Jelentősen nőtt az általános orvosi képzés iránti érdeklődés, a négy hazai orvosegyetem kapacitásai azonban már alig bővíthetők. A most felvett hallgatók legkorábban 2032-ben szerezhetnek diplomát, önálló szakorvosként pedig 2036–2039 között állhatnak munkába. Eközben a jelenleg dolgozó több mint 42 ezer orvos közül csaknem 8800-an már betöltötték a 65. életévüket.
Egyre több fiatal szeretne orvos lenni Magyarországon, ám a jelentkezők számának növekedése csak hosszú évek múlva enyhítheti az egészségügy szakemberhiányát – írja a Portfolio, amely mind a négy hazai orvosképző egyetemet megkereste a friss felvételi adatokkal kapcsolatban.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára 2021-ben még 403, az idén már 517 hallgatót vettek fel.
Az idei létszám hét százalékkal haladja meg a tavalyit, miközben a jelentkezők 55 százaléka első helyen jelölte meg az intézményt.
A Pécsi Tudományegyetem állami ösztöndíjas általános orvosi képzésére jelentkezők száma 2021 és 2026 között 1662-ről 2032-re, az első helyen jelentkezőké 318-ról 483-ra emelkedett. A felvettek létszáma eközben 214-ről 260-ra nőtt.
Debrecenben öt év alatt 15–20 százalékkal lett több jelentkező, ami egyes években nyolc-tízszeres túljelentkezést jelentett.
Szegeden szintén tartósan növekvő érdeklődést tapasztaltak.
Az egyetemek az orvosi hivatás továbbra is magas társadalmi presztízsével, a biztos elhelyezkedéssel, valamint a béremelések nyomán javuló jövedelmi lehetőségekkel magyarázzák a pálya vonzerejének erősödését.
Doktor bácsik és doktor nénik viszik vállukon az alapellátást, a magyar háziorvosok több mint fele már 60 felett járA több jelentkező azonban nem jelent automatikusan ugyanennyivel több hallgatót, később pedig több, a magyar közellátásban dolgozó orvost. Szegeden az orvosképzés létszáma már elérte a jelenlegi maximumot, Pécsett és Debrecenben pedig szintén az oktatók, a tantermek, a laborok, a klinikai gyakorlóhelyek és a betegágy melletti oktatás lehetőségei szabnak határt a bővítésnek.
Az egyetemek szerint a létszám érdemi növelése infrastruktúra-fejlesztés nélkül már veszélyeztethetné a képzés minőségét és a betegbiztonságot.
Az utánpótlás ráadásul rendkívül lassan érkezik meg. Az általános orvosi képzés hatéves, így a 2026-ban felvett hallgatók legkorábban 2032-ben kaphatnak diplomát. Rezidensként ekkor már bekapcsolódhatnak a betegellátásba, de az önálló szakorvosi munkához további négy-hét év szükséges. A most induló évfolyam tagjai ezért várhatóan csak 2036 és 2039 között jelenhetnek meg teljes jogú szakorvosként.
A felvettek száma ráadásul nem azonos a magyar betegellátás jövőbeni orvoslétszámával. Nem mindenki fejezi be az egyetemet, a végzettek egy része nem közvetlenül a betegekkel foglalkozik, mások külföldön vállalnak munkát. Az sem mindegy, milyen szakterületet választanak, melyik országrészben helyezkednek el, illetve az állami vagy a magánellátásban dolgoznak-e.
A Portfolio szerint 2001-ben valamivel több mint 33 ezer, 2024-ben már több mint 43 ezer „dolgozó orvost” tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal.
Az országos létszám növekedése azonban önmagában nem mutatja meg, mekkora orvosi kapacitás áll ténylegesen a betegek rendelkezésére.
Erre a statisztikai ellentmondásra korábban a Népszava is felhívta a figyelmet. A lap 2024-es elemzése szerint a KSH „dolgozó orvosként” nemcsak a közvetlenül betegeket vizsgáló és kezelő doktorokat veszi számba, hanem mindenkit, aki munkája során használja az orvosi diplomáját. Ide tartozhatnak például a gyógyszerkutatók, az orvoslátogatók és az egészségügyi igazgatás orvos végzettségű vezetői is.
Míg a KSH szerint 2010 és 2023 között 33 943-ról 42 065-re nőtt a dolgozó orvosok száma, az Eurostat adatai alapján a közvetlenül betegeket ellátó, úgynevezett praktizáló orvosok létszáma 33 770-ről 33 473-ra csökkent 2010 és 2022 között. A hivatalos statisztikában ráadásul egyetlen orvos több betöltött állásként is megjelenhet, ha több intézményben, részmunkaidőben vagy másodállásban dolgozik.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik vezetője, Szondi Zita 2023-ban már arról beszélt, hogy a jelenlegi ellátórendszer működtetéséhez nincs elegendő humánerőforrás. Az akkori adatok szerint a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok 81 százaléka mindössze 32 nagy intézményben – klinikai központokban, vármegyei irányító kórházakban, országos intézetekben és fővárosi kórházakban – összpontosult. A Népszava által megkérdezett intézményekben az orvosok 20–30 százaléka négy- vagy hatórás részmunkaidőben dolgozott, gyakran több munkahely között megosztva a munkaidejét.
Orbán Viktor, a doktorok meg a féligazság„A jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humánerőforrás” - Már látja az orvoshiányt az Országos Kórházi FőigazgatóságAz országos létszám mellett az orvostársadalom korösszetétele is komoly kockázatot jelez. A Portfolio adatai szerint 2025-ben a több mint 42 ezer dolgozó orvos közül csaknem 8800-an már legalább 65 évesek voltak, vagyis nagyjából minden ötödik doktor elérte a nyugdíjkorhatárt.
A Népszava 2022-ben bemutatta, hogy a magyar betegellátás milyen erősen támaszkodik a nyugdíjkorhatár után is dolgozó gyógyítókra. Az akkori cikkünk szerint, ha 65 éves korukban valamennyi orvost nyugdíjaznák, az több területen súlyos ellátatlansághoz vezetne. Az orvosoknál nincs kötelező felső korhatár: maguk dönthetik el, meddig dolgoznak, és a hazai műtőkben sem ritkák a hetven év feletti doktorok.
A kedvező felvételi adatok tehát legfeljebb az utánpótlás lehetőségét jelzik. A betegellátás szempontjából az lesz meghatározó, hány hallgatót képesek az egyetemek megfelelő színvonalon kiképezni, a végzettek közül hányan maradnak Magyarországon, és közülük mennyien választják azokat a szakterületeket és térségeket, ahol már most is a legsúlyosabb az orvoshiány.
„Az orvoslás nem autóvezetés” – Öregedik a magyar orvostársadalom, de abbahagyni nem lehet„A jelenlegi struktúrához nincs megfelelő humánerőforrás” - Már látja az orvoshiányt az Országos Kórházi FőigazgatóságItt pedig megnézheti azt a korábbi Szikét, amelyből kiderül, hogyan függ össze az orvoshiány az ellátatlansággal, a várólistákkal.
Álmos Péter: Azok, akik megfélemlítéssel irányították az intézményüket, nem méltóak arra, hogy orvoskollégák felett diszponáljanak