A magyar gazdaság az első negyedévben éves szinten 1,7 százalékkal nőtt, ami három és fél éves csúcsot jelent, látszólag megtörve az elmúlt évek stagnálását. Az új kormányzat fő stratégiai kihívása a növekedés fenntartása lesz – olvasható a GKI cikkében. Egy évtizeddel korábban, 2014 és 2019 között Magyarország a régió harmadik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, évi 4,2 százalékos bővüléssel. 2022 után ez megfordult: 2025-ben már a régió leglassabban növekvő gazdasága lettünk, 0,5 százalékos növekedéssel, szemben a térség 1,9 százalékos átlagával. A GKI elemzésében rámutatott, mi állt a korábbi sikerek mögött, miért apadt el a lendület, és mit kellene az új kormánynak másképpen csinálnia.
A korábbi növekedési modell munkaerőre és tőkebevonásra épült. Ez a tartalék kimerült. A foglalkoztatottak száma 2020 után csökkenésnek indult, a külföldi tőkebeáramlás dinamikája mérséklődött. A mesterséges, költségvetési és uniós forrású keresletélénkítés egyre kevésbé termelt GDP-növekedést, ehelyett inflációt és többletimportot generált. Láthatóvá vált, hogy az extenzív modell nem versenyképes tovább.
Forintban számolva a növekedés amúgy látványosnak tűnik, de az infláció ennek nagy részét felfalta. Euróban mérve Magyarország 15 év alatt 70 százalékkal bővült, szemben Lengyelország 155 és Románia 200 százalékával. Vásárlóerő-paritáson a kép hasonló: a román gazdaság 132, a lengyel 109 százalékot nőtt, a magyar 70-et. Csak Szlovákia teljesített nálunk gyengébben. A volumennövekedés tehát nem konvertálódott át tényleges életszínvonal-javulássá, részben azért, mert a külföldi tőke által uralt ágazatokban a megtermelt érték jelentős része nem a belföldi jövedelmekben csapódott le.
GDP: az a meglepetés, hogy nincs meglepetés, nem lesz könnyű kijutni az elmúlt évek válságábólA növekedést 2016 óta nem az ipar, hanem a szolgáltatások húzzák, elsősorban a tudásalapú szolgáltatóközpontok és a bővülő lakossági fogyasztás révén. Ez éles ellentétben áll az előző kormány deklarált újraiparosítási stratégiájával, amelynek kiemelten támogatott ipara nem tudott húzóágazattá válni.
A GKI elemzése szerint a keresletélénkítés helyett versenyképes kapacitásokat kell teremteni. A magasabb hozzáadott értékű szegmenseken keresztül kell bekapcsolódni a globális értékláncokba - különösen a szolgáltatóiparban. Az olcsó munkaerőre épülő modell helyett technológia és tudásvezérelt váltás szükséges - vélik a kutatók.
GKI: a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentése együttesen segít a legszegényebbeken