elemzés;GKI;áfacsökkentés;tűzifa;vényköteles gyógyszerek;

GKI: A vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfacsökkentése együttesen segít a legszegényebbeken

A gazdaságkutató  friss elemzése ugyanakkor rámutat a szilárd tüzelőanyagnál nyújtott segítség jóval jelentősebb, a rászorulóknál éves szinten csaknem 24 ezer forint megtakarítást eredményez.

Összességében a kormány két intézkedése – a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése, illetve a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése – együttesen érezhető hatást gyakorol a legszegényebb háztartásokra. Mivel a vényköteles gyógyszereknél és a tűzifánál kicsi az esély az áfacsökkentés „lenyelésére”, ezért a kedvezmény nagy valószínűséggel teljes mértékben eljut az érintettekhez. Ugyanakkor a jövedelmi szegénység kezelése további intézkedéseket és komplex programokat igényel – állapította meg friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyet a honlapján közzé is tett, Áfacsökkentéssel a nyomor ellen – mit mutatnak az adatok? címmel.

A GKI jelezte, hogy cikksorozatot indítottak, amelyben az új magyar kormány előtt álló rövid és hosszú távú gazdasági kihívásokat mutatjuk be. Elsőként a vényköteles gyógyszerek áfaájának eltörlését vették számba. – Az áfa eltörlése viszonylag kis költségvetési hatással jár. Ennek oka, hogy a KSH adatai alapján 2025-ben a lakossági térítési díj összege 170,5 milliárd Ft volt, aminek áfatartalma (az 5 százalékos kulcs miatt) 8,5 milliárd Ft. Az egy főre jutó átlagos éves vényforgalom tavaly 15 recept volt, az egy főre jutó átlagos éves térítési díj pedig 18 ezer Ft. Ez alapján egy személy évente átlagosan mintegy 3700 forintot takaríthatna meg – írták, kiemelve, hogy a vényforgalom erősen koncentrált a gyerekekre, az idősekre és a tartós betegségben szenvedőkre, és számukra a megtakarítás már jelentősebb tétel. Hozzáfűzték azt is, hogy a vényköteles gyógyszerek esetében az eladott dobozok mindössze 8,8 százaléka a teljes gyógyszerforgalom értékének 58 százaléát adja, vagyis néhány drága gyógyszer viszi el a teljes költés többségét.

A tűzifa esetében az adócsökkentés hatása jelentősebb: az áfakulcs 22 százalékpontos mérséklése 15 milliárd forint bevételkieséssel jár. A fával fűtőknél a fő probléma az, hogy ők eddig kimaradtak a rezsicsökkentés „áldásaiból”, mivel számukra csak a szociális tűzifa program évi 5 milliárd forintos támogatása jutott, ami az éves becsült forgalom (2025: 86 milliárd forint) mindössze 6 százaléka volt.

A háztartások 15,4 százaléka csak fával fűt, ami 2025-ben 618 ezer háztartást jelentett. 

A KSH adatai alapján országosan a fogyasztási kiadások 0,4 százaléka ment el erre, ami idén a GKI számításai alapján háztartásonként évi 21 ezer forintnak felel meg. Ha csak a fával fűtő háztartásokra vetítjük az összeget, akkor 137 ezer forint éves kiadást kapunk. Az ő esetükben az áfacsökkentés miatti megtakarítás közel 24 ezer forint évente, ami már jelentős segítséget jelent, különösen, ha a szociális tűzifa program is fennmarad – hangsúlyozta az elemzés.

Megjegyezték még, hogy a fatüzelés hátterében sok esetben gazdasági kényszer áll, így a háztartások egy részénél az energiaszegénység jelének tekinthető. – A közel 930 ezer alacsony jövedelmű háztartás átlagos egy főre jutó jövedelme 1,2 millió forint volt 2024-ben, ami háztartási szinten 2,8 millió forintot (havi 233 ezer forintot) jelentett. 2026-ban ez 3,2 millió Ft körül (havi 267 ezer forint) alakul, ami alapján a megtakarítás fával fűtés esetén az éves összes kiadás 0,75 százaléka. A szociális tűzifa programmal együtt már 1 százalék az arány.

A Klebelsberg Központ középirányítói funkciója megszűnik, a jövőben kutatási, oktatást segítő háttérintézmény lesz.