Hamarosan döntenie kell a Tisza-kormánynak a rezsitámogatásokról, mert az súlyosan terheli a költségvetést

Félig üresek avagy csak félig vannak tele az Európai Unió földgáztárolói. A Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint mindössze 57 százalékos az uniós gáztárolók töltöttsége, ami messze elmarad az elmúlt négy év augusztus elejei átlagától. Ennél kevesebb energiahordozó csak 2021 nyarán volt az uniós tárolókban, ám ekkor még folyamatosak voltak az orosz vezetékes és cseppfolyósított gáz (LNG) szállítások, hisz az ukrajnai háború és a szankciók előtt voltunk.

A piacok láthatóan túlzottan nem idegeskednek: a kontinens energiaellátása biztosítható az orosz, sőt az elmúlt hónapokban kiesett közel-keleti források nélkül is, legfeljebb drágábban szerzik be az energiahordozót. A világ nyersolaj- és folyékonygáz-kereskedelmének 20 százalékát szállították a Hormuzi-szoroson keresztül a háború kitörése előtt, tehát az itteni fennakadások érzékenyen érintik a világgazdaság egészét, de elsősorban az ázsiai országokat; különösen azokat, amelyek folyékony gázt használnak. Az olaj esetében a vezetékes szállításon keresztül kompenzálni lehetett a kiesést, de a folyékony gáz beszerzése a Hormuzi-szoros lezárása miatt nagyobb gondot okozott.

Oroszország részleges kiesésével – nem teljes a szankció, hisz például még Magyarország is az oroszoktól veszi az amúgy semmivel sem olcsóbb energiahordozót – Norvégia és az USA lett a kontinens fő gázszállítója. A norvégok vezetéken, míg az USA-ból cseppfolyósított formában szállítanak, de a Földközi-tenger országai is fontos energiaforrást jelentenek az öreg kontinens számára, vagyis a 2022-eshez hasonló energiasokk kialakulására a piacok nem látnak valós esélyt az árazások alapján. 

Az elmúlt napokban a Közel-Keleten leálltak a rakéta- és dróncsapások Irán és az USA között, ennek hatására az európai földgázárak a megawattóránkénti 64 eurós szintekről 58 euróra csökkentek. Ugyanakkor a kereskedők, a piacok meglehetősen, talán túlzóan is optimisták: a határidős árazásokban azzal kalkulálnak, hogy a földgáz ára lassan csökkenhet – jelenleg decemberi szállítással 57,1, 2027 márciusi szállítással 50,7, jövő áprilisra – a fűtési szezon után – pedig 42 euróért kötnek üzletet, szemben a jelenlegi 57 eurós árral, ami testvérek között is 25-30 százalékos áresést jelent.

A hazai gáztárolók befogadóképessége a fogyasztáshoz mérten túlméretezett, az egész EU-ban Magyarország rendelkezik az ötödik legnagyobb tárolókapacitással. Ezzel együtt a mostani 61,3 százalékos töltöttség idehaza is ötéves mélypont. Láthatóan a hazai gázkereskedők is arra számítottak, hogy a földgáz ára a közel-keleti konfliktus enyhülésével esni fog, ezért a betárolási időszak eleje óta a korábbi években megszokottnál kisebb mennyiséget vásároltak.

A spekuláció a hazai kereskedőknek sem jött be egyelőre, hisz a gázárak várt jelentős csökkenése elmaradt, a kőolaj- és földgázárakat felhajtó iráni konfliktus megnyugtató rendezése mind a mai napig nem belátható, bár, mint a határidős jegyzésekből látható, az árak lemorzsolódására lehet számítani, de egy újabb váratlan geopolitikai konfliktus újból 100 dollár fölé repítheti a kőolajárakat, ami húzza magával a földgázárakat is.

Drága mulatság a rezsicsökkentés

Magyarország gazdaságának energiaellátása, a téli fűtési szezonhoz szükséges gáz beszerzése biztosított, ez most is folyik. Más kérdés az árazás, különösen a földgáz esetében. Mint látható, a magyar földgázkereskedők az elmúlt időszakban átlagosan 140–150 forintos köbméterenkénti áron szerzik be azt az energiahordozót, amit letárolnak, majd ezt értékesítik 100, illetve 750 forintos, köbméterenkénti áron a lakosságnak. Ráadásul ez az ár – elvileg – tartalmazza az adókat is, többek közt a 27 százalékos (!) áfát, ami felvet néhány kérdést a magyar támogatási rendszer észszerűségével kapcsolatban. A köbméterenkénti 100 forint a „rezsicsökkentett” ár, míg a 750 forint az „átlagfogyasztás” feletti ár.

Sőt a miniszterelnök a nem várt paksi leállás kapcsán is hangsúlyozta, hogy a Magyar-kormány is fenntartja a lakossági rezsicsökkentést, annak ellenére, hogy az áramválság akár 50-100 milliárdos kiadással is járhat szakértők szerint. Magyar Péter a témában tartott sajtótájékoztatóján azzal "érvelt", hogy ennél többet, évi közel ezer milliárdot fordít a költségvetés a rezsicsökkentés támogatására.   

Pontosabban csak tavaly

Ennek jelentős részét a lakossági támogatások teszik ki, de jutott ebből cégeknek és költségvetési intézményeknek is. Idén hasonló mértékű kiadással számolt az Orbán-kormány, és bár az év elején az alacsonyabb árak miatt azt lehetett gondolni, hogy a 2026-os rezsitámogatási kiadás elmarad az ezer milliárd forinttól, az azóta bekövetkezett áremelkedés ezeket a reményeket eloszlatta. 

A Magyar-kormány tehát egyelőre továbbviszi a rezsicsökkentést, sőt azt kiterjeszti a tűzifára is. Mint ismert, a napokban jelentették be, hogy a tűzifa áfáját a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra mérséklik, ami a lakosság számára 20 százalékos árcsökkenést jelent elvileg, de úgy, hogy nem torzítja a piaci folyamatokat. Hasonló intézkedésre lenne szükség a földgáz és a villamos energia esetében is: a rekordmagas 27 százalékos áfa csökkentésével párhuzamosan a piaci árak részleges bevezetésére a lakossági piacon.

Ám a rezsicsökkentés szent tehén – legalábbis egyelőre –, a kormányváltás óta ebben a kérdésben nem hozott semmilyen döntést a kormány. Pedig előbb-utóbb lépni kell, ugyanis az Európai Bizottság többször jelezte, hogy nem tartja fenntarthatónak a magyar energiatámogatási rendszert, mert az pazarlásra ösztönöz, holott épp az energiafogyasztás csökkentése, illetve a hatékonyabb energiafelhasználás a cél az egész kontinensen.