Kihagyták a Magyar Teátrumi Társaságot a magyar színházi szakma jövőjéről folyó egyeztetésekből – állítja a szervezet augusztus 17-én kiadott közleményében. Az érdekképviselet szerint elfogadhatatlan, hogy részvétele nélkül készült el a szakma átalakításáról szóló anyag, noha korábban többször jelezte, hogy kész a szakmai vitára és a közös munkára. A szervezet elutasítja az elmúlt tizenhat év intézményvezetőinek és alkotóinak együttes felelősségre vonását.
A Magyar Teátrumi Társaság (MTT) politikai és intézményi helyzete nem független az általa most védelmébe vett időszaktól. A szervezet 2008-as megalapításában részt vett Vidnyánszky Attila, aki azóta megszakítás nélkül az elnöke. Az MTT az Orbán-kormányok idején a kulturális kormányzat meghatározó színházi partnerévé vált, tiltakozása az előző kultúrpolitikai rendszer egyik fontos intézményi szereplőjének állásfoglalásaként is értelmezhető.
Választás előtt gyorsan adott ötmilliárdot a Fidesz-közeli kulturális szervezeteknek az Orbán-kormányA közlemény közvetlen előzménye a Magyar Színházi Társaság tavasszal megkezdett konzultációsorozata lehet. A szervezet májusban több mint hatvan szakmai közösség részvételével indított egyeztetést az előadó-művészeti rendszer jövőjéről. Június 22-i rendkívüli közgyűlésén bejelentette, hogy az elkészült javaslatcsomagot az évad kezdetén mutatják be.
A Magyar Színházi Társaság korábbi állásfoglalásában az elmúlt tizenhat év színházi döntéseinek átfogó szakmai átvilágítását sürgette. Vizsgálná az igazgatói kinevezések gyakorlatát, az intézményi átalakításokat és a finanszírozási döntéseket, valamint országos előadó-művészeti etikai kódex kidolgozását javasolta. A szervezet szerint az új kulturális rendszernek átláthatóságon, szakmai autonómián és ellenőrizhető közpénzfelhasználáson kell alapulnia.
A Magyar Teátrumi Társaság mostani állásfoglalása ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy az elmúlt másfél évtized színházi életét nem lehet egyetlen politikai zárójelbe tenni, eredményeit pedig „kollektív bűnösséggé” minősíteni. A társaság a felújított színházakat, az újonnan alakult társulatokat, a nemzetközi sikereket és a Színházi Olimpia megrendezését is az időszak teljesítményei között említi.
Álláspontja szerint a másik érdekképviselet tagszervezetei sem kívülállói voltak a rendszernek: állami és önkormányzati fenntartású intézményekben dolgoztak, támogatásokhoz és vezetői lehetőségekhez jutottak, miközben kormánykritikus előadások is létrejöhettek. A közlemény azt is állítja, hogy az elmúlt tizenhat évben legalább megkétszereződött a független társulatok, és másfélszeresére nőtt a szabadtéri színházak száma. Ezekhez az adatokhoz a szervezet nem mellékelt forrást.
„Döbbenten figyeljük, hogy az elmúlt 16 év kulturális rendszerének számos kedvezményezettje részéről mindmáig egyáltalán nem tapasztalható önkritika”A Magyar Teátrumi Társaság külön kitér a Béres Attila vezette Miskolci Nemzeti Színházra is. Felidézi, hogy az intézmény állami–önkormányzati közös működtetésben és jelentős többlettámogatásokkal dolgozott, ezért leegyszerűsítőnek tartja azokat a megszólalásokat, amelyek élesen szembeállítják a korábbi kulturális rendszer kedvezményezettjeit és kárvallottjait.
Béres Attila – és a Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsa – korábban arról beszélt, hogy a politikai alapon megkettőzött szakmai intézményrendszert egyetlen színházi érdekképviseletté, művészeti egyetemmé és akadémiává kellene átalakítani.
A Magyar Teátrumi Társaság most hangsúlyozza: a szervezetek közötti megosztottság felszámolására maga is tett kísérleteket a 2024-es kaposvári re:OSZT óta, és állítása szerint nem miatta szakadtak meg a Magyar Színházi Társasággal folytatott tárgyalások.
Megtisztulásra, szembenézésre és teljesen új színházi törvényre van szükségAz MTT Molnár Áront és Csáki Judit kritikust név szerint is bírálja, és felszólít minden szakmai és közéleti szereplőt, hogy hagyjon fel a fenyegetéssel, a megbélyegzéssel, illetve azzal a gondolkodással, amely szerint el kellene távolítani a szakmából az elmúlt tizenhat év vezetőit és intézményi szereplőit.
A közlemény azonban nem részletezi, mikor és kik között zajlott az a legutóbbi egyeztetési folyamat, amelyből a társaság kimaradt, és azt sem, hogy hivatalosan kérte-e részvételét a javaslatcsomag kidolgozásában. A Magyar Teátrumi Társaság teljes állásfoglalása szerint a szervezet továbbra is készen áll a tárgyalásra.
