A kormány a jelenlegi, még az Orbán-kabinet által bemondott 5 százalékról a GDP 7,5 százalékára emelte az államháztartás várható idei hiánycélját – erről beszélt Kármán András pénzügyminiszter egy a 2026-os költségvetést bemutató elemzői és sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumban. Az elmúlt években nem volt gyakorlat az évközi felülvizsgálat, a transzparens költségvetés-módosítás, annak ellenére, hogy komoly eltérések voltak a valós és tervezett folyamatok között. Ez egy fontos jelzés a Tisza-kormány részéről a parlament, a társadalom és a piac felé, hogy átláthatóan tervezünk és gazdálkodunk – fogalmazott a pénzügyminiszter.
A 2026-os költségvetés tervét az Orbán-kormány nagyon korán, már 2025 nyarán elfogadtatta a parlamenttel, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal. A hiánycélt az előző kormány költségvetésért felelős minisztere, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a hatálybalépés előtt, 2025 októberében 5 százalékra emelte, ezzel az intézkedéssel a maga részéről el is engedte a 2026-os költségvetést.
Ennek következtében 2026 elején a jelentős választási költekezések miatt a kormányváltásra, vagyis április végére 3850 milliárd forintos deficit jött össze, ami az éves terv 91 százaléka volt. Már a Tisza-kormány által végzett számítások szerint a várható hiány beavatkozások nélkül 8,3 százalék lett volna az év végére. Ebből az uniós pénzek megszerzésével, egyes pazarló kiadások megszüntetésével, illetve korábban NER-közeli vállalkozóknak kifizetett pénzek visszaszerzésével az idei várható deficitet a GDP 7,5 százalékára tudják „csökkenteni”. A kormány az aszály, az energiaválság okozta extra költségek miatt további hiánycsökkentést nem lát kivitelezhetőnek – hangsúlyozta a tárcavezető.
Hitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormányÁtvilágították az Orbán-kormány költségvetését, a Tisza hatalomra kerülése nélkül 8,3 százalék lenne a nagyrészt rossz politikai döntések okozta hiányA 7,5 százalékos deficitcél rendkívül magas, mind az unió által elvárt 3, mind a 2025-ös 4,7 százalékhoz képest. A 7,5 százalékos deficit kiugróan magas a régióban – könnyen lehet, hogy ez lesz idén a csúcs az EU-ban –, ami viszont a piacok számára komoly figyelmeztetés.
A kormányváltás után az elemzők 5,5–6,5 százalékos tartományba várták az idei hiányt az év eleji túlköltéssel együtt; többen jelezték, hogy nem kizárt a 6 százalék alatti deficitcél, de 7 százalék feletti hiánnyal nem számoltak. Kármán András szerint eleve túlzók a 6 százalék körüli hiányvárakozások, de szerinte a piacok nem is az idei hiányadatot, hanem a középtávú folyamatokat figyelik.
Kicsit javult a költségvetés helyzete júniusbanEddig nem érkeztek durva piaci reakciók a bejelentésre, sem a forint-, sem a kötvénypiacokon nem volt nagyobb mozgás, de ha romlanak a körülmények, akkor forintgyengüléssel és az államkötvényhozamok emelkedésével kell számolni, ami megdrágítja a finanszírozást, tovább növelve a költségvetési kiadásokat, vagyis a hiányt. Minden azon múlik, hogy a kormány mennyire tudja hitelesen kommunikálni a középtávú hiányt és az államadósságot csökkentő terveit, és be tud-e mutatni az ősszel egy reális, végrehajtható euróbevezetési programot. Ugyanis a magyar gazdaság kedvező megítélése jelentős részben a 2031–32-re várható magyar euró bevezetéséhez kapcsolódó megelőlegezett bizalom. Mégpedig láthatóan a Tisza-kormány taktikája – mint általában minden hatalomra kerülő kormányé –, hogy magas hiánnyal kezd, aminek felelősségét az elődjére hárítja, majd megpróbál hiteles gazdaságpolitikát folytatni.
Jön az euró
Kármán hangsúlyozta, az idei magas, 7,5 százalékos hiány nem írja felül a kormány euróbevezetési terveit, vagyis 2030-ra teljesíteni fogják az uniós valuta bevezetésének kritériumait. Ebből a szempontból a 2027-es költségvetési törvény lesz az irányadó, illetve a hároméves gazdasági pálya, erről azonban most még nem beszéltek a PM vezetői, de hangsúlyozták, hogy az idei büdzsé reális alapokra hozása már a következő évek előkészítését szolgálja.
Az idei költségvetésről szólva Kármán elmondta: a gazdasági helyzet nem lett egyszerűbb, ezért szükségesnek érezték, hogy legyen egy olyan költségvetési tartalék, amely a várhatóan bekövetkező kiadások fedezetét biztosítja – ez lesz az 500 milliárd forintos Havária Alap. Az idei költségvetés úgy indult el, hogy egy fillér tartalék nem volt benne, ugyanis azt már a költségvetés elindulása előtt zárolta a kormány – jegyezte meg a miniszter. Az 500 milliárdos tartalék bőven nyújt biztonságot, és ha nem lesz szükség az egészre, akkor alacsonyabb lehet a hiány.
Kármán András: Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, 2030-ig teljesítjük a kritériumokatRendkívüli kiadásokra lesz tartalék
Barabás Gyula költségvetési államtitkár elmondta, hogy a kormány idénre 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol az eredetileg tervezett 4,1 százalékkal szemben, ezért az adóbevételek alacsonyabbak lesznek az Orbán-kormány által tervezettnél. Ami jó hír, hogy pozitív fordulat kezd kialakulni a gazdaságban, de az eredeti, az Orbán-kormány által kitűzött célok nem elérhetők. A gazdasági növekedés és a hiánycsökkentés érdekében a legfontosabb lépés az uniós források lehívása. Az infláció várhatóan mindössze 1,6 százalék lesz. Az év hátralévő részében az uniós pénzek kifizetésének és megérkezésének eltérő üteme miatt hatalmas ingadozások lesznek a havi hiányadatokban. Már augusztusban jelentős deficit várható, a következő hónapokban pedig a büdzséből mintegy 2500 milliárdot fizetnek ki az államháztartáson kívülre, míg Brüsszel csak az év utolsó napjaiban utalja a támogatásokat.
