Nem adja ki Kapitány István minisztériuma, mikor kapta meg az első figyelmeztetéseket az energiaválságról

Lényegében elutasította lapunk közérdekű adatigénylését a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, így egyelőre nem tudhatjuk meg, mikor és milyen jelzésekből érzékelte a tárca vezetése az energiaellátási kockázatok erősödését és mikor születtek meg az első intézkedések ezek kezelésére.

A Népszava közérdekű adatigénylésben kérte ki a minisztériumtól a 2026 eleje óta készült energiaellátási helyzetjelentéseket, kockázatértékeléseket, előrejelzéseket és vezetői tájékoztatókat. Arra is kíváncsiak voltunk, mikor érkezett a tárcához az első olyan figyelmeztetés, amely kőolaj-, földgáz- vagy villamosenergia-ellátási kockázatra, készletfelszabadítás szükségességére, finomítói kiesésre, növekvő importigényre vagy más ellátási zavarra hívta fel a figyelmet. Külön kértük annak az első iratnak vagy nyilvántartási adatnak a megküldését is, amelyből megállapítható, mikor szerzett tudomást a minisztérium vezetése az egyes kockázatokról.

A minisztérium válaszából az derül ki, hogy ilyen tárgyú előterjesztések készültek, ezeket azonban nem adják ki. A tárca szerint az előterjesztések döntések megalapozását szolgáló adatokat tartalmaznak, ezért azok keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. A válasz ugyanakkor nem csak az előterjesztésekről ír. A minisztérium külön azt írja, hogy a tárgyhoz kapcsolódó e-mailes levelezések, miniszteri felkészítők, feljegyzések és más dokumentumok is vannak; ezeket ugyancsak nem küldte meg a minisztérium.

A tárca indoklásában ezen a ponton feltételesen fogalmaz, mondván, ezek a dokumentumok döntést megalapozó adatokat, „egyes esetekben” bizalmas információkat vagy üzleti titkot tartalmazhatnak és a folyamatban lévő jogalkotás, valamint a fennálló válsághelyzet miatt további döntések megalapozását is szolgálhatják.

Vagyis a válaszból nem derül ki, hogy pontosan melyik irat melyik részében foglalt adatok megismerhetősége milyen okból korlátozható. A minisztérium nem sorolja fel az érintett dokumentumokat, és azt sem részletezi, hogy mely esetekben lenne szó üzleti titokról vagy bizalmas információról. A válaszból az sem derül ki, hogy az egyes iratok milyen konkrét további döntések megalapozását szolgálhatják. A tárca azt írja, hogy az előterjesztéseken kívül „további iktatott irat nem keletkezett”, közvetlenül ezután ugyanakkor e-mailes levelezésekről, miniszteri felkészítőkről, feljegyzésekről és más kapcsolódó dokumentumokról is beszámol.

A minisztérium azt is írta, hogy a témához kapcsolódó információk jelentős része a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) honlapján nyilvánosan hozzáférhető. A válasz azonban nem jelöli meg, hogy az általunk kért adatok közül pontosan melyek találhatók ott.

A közérdekű adatigénylés többek között azt kérte, hogy legyen megállapítható: melyik volt a legkorábbi olyan irat, amely az egyes ellátási kockázatokra figyelmeztetett, melyik volt a legkorábbi irat vagy nyilvántartási adat, amelyből megállapítható, hogy a minisztérium vezetése tudomást szerzett az adott kockázatról, és mikor született meg az első, az adott kockázat kezelésére vonatkozó vezetői vagy miniszteri intézkedés.