Egy nap arra ébredtem, hogy hányingerem volt. Fel akartam kelni, mire összeestem. Ki akartam menni a fürdőszobába, de csak kúszva-mászva bírtam közlekedni. Éreztem, hogy egyre rosszabbul vagyok, remegtem – jellemezte shubját (a sclerosis multiplex, röviden SM idegrendszeri betegség rohama) a lapunkkal személyes történetét megosztó Szegi Ignác.
A negyvenes éveiben járó szentesi férfi a diagnózis előtt teljesen hétköznapi életet élt. Végezte a munkáját, feleségével nevelték a két gyermeküket. Azóta viszont fordulatot vett az élete, és mára megtanulta, miképpen tudja megadni szervezetének a maximumot az állapotromlás lassítása érdekében, miközben a betegséggel is együtt él, csak más alapokon, mint előtte.
Sorsfordító diagnózis
Ignác hét évvel ezelőtt, egy balatoni nyaralás során, egy parti büfénél vette észre, hogy mintha kettőt látna a pincérből. Idővel aztán elkezdte magát figyelgetni, és rádöbbent, hogy kettős látászavara van.
– Ekkor nagyon megijedtem, azt hittem, hogy valamilyen súlyos daganatom van – emlékezett vissza.
Ezután kivizsgálások – koponya-MRI és gerinccsapolás – jöttek, végül megkapta a diagnózist.
– Nem tudtam, mi az a sclerosis multiplex, így megkérdeztem a doktornőtől, hogy „és?”. Majd utánaolvastam a neten, hát nem örültem neki. Mindez sokat ártott a hangulatomnak, összeomlottam, úgy éreztem, az élet elbánt velem. Miért pont én? Mit vétettem, amivel ezt érdemeltem? – tette fel a fájó kérdéseket, de csak magában.
Amikor hét évvel ezelőtt kiderült a betegsége, eleinte senkinek sem beszélt róla. Nem akarta, hogy sajnálják, vagy hogy emiatt kapjon figyelmet.
Ignácot a kezelőorvosa is próbálta nyugtatni, hogy ne ijedjen meg, mert odafigyeléssel ez a betegség keretek közé szorítható, és úgy 10-15 évig viszonylag panaszmentes életet élhet.
Ezután következett a Copaxone-nal (immunmoduláló gyógyszerkészítmény az idegrendszeri károsodás megfékezésére) történő injekciózás időszaka, majd három évvel ezelőtt a már említett roham, vagyis a shub.
A kórházból kikerülve jött a szteroidinjekció-kúra, amely alatt ugyan fel tudott kelni az ágyból, de a kettős látás megmaradt, és a falnak támaszkodva tudott csak közlekedni. Az életerős férfi szervezete legyengült; felkelt reggel, de délben már le kellett feküdnie.

„Apa vagyok, nekem el kell tartanom a családomat” – mondogatta magának, amikor kétely fogalmazódott meg benne a betegsége és annak lefolyása kapcsán.
– Bármi történik, nekem példát kell mutatnom a gyerekeimnek, és mindent megteszek azért, hogy ezt lássák. Nem hagyhatom ott őket az élet kapujában. Nem akartam úgy élni, hogy engem bárki is ápoljon, hogy a családomnak az legyen a napi tevékenysége, hogy apát etetik, pelenkázzák – osztotta meg a shub utáni nehéz időszakról.
Emlékeiben élénken élt édesanyja példája is, aki által láthatta, milyen, amikor valaki hirtelen leesik a lábáról, és rohamosan romlik az állapota.
A diagnózis időszaka számára igen nyomatékos jelzés volt az élettől arra vonatkozóan, hogy változtatnia kell eddigi életmódján is. Ekkor jött a fordulópont.
– Korábban stresszes életet éltem, sokat dolgoztam, és sajnos belekerültem egy mókuskerékbe. Előfordult, hogy nem úgy kommunikáltam a környezetemmel sem, ahogy kellett volna, ideges voltam. A betegségemnek köszönhetem, hogy visszakerültem újra az életbe. Nem azt mondom, hogy hálás vagyok neki, de rávilágított arra: lehet, hogy rossz irányba tartok – emelte ki.
A változás az alapoknál kezdődik
Ignác a shub után tudatosan kutakodott a természetalapú megoldások után. Természetgyógyászokat keresett fel, valamint elkezdett beszélni a betegségéről. Ekkor talált rá egy magyar fejlesztésű, őssejttermelést segítő táplálékkiegészítőre, amely sokat segített abban, hogy megerősödjön és helyrejöjjön az immunrendszere.
Ezek után az emésztését tette rendbe. A legyengülés következtében irritábilis bél szindrómája (IBS) alakult ki, amely a mindennapjait is jelentősen megnehezítette. Ekkor utánajárt részletesebben a paleo-ketogén étrendnek is, melynek alapja, hogy egyesíti a paleolit-táplálkozás és a ketogéndiéta szabályait: húst, állati zsírt és belsőségeket, valamint minimális zöldséget vagy gyümölcsöt tartalmaz. Teljesen kizárja a gabonákat, a tejtermékeket, a hüvelyeseket, a cukrot és a magvakat is. A szervezet szénhidrát helyett így zsírból nyer energiát, miközben elkerüli a modern ételekben lévő adalékanyagokat, csökkentve ezáltal a gyulladások kialakulásának lehetőségét. Körülbelül fél éve nagyon szigorúan tartja magát ehhez az étrendhez.
– A diétának köszönhetően könnyebbnek érzem magamat, és sokkal energikusabb vagyok. Elmúlt az étkezések utáni kajakómaérzésem is – mondta. A zöldséget, gyümölcsöt helyi termelőktől szerzik be, a húst szintén a piacon, termelőtől. Nyári időszakban zöldséget fermentálnak a családjával, kertjükben ezenkívül gazdálkodnak is, a paprikát, paradicsomot maguknak termelik.

A testmozgást illetően is jelentősen változtatott a korábbiakon. Míg azelőtt csak hellyel-közzel sportolt, a shub utáni felkapaszkodást követően már heti háromszor. Kettlebelledzéseket csinál, fut, és saját testsúlyos gyakorlatokat folytat, egyénileg kialakított edzésterv alapján. 10-15 kilométer futás után elfárad ugyan, de kis pihenő után ugyanúgy tudja folytatni. Áprilisban pedig csapatban teljesítette a XX. NN Ultrabalaton tókerülő futóversenyt.
Idővel sikerült helyre tennie az alvását is. Korábban rossz alvó volt, néha egy órába is beletelt, mire el tudott aludni, valamint tartósan 3-4 órás alvásokkal élte az életét.
– Ez aztán odáig jutott, hogy az ismerőseim is megjegyezték nekem: tikkelnek a szemeim – mondta.
Mostanra már este 10-kor elmegy aludni, pihentető az alvása, helyreállt a napi ritmusa, kipihentnek, kiegyensúlyozottnak érzi magát. A munkáját ugyanúgy tudja végezni, mint azelőtt, autót is vezet, nincs a betegségből fakadó rosszabb időszaka, sem nehezebb napjai.
Ignác – ha mondhatjuk így – legyőzte a betegséget, ami nemcsak abból áll, hogy egészségesebb életmódot folytat, hanem lelki síkon is elfogadja, együtt él vele.
Amit megígér másoknak, ahhoz most is szereti tartani magát. Szeretne még világot látni, és látni, ahogyan felnőnek a gyerekei.
Javulásában úgy véli, sokat köszönhet a táplálékkiegészítőnek is: újra erőre kapott, és mind fizikálisan, mind lelkileg sokkal jobb állapotba került, mint a betegsége előtt volt, ezáltal pedig könnyebbé vált számára az életmódváltás és a sportolás elkezdése is. Fontos volt számára, hogy hamar kapott pozitív visszacsatolást a környezetétől – és önmagától is –, ami nagy erőt adott neki a folytatáshoz.
– Mindig van kiút, az élet elhozza számunkra a lehetőségeket, csak észre kell venni és rálépni – vallja Ignác, amivel nemcsak a gyermekei, de sorstársai számára is inspiráló példa.
Az ezerarcú betegség
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – krónikus, autoimmun eredetű betegsége. Ilyenkor az immunrendszer tévesen a saját idegrostokat borító mielinhüvelyt támadja meg, amely normál esetben biztosítja az ingerületek gyors és zavartalan továbbítását. A kialakuló gyulladások miatt az idegi jelek lassabban vagy egyáltalán nem jutnak el rendeltetési helyükre, ami rendkívül változatos tüneteket okozhat: látászavart, zsibbadást, egyensúly- és járási nehézségeket, izomgyengeséget, koordinációs problémákat, valamint kifejezett fáradékonyságot. Magyarországon becslések szerint mintegy 10-12 ezer ember él sclerosis multiplexszel.
Hazánkban csaknem háromszor gyakoribb ez a diagnózis, mint a világátlag. Az egyik legfontosabb környezeti ok a krónikus D-vitamin-hiány, ami közvetlenül gyengíti az immunrendszer megfelelő szabályozását. Ezt a környezeti hatást felerősíti a genetikai fogékonyság is, végül a statisztikai különbséghez a precízebb szűrés is nagymértékben hozzájárul, hiszen a magyar betegek szinte kivétel nélkül bekerülnek a hivatalos statisztikákba, miközben a fejlődő világban sok eset diagnózis nélkül, rejtve marad. Bár az olyan civilizációs ártalmak, mint a dohányzás vagy a fiatalkori Epstein–Barr-vírus-fertőzés tovább növelik a kockázatot, a korai felismerés és a modern immunterápiák ma már hatékonyan képesek lassítani a betegség előrehaladását.
Magyarországon az SM-mel élők ellátása elsősorban neurológiai szakrendeléseken, SM-centrumokban történik. Ezekben a diagnózis felállítása, a gyógyszeres kezelés beállítása és a rendszeres neurológiai kontroll is elérhető. Az ország több pontján működnek ilyen centrumok. A főbb ellátási helyek: Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Győr és Veszprém.

