Korábban az uniós források megszerzése, az elszámoltatás, mostanában a köztársasági elnök választása, illetve a víz- és energiahiány viszi el a Tisza-kormány figyelmét az önkormányzati rendszer belengetett reformjáról. Az Orbán-éra idején pénzügyileg kivéreztetett, intézményeiktől és hatáskörüktől megfosztott települések vezetői tűkön ülve várják, hogy rájuk is sor kerüljön.
A nyolc országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet már kétszer is kezdeményezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternél az ÖNET (Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa) összehívását. Ez ugyan még nem történt meg, de a miniszter legutóbb már javaslatokat kért az ülés napirendjének összeállításához. A szövetségek képviselői gyorsan össze is ültek és összeállítottak egy közös szakpolitikai anyagot, amely – mérettől és elhelyezkedéstől függetlenül – teljes áttekintést ad és javaslatokat fogalmaz meg az egész önkormányzati szektorra vonatkozóan. A javaslatok elsősorban az azonnali intézkedéseket igénylő önkormányzati kérdések megoldását, a biztonságos működést, az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újra szabályozását, és az azonos stratégiai irányok kijelölését érintik. A múlt héten el is küldték, azóta várják a minisztérium válaszát.
Mínusz 46 milliárdon áll Budapest folyószámlája, a fővárosi önkormányzat mielőbb peren kívüli megállapodást kötne a Tisza-kormánnyal„Igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, anélkül is csontvázakat találni, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt”Budapestnek még sürgetőbb a dolog. Erősen fogy ugyanis a következő pénzügyi határig rendelkezésre álló idő. A fővárosi önkormányzatnak szeptember 19-ig vissza kell fizetni az idén felvett 80 milliárd forintos folyószámlahitelt. A hónap végéig pedig törleszteni kell a főváros közlekedésszervező cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. által az évközi fizetőképesség fenntartása érdekében márciusban felvett 45 milliárd forint átmeneti forgóeszköz-hitelt. (A hitelt részben a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló MBH Bank biztosította.) A tulajdonos főváros segítsége nélkül ez aligha fog menni.
A főváros azonban jelenleg 65 milliárdos mínuszban van.
Átmeneti enyhülést ugyan hoz az iparűzési adó szeptemberben befolyó második részlete, de az előzetes számítások szerint a hitelek visszafizetése, a feltorlódott számlák kiegyenlítése és a működés költsége október elejére ismét kiüríti a kasszát.
Különösen úgy, hogy az idén még egyetlen fillér állami támogatást sem kapott sem az előző, sem a jelenlegi kormánytól a főváros. Az állami normatíva egész évre 39,5 milliárd lenne, ami akkor is messze elmaradna a tényleges működési költségektől, ha megkapná a főváros. Ráadásul az egymást váltó kormányok a fővárosi közösségi közlekedésre járó 12 milliárd forintos normatívát se fizették még ki, ezt is „beszámítják” a szolidaritási hozzájárulás „tartozásába”. Így történt ez tavaly is. Jelen állás szerint az október közepére kitolt 86 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás megfizetésére már nem is igen gondolnak, lévén, ha szeptember végéig nem jutnak egyezségre a Tisza-kormánnyal, akkor addigra felhasználható források híján leáll a főváros.
Vészmegoldásként természetesen dönthet úgy a Fővárosi Közgyűlés a szeptember végi ülésen, hogy újabb évközi folyószámlahitelt vesznek fel kereskedelmi bankoktól. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ismét kapnak ajánlatot bármely pénzintézettől, hiszen nem sok biztosítékot tudnak felmutatni. Mint látjuk az előző körben is Mészárosnak kellett besegítenie.
Mint emlékezhetünk: Karácsony Gergely főpolgármester az országgyűlési választás utáni első útja a Magyar Államkincstárhoz vezetett a soron következő szolidaritási hozzájárulás inkasszó halasztása érdekében. Kaptak is akkor 60 nap haladékot, azután nem történt semmi. A főpolgármester júniusban már fenyegető fizetésképtelenségről beszélt. Júliusban Kármán András pénzügyminiszter a fővárosi önkormányzat nehéz anyagi helyzetének rendezése, illetve a működőképesség megőrzése érdekében október 15-ig haladékot adott a Budapestre még az előző kormány által kiszabott idei 86 milliárdos szolidaritási hozzájárulás befizetésére.
Szolidaritási adó: 175 milliárd forint plusz kamatok a tét, Orbán Viktor bukott kormánya helyett Magyar Péteré fizethet BudapestnekEgyelőre a tavalyi önkormányzati elszámolásig jutott el a Kármán-féle PM, a legtöbbet az alig ezer fős borsodi Berentének kell perkálniaMajd július közepén – mintha választás se lett volna – a Magyar Államkincstár leemelt 7,5 milliárd forintot az akkor már bőven hitelből működő főváros számlájáról egy tavalyi szolidaritási hozzájárulás részlet címén. (Az idei sarc részeként január végén még az Orbán-kormány felhatalmazása alapján inkasszóztak 11,7 milliárd forintot.)
A Tisza-kormány alatt sincs kegyelem, a Magyar Államkincstár július közepén is leemelt 7,5 milliárdot Budapest számlájárólA jelenlegi állás szerint 2026-ban összesen 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak szolidaritási hozzájárulásként. A város teljes éves bevétele 534 milliárd forint.
Karácsony Gergely kabinetje is készített egy javaslatcsomagot a fővárosi pénzügyi helyzetének rendezését célzó, a Tisza-kormány által megígért, de még el sem indult tárgyalásra. Ebben lényegében a szolidaritási hozzájárulás okán indított perek lezárását, az idei évnek a kölcsönös követelések elszámolása alapján való rendezését ajánlják. A főváros a 2023-24-25-ös évekre vonatkozó követelése meghaladja a 175 milliárd forintot és még erre jön rá a kamat. Az állam ezzel szemben 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, nem számítva az idei követelést. A különbözetből vígan kihúzná a főváros az év végéig, feltéve, hogy a magyar állam kifizeti. De erre egyelőre semmi sem utal.
Megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet több rendelkezését az AlkotmánybíróságSzolidaritási adó: Budapest október 15-ig kapott haladékot a Tisza-kormánytól, Kiss Ambrus mást is hallott a bejelentésben