A Ferencvárosi Torna Club két részletben 25 milliárd forint állami támogatást kapott építési beruházásra. Ez lett volna a Fradiváros-projekt. A 2016 óta eltelt tíz évben egyetlen kapavágás sem történt, miközben a beruházásra szánt pénz jelentős része máshol landolt.
A parlamenti választás után felállt új sportkormányzat ellenőrizni kezdte az állami támogatások szabályos felhasználását. Kálnoki-Kiss Attila szerdán közösségi oldalán közölte, hogy
„egyértelműen kijelenthető”, hogy a sportállamtitkárság munkatársai olyan dokumentumokat kaptak, amelyek további hatósági vizsgálatokat igényelnek.
Egyúttal felszólította a Ferencvárosi Torna Club vezetését (értsd: Kubatov Gábor elnököt), hogy mutassa be, milyen jogszabályi háttér, elnöki, elnökségi határozat vagy utasítás alapján adták tovább az eredeti szándék szerint infrastrukturális beruházásra felhasználható állami támogatás egy jelentős részét a labdarúgócsapatot működtető zrt.-nek.
A 11,2 milliárdos kérdőjel
A kérdés plasztikusan az: miért tartja a vezetés szabályosnak azt, hogy ebből 11,2 milliárd forintot az egyesület helyett a labdarúgó Zrt. költött el? Az államtitkárság szerint ebből az összegből fedezte 2019 és 2024 között a labdarúgó szakosztály 38 professzionális magyar és külföldi labdarúgó játékjogának megvásárlását.
Vagyis: a Ferencváros 11 200 000 000 forintot az államtitkárság szerint olyan célra fordított, amelynek jogszerűségét most hatósági vizsgálatnak kell tisztáznia.
Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár ezeregyszáz (1100) forinttal támogatta Kubatov Gábor klubjának játékosvásárlásait.
Kubatov Gábor szerint minden rendben van a nem létező Fradiváros körül, de Kálnoki-Kiss Attila a pályák helyett vett játékosok ügyét firtatjaA sportállamtitkárság válaszokat vár a 25 milliárdos Fradivárossal kapcsolatos kérdéseire a klubvezetéstőlA közpénzből versenyelőny
Hogy erre az adófizetők nem adtak engedélyt, az biztos. S, hogy a korábbi állami sportirányítás az előző 16 évben miért nem vizsgálta a többi NB I-es csapattal szembeni felfoghatatlan versenyelőny kialakulását, az nem pusztán erkölcsi kérdés. Még akkor is, ha az Orbán-kormány hat évvel az első utalás után
2022 decemberében egy kormányhatározat révén lehetővé tette, hogy a korábban megítélt 25 milliárd forint egy részét az FTC működési célú kiadásokra is fel tudja használni.
Az állam tehát menet közben módosított a feltételeken. Így lehetett a Fradivárosra szánt pénzből játékjog.A hallatlan egyenlőtlenség folyományaként az államilag kiemelt csapat sorra nyerte a bajnokságokat, a klubvezetés ünnepelt, mintha azonos feltétekkel indult volna a többiekkel. A sportközeg leuralását mutatja, hogy a Ferencváros riválisai eközben nem emeltek szót a rájuk nézve méltatlan helyzet miatt.
Elvehetik a bajnoki címeket?
A jogi következmény viszont nagyon érdekes lehet – hangsúlyozzuk, csak akkor, ha a vizsgálat megállapítja, hogy a közpénzt szabálytalanul használta fel az FTC. A kulcskérdés az: a szabálytalan pénzfelhasználás önmagában sportfegyelmi vétségnek minősül-e, vagy ehhez azt is bizonyítani kell, hogy a szabálytalanság a verseny tisztaságát, a klub licencét, az igazolások jogszerűségét vagy konkrét mérkőzések eredményét érintette?
Ha 38 játékos játékjogának megvásárlásához használtak fel olyan pénzt, amelyet erre jogszerűen nem lehetett volna fordítani, akkor ezek a játékosok vajon szabályosan szerepeltek az NB I-ben?
Az MLSZ hatályos fegyelmi szabályzata alapján elvileg szóba jöhet
pénzbüntetés,
bajnoki pontok levonása,
mérkőzés eredményének megsemmisítése,
az igazolási/átigazolási jog megvonása,
alacsonyabb osztályba sorolás,
bajnokságból való kizárás,
bajnoki cím visszavonása.
Mivel egyelőre csupán egy felszólításnál tart az ügy, és a sajtóhíreknél konkrétabb információk sem állnak rendelkezésre, két általunk megkeresett ügyvéd sem kívánt névvel nyilatkozni, mondván, elhamarkodott véleményalkotás inkább árt, mint használ.
Abban egyetértettek: ennyi év után a korábbi bajnoki eredmények utólagos megsemmisítésére aligha kerülhet sor.
„Elképzelhetetlen a visszamenőleges szankció” – fogalmazott egyikük, míg a másik szakember úgy vélte: ha mégis lesz szankció, az már nem az MLSZ hatásköre lesz.
Szerinte maximum pénzügyi szankció elképzelhető, de az is csak akkor, ha beigazolódik a szabályszegés. A kérdés innentől leginkább az: milyen jogszabály tiltotta az efféle felhasználást?
„Nincs mitől tartani”
Vagyis Kubatov Gábornak abban alighanem igaza van, nincs mitől tartania. A sportállamtitkárnak címzett bejegyzésében azt írta, „Mindazoknak, akiket a Fradiváros ügye érdekel, üzenem: nyugodjanak meg, minden rendben van.”
Kubatov Gábor szerint minden rendben van a nem létező Fradiváros körül, de Kálnoki-Kiss Attila a pályák helyett vett játékosok ügyét firtatja