a szolgáltatók, ha veszteség keletkezik, azt az államnak kell fedeznie.
Az időjárási előrejelzések szerint péntekig tart az extrém kánikula, ezt követően visszatér a „normális” nyár, ami 30 fok körüli napi csúcshőmérsékletet jelent – vagyis csökkenhet a lakosság energiafelhasználása, de a nagy épületek hűtési energiaigénye is, ami nagyobb stabilitást ad a rendszernek.
Az előrejelzések szerint a paksi atomerőmű akár hetekre is leállhat a Duna vízállásának függvényében, nem lehet kizárni, hogy a blokkok újraindítására csak szeptemberben vagy akár később kerül sor.
Kicsit előbbre tekintve megoldás lehet a paksi I. atomerőmű pótlólagos hűtéssel való ellátása, ezt minden bizonnyal vizsgálni kell az újabb tervezett üzemidő-hosszabbítás esetén. A mostani havária felveti a kérdést, hogy a jelenlegi tervekkel folytatható-e a Paks 2 építése, ahol szintén elvetették a hűtőtornyos hűtés lehetőségét – spórolásból. A mostani helyzet rávilágított, hogy nem lehet garantálni, hogy 2100-ig – amíg biztosítani kell a Paks 2 működését – kizárólag dunai hűtővízzel tudjanak működni a Paks 2 blokkjai, vagyis a projekt azonnali felülvizsgálatra szorul. Középtávon megoldást jelenthetnek a megújuló energiatermelő kapacitások fejlesztései: a Tisza-kormány a hazahozott uniós támogatások egy részéből több pályázatot hirdetett meg szélerőművek építésére és energiatároló egységek telepítésére, így már 2030-ra kiépülhet több ezer MW-nyi plusz energiatermelő és -tároló kapacitás, amely a mostanihoz hasonló ellátási zavarok elkerülését biztosítaná.
