A Tisza-többség leendő bábjának nevezte a kormánypárti képviselőcsoport által az államfői posztra jelölt Baka Andrást Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a Facebookon.
Mint előzőleg lapunk is beszámolt róla, Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelölélésről döntött a Tisza párt parlamenti frakciója szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az új köztársasági elnök megválasztásáig ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Bóka János szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim. „A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” - közölte.
A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarország utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Bóka János hozzátette, Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy „lényegesen kisebb sérelemért”, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte.
Baka Andrást 2009-ben választotta az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének, majd 2011. december 31-én elnöki megbízatása megszűnt a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. (A Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a megszüntetett OIT elnökének igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek.) A mindkét tisztet ellátó, az igazságügyi reformot bíráló Baka kúriai elnöki megválaszthatóságát azzal zárták ki, hogy a hivatal betöltéséhez az új törvényi szabályozásban öt év magyarországi bírói gyakorlatot írtak elő. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2014. májusi elsőfokú és 2016. júniusi másodfokú, jogerős ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, ítéletében kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából. Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott elmozdítása után.
Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza-frakció„Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie” - fogalmazott Bóka János, majd úgy folytatta, az „önkénnyel” szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett, támogatják a „szabadság köreit”, az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani.
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence a Fidesszel szembeni bosszúállással vádolta meg Baka Andrást. „Mi az azonos Magyar Péterben és Baka Andrásban? Hogy mindketten bosszút akarnak állni a Fideszen. Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét” - írta Rétvári Bence.
Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Felidézte, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. (A Legfelsőbb Bíróságot az Orbán-kormány szüntette meg, hogy Kúria legyen belőle - a szerk.). Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el „jogsértő és erőszakos módon.
A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan illegitim közjogi helyzetet teremtett, amelyben minden köztársasági elnök mínuszból indul. Baka András jelölésével kapcsolatban arról is írt: „a széles körű társadalmi egyeztetés lebonyolítható volt a vasárnapi családi ebédlőasztalnál”, hiszen Magyar Péter édesanyja 2012. és 2020. között együtt dolgozott Baka Andrással a Kúrián.
Baka András sejtelmes választ adott a kérdésre, őt kérte-e fel Magyar Péter új államfőnekIsmét a volt kormánypártokhoz hasonló éllel nyilvánult meg a témában Toroczkai László, a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője is. Az ellenzéki politikus az X-en úgy vélekedett, Baka Andrást az elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik a köztársasági elnöki posztra. Toroczkai pikánsnak nevezte a jelölést, mondván, a jogtudós korábban pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most „csúcsra járat a Tisza Párt”.
Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment - fogalmazott.
A frakcióvezető felidézte, Baka András idén júniusban már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”.
Toroczkai László megemlítette, a jogtudós „a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése”, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel, amivel a miniszterelnöki és országgyűlési képviselői cikluskorlátra célzott. Egyben jelezte, továbbra is Tóth Máté korábbi DPK-alapító energiajogászt javasolják köztársasági elnöknek, aki szerinte „garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására”.
Tóth Máténak egyébként már a jelölése is erősen kétséges: a jelöltté váláshoz ugyanis az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges, amit a Mi Hazánk hatfős frakciója nem tud biztosítani, vagyis mindenképp a Fidesszel kellene összeállnia ehhez. Csakhogy a korábbi kormánypárt már jelezte, hogy nem vesz részt a jelöltállítási folyamatban, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását.
Antiszemita poszttal nyugtázta Polgár Judit jelölését a Mi Hazánk által államfőnek javasolt energiajogász