A tartós hőhullámok következtében történelmi mélypontra süllyedt több európai folyó vízszintje, ami már a teherszállítást, az áramtermelést és a mezőgazdaságot is érinti - írja a BBC.
A Rajnán Németországban és Hollandiában, a Dunán, valamint az olaszországi Pón is rekordalacsony értékeket mértek.
Kölnnél és a német-holland határon fekvő Lobithnál a múlt héten a mérések kezdete óta nem tapasztalt szintre apadt a Rajna. A német alacsonyvízi információs rendszer adatai alapján július végén a folyó mérőállomásainak 44 százaléka, a Dunán működő állomásoknak pedig 78 százaléka jelzett rendkívül alacsony vízállást. Az Európai Unió aszálymegfigyelő szolgálata szerint a helyzet Európa nagy részén továbbra is kritikus, Közép- és Nyugat-Európában pedig július közepén tovább romlott.
A kiszáradó Duna már az európai atomerőművek biztonságos működését is veszélyeztetiA Koblenz közelében található kaubi szűkületnél pénteken 25 centiméterre csökkent a hajózható vízmélység, amivel beállította a 2018-as rekordot, hétfőre azonban kissé emelkedett. A mérőpont meghatározza, milyen terheléssel közlekedhetnek a teherszállító hajók. Martin Wolters, a német víziút- és hajózási hatóság munkatársa szerint a forgalom teljes leállása nem valószínű, de a rakományt több hajó között kell elosztani. Ez növelheti a szállítási költségeket, és ellátási fennakadásokat okozhat. Szerbiában a hűtővízhiány miatt visszafogták a szénerőművek termelését, Romániában pedig irányított robbantással távolítottak el egy sziklát a Duna partjáról, hogy több víz jusson a cernavodai atomerőműhöz. Két, a Dacia és a Ford által működtetett romániai autógyár több mint két hétre vállalta a termelés szüneteltetését az áramfogyasztás csökkentésére.
A Pó július végén Cremona közelében érte el történelmi minimumát. Az egész Pó-síkságon magasra emelték az aszályriasztás szintjét, szakértők pedig az ivóvízellátás esetleges zavaraira figyelmeztettek. A folyó torkolatánál a tengervíz benyomult a mederbe, ami károsítja az élővilágot, és gondot okoz a folyóból öntöző gazdáknak.
A World Weather Attribution kutatói nem találtak egyértelmű, hosszú távú csökkenést Európa csapadékmennyiségében. Értékelésük szerint azonban az ember okozta klímaváltozás a magasabb hőmérsékletekkel fokozza a párolgást, ezért valószínűbbé teszi az aszályos időszakokat.
A Duna apadása miatt leállhat a pancsovai olajfinomító, veszélybe kerülhet Szerbia üzemanyag-ellátása
