Az idei nyár és a hetek óta felettünk levő hőkupola, illetve az ipari és a magánfogyasztókat az energiafogyasztás mérséklésére kérő állami bejelentések újfent rámutattak: Magyarországon a hőség már nem néhány napos kellemetlenség. Sokkal több annál, és a kérdés valójában már tartós gazdasági problémaként is megközelíthető. A légkondicionálók csúcsra járnak, az áramfogyasztás jelentősen terheli a rendszert, mert a városokban esténként is alig csökken a hőmérséklet.
Eközben egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy létezik egy meglepően egyszerű megoldás: a sötét tetők helyett világos, nagy fényvisszaverő képességű – úgynevezett cool roof – tetők alkalmazása. (Ha valakinek kétségei lennének ezek gyakorlati előnyeiről, elég csak számos görög település lényegében teljesen fehér falaira és felületeire gondolnia.)
A kérdés elsőre inkább építészeti részletnek tűnhet, a legfrissebb tudományos eredmények szerint azonban komoly gazdasági jelentősége is van. Az Energy and Buildings folyóiratban idén megjelent európai kutatás szerint a speciális, hősugárzást is visszaverő tetőfelületek a mediterrán térség lakóépületeiben akár 75 százalékkal is csökkenthetik a nyári hűtési energiaigényt.
Ha ehhez figyelembe vesszük azt, hogy a vállalatok, az önkormányzatok és az intézmények, valamint a lakosság közös önmérsékletének köszönhetően augusztus elején volt olyan nap, amikor mintegy 700 megawattal (MW), másfél paksi blokk teljesítményével sikerült csökkenteni az ország fogyasztását, akkor az előbb említett mérséklési lehetőség a fehér tetők kapcsán igencsak jelentősnek tűnik. A 700 megawattos megtakarítás ugyanis a kora esti csúcsidőszakban körülbelül 9,5 százalékos azonnali fogyasztáscsökkentést jelentett az országos terheléshez képest.
Az említett tanulmány készítői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Közép-Európában – így Magyarországon is – a megoldás kapcsán a téli fűtési többletigényt is figyelembe kell venni, ezért a teljes éves energiamérleget mindig az adott éghajlat alapján kell értékelni.
Hóregénnyel a pokoli hőség ellen: túlélési stratégiák az Ördögkatlan FesztiválonEgy tavaly megjelent, 43 világvárost vizsgáló nemzetközi kutatás ennél is árnyaltabb képet festett. A kutatók arra jutottak, hogy a fehér tetők nem minden éghajlati övezetben hozzák ugyanazt a megtakarítást. A legnagyobb hasznot a forró régiókban jelentik, ugyanakkor a városi hőszigethatás mérséklésében szinte mindenütt szerepet játszhatnak. Közép-Európában a zöldtetők éves energiamérlege sok esetben kedvezőbb lehet, míg a fehér tetők elsősorban a nyári csúcshőmérsékletek idején bizonyulhatnának hatékonynak. Az éghajlatváltozás egyre erőteljesebb hatása miatt azonban valószínűnek tetszik az, hogy a fehér tetők az év egyre nagyobb részében jelentenének előnyt.
A hagyományos sötét tető a napsugárzás jelentős részét elnyeli, ezért nyáron akár 70-80 Celsius-fokra is felhevülhet. Egy nagy fényvisszaverő képességű fehér tető alatt ezzel szemben lényegesen hűvösebb marad, így kevesebb hő jut be az épületbe. Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint emiatt a klímaberendezések energiafelhasználása egy átlagos családi háznál akár 15 százalékkal is csökkenhet, miközben a belső hőmérséklet kevesebb légkondicionálással is alacsonyabb marad.
Ha a pénztárca oldaláról közelítjük meg a dolgot, a számok még egyértelműbbek. Egy magyar családi ház éves villamosenergia-fogyasztásából jellemzően 700-1500 kilowattóra jut a nyári hűtésre, ami természetesen attól is függ, hogy mekkora az épület, mennyit használják a klímát, és milyen a szigetelése.
Ha ebből 15 százalék takarítható meg, az évente 100-225 kilowattóra megtakarítást jelenthet. A rezsicsökkentett lakossági villamosenergia-árral számolva ez néhány ezer forintos, piaci ársávban viszont mintegy tizenötezer forintos éves megtakarítást is eredményezhet.
A legnagyobb haszon ugyanakkor nem feltétlenül a villanyszámlában mutatható ki. A felállást rendszerben érdemes kezelni, ami pedig annyit tesz, hogy ilyen esetben kisebb teljesítményű, vagyis olcsóbb klímaberendezés is elegendő lehet, illetve csökkennek a nyári csúcsterhelések.
A másik oldalon ugyanakkor a – már említett – téli fűtési szezonra is érdemes kitérni. Mivel a fehér tető kevesebb napsugárzást nyel el, a hidegebb hónapokban valamivel több fűtési energiára lehet szükség. A felmérések szerint azonban a mérleg a déli és közép-európai országok többségében még így is pozitív marad, különösen a klímaváltozás miatt egyre hosszabb és forróbb nyarak miatt.
Magyar Péter: Holnaptól nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésreNem véletlen, hogy egyre több nagyváros foglalkozik a fehér tetők kérdésével. A cél ugyanis nem pusztán az egyes épületek hűtése, hanem a városi hőszigethatás mérséklése is. Ha egy városban tömegesen nő a fényvisszaverő felületek aránya, a kutatások szerint csökkenhet az utcák hőmérséklete, mérséklődhet a légkondicionálók energiaigénye, és kisebb terhelés éri a villamosenergia-rendszert a legmelegebb napokon. Ennek mértéke meglepően érdemi lehet. A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) éppen most júniusban közzétett anyaga arra a következtetésre jutott, hogy a fehér tetők telepítése a leghatékonyabb nappali stratégia, amellyel a leginkább terhelt városi csomópontokban akár 1,75 Celsius-fokkal is csökkenthetik a hőmérsékletet.
Magyarország számára a kérdés különösen aktuális. Az Európai Bizottság idei országjelentése szerint a hazai lakóépület-állomány energiahatékonysága továbbra is az egyik legrosszabb az Európai Unióban, miközben a háztartások energiafelhasználásának csaknem fele a földgázhoz kötődik.
A jelentés szerint az energiahatékonysági beruházások nemcsak a kibocsátás csökkentése, hanem az energiafüggőség és a rezsiköltségek mérséklése miatt is kulcsfontosságúak lennének.
A fehér tető persze önmagában nem csodaszer. Nem váltja ki a megfelelő hőszigetelést, az árnyékolást vagy az energiahatékony nyílászárókat. A tudományos eredmények ugyanakkor egyre inkább arra utalnak, hogy a tető színének megválasztása már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem olyan beruházás lehet, amely a klímaváltozás korában egy család rezsiköltségeit és egy ország energiafelhasználását is képes érdemben befolyásolni. Ehhez képest a Népszava gyors vizsgálatában arra jutott, hogy itthon egyetlen cserépgyártónál és -forgalmazónál tudtunk volna készletből, azaz nem külön megrendelésként fehér cserepeket vásárolni.
