Elkezdődött az egymásra mutogatás az új Hős utca ügyében, minden együtt áll a lassú pusztuláshoz

Több mint két év nem volt elég arra, hogy a MÁV kiürítse az elsőre arab befektetőknek, majd a fővárosi önkormányzatnak eladott 80 hektáros rákosrendezői területet. Még mindig folyamatban van három per, plusz egyet első fokon elveszített a MÁV, így az várhatóan másodfokra kerül, hiszen a vasúttársaságnak a 2025 januárjában aláírt szerződés szerint per-, teher- és igénymentesen kell átadnia a területet a vevőnek, az arab cég helyébe lépő Budapesti Közművek (BKM) Zrt.-nek.

A MÁV Népszava kérdéseire küldött tájékoztatása szerint két lakó esetében még nincs jogerős ítélet. A vasúttársaság abban bízik, hogy peren kívüli egyezséget köthetnek. A lakók mindenesetre még nem költöztek ki. Az üzleti partnerek által indított perek közül egy ügy jogerősen lezárult a MÁV pernyertességével. Egy további ügyben első fokú, a vasúttársaság számára kedvező ítélet született, ennek várható a folytatása. Míg egy további ügyben nem a MÁV, hanem a magyar állam a peres fél.

Mindez azért is meglepő, mivel az egykor Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) utasítására a MÁV már 2024 februárjában elindította a 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetését, illetve felszólította a jogcím nélkül használókat a terület elhagyására. A területen élők többségével meg tudott állapodni a vasúttársaság, számukra cserelakást vagy pénzügyi megváltást ajánlottak, sőt esetenként a költöztetés költségeit is átvállalták. Ketten azonban perre vitték a dolgot. S ez a két per azóta sem zárult le. A lakók pedig azóta is ott laknak.

Az 56 üzleti partnerből négyen indítottak pert, ettől egy cég később visszalépett. A többiek viszont kitartottak. Ahogy a MÁV válaszából most kiderült, ezen eljárások közül is csupán egyet sikerült lezárni. A pereskedő cégek által elfoglalt ingatlanok visszavételére azonban csak a bírósági döntést követően kerülhet sor.

A több mint 80 hektáros rákosrendezői területnek eddig kevesebb mint a felét (cirka 35 hektárt) vehette birtokba a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló BKM. A terület nagyobb részén tehát továbbra is a MÁV Zrt. az úr. Mindez azért is bír jelentőséggel, mivel az egykori MÁV-telep Tatai utcai lakásait jogcím nélküli lakáshasználók foglalták el, akik pokollá változtatták az addig békés környéket. Bár Rákosrendező közigazgatásilag a XIV. kerülethez tartozik, a Tatai utcában kialakult tarthatatlan állapotok leginkább a volt vasúti terület Angyalföld felé eső részén lakók életét borították fel, ők pedig a XIII. kerületi önkormányzat kapuját verik megoldást várva.

Tóth József XIII. kerületi polgármester tőle szokatlanul éles hangvételű nyílt levélben hetekkel ezelőtt határozott intézkedéseket követelt a fővárostól, a MÁV-tól és a BKM-től, mondván: egy év alatt újabb „Hős utcát” hoztak létre. Az egykor MÁV-dolgozók által lakott házakban illegális lakásfoglalók, a környéken drogos egyének, éjszakánként randalírozó antiszociális elemek veszélyeztetik az itt élők biztonságát. Köztisztasági problémák, erőszakoskodás, késelés, drogárusítás, prostitúció, lopás és egyéb bűncselekmények borzolják a környékbeliek idegeit.

Karácsony Gergely szerint mindez nem miattuk van, és nem rendészeti kérdés, az elmúlt 16 év antiszociális kormányzásának tragikus következménye. A MÁV-ot immáron felügyelő Vitézy Dávid azzal hárított: „A jelzett ingatlanok fővárosi tulajdonban vannak. A MÁV most minden szükséges hozzájárulást megadott az épületek bontásához, és amint a főváros erre készen áll, a területet birtokba is adják. Az állam ezeket az ingatlanokat eladta, így nem bonthatja le.” A BKM szerint ők át is vennék a területet, ha a MÁV kiürítené.

A patthelyzetet a XIII. kerület azzal akarta feloldani, hogy vállalták a szóban forgó lakások „romosítását”. A BKM és a MÁV kiadta az ehhez szükséges hozzájárulásokat. A kerület pedig intézkedési tervet készített, amit el is küldött az érintetteknek két hete, de egyelőre egyik helyről sem kapták vissza aláírva. Tóth József ezért most újabb levelet írt a főpolgármesternek és a beruházási miniszternek, hangsúlyozva: „Rákosrendező ügyének rendezése közös felelősségünk. A környéken élők joggal várják el, hogy az érintett szervezetek ne csupán szóban, hanem konkrét, számonkérhető vállalásokkal is hozzájáruljanak a terület közbiztonsági és köztisztasági problémáinak a megoldásához.” A kerület mindenesetre nekilátott saját vállalásainak a teljesítéséhez, elindította az épületek használhatatlanná tételét célzó közbeszerzési eljárást.

A meglehetősen szoros határidőket szabó intézkedési terv szerint a XIII. kerületi önkormányzatnak augusztus 19-re kellene lezárni a közbeszerzést, és augusztus 25-re aláírni a szerződést. A MÁV-nak és a BKV-nak már rendezni kellett volna a birtokviszonyokat, augusztus 25-re pedig ki kell kötni a közműveket és átadni a területet a romosításhoz. Az építési naplót szeptember 1-jével nyitná meg a kerület, és a romosítás végeztével október 12-ével le is zárnák. Az építési törmeléket november 15-ig kellene elszállítani a BKM-nek (amely erre ígéretet is tett), s november végére a tereprendezéssel, a terület bekerítésével, bekamerázásával és világítással való ellátásával is végezni kellene.