Rögtön szeretném kijelenteni, hogy ez egy nagyon jó film. Úgy is fogalmazhattam volna, hogy nagyon jó, hogy ez a film megvan – kezdte közel két és fél órás előadását Karsai György filológus Christopher Nolan idei, Odüsszeia című filmjéről, melyet a brit–amerikai rendező Homérosz eposza alapján rendezett. Karsai azonban leszögezte, hogy a film azért jó, mert hatásos: eddig soha nem látott képi világot teremt, a története változatos és sodró lendületű, Ludwig Göransson svéd zeneszerző lüktető, titokzatos és olykor ünnepélyes zenéje pedig magával ragadja a nézőt.
– Alig egy hónapja játsszák a filmet, és az a tapasztalatom, hogy a barátaimnak, ismerőseimnek, akikkel beszéltem a filmmel kapcsolatban, mindenkinek megvolt az Odüsszeia-élménye. Hogy ott van benne Kirké, a Szkülla meg a Kharübdisz, Pénelopé és a küklopsz. Én pedig ezen azért csodálkozom, mert semmi sem stimmel a filmmel, köszönőviszonyban sincs az Odüsszeiával – mondta Karsai, hozzátéve, Nolan alkotása viszont megszólítja a nézőt, aki úgy érzi, ezután be kell mennie a könyvesboltba, hogy megvegye Homérosz eposzát. – Ezt a filmet én szeretem és szeretni is fogom, mert elérte azt, hogy négyszeresére nőtt az Odüsszeia könyvforgalma, és annak farvizen az Íliászé is. Ezek után nekem nem kell több. Ha korosztálytól függetlenül tömegeket mozgat meg Nolan filmje, akkor én ne kezdjek el kukacoskodni, például hogy a Kirké-jelenet akkora félreértés, hogy majdnem kiszaladtam a moziból.
Innentől fogva kezdetét vette az elemzés, Karsai felsorolta a film „bűneit”, vagyis azokat a pontokat vagy akár egész jeleneteket, melyek eltérnek Homérosz eredetijétől, és ezáltal át is értelmezik a történetet. Nolan alkotása például az Odüsszeia két fontos nőalakját, Kirkét és Kalüpszót tökéletesen félreérti. – Kalüpszó szigete maga a földi paradicsom, az aranykor, ahol igazán gazdag, buja növényzet van, a háza, a barlangja egy kéjlak, melyben ő boldogan dalol. Tehát ez a természet, melybe az ember még nem avatkozott be. Ezzel ellentétben a filmben mit látunk? A Nyugat-Szaharát – mondta Karsai, hozzátéve, Kalüpszónak a filmben lakhelye sincs, és egy szakadt vászon alatt tartja magánál Odüsszeuszt.
További nagy probléma, hogy Kalüpszó a filmben „pszichológussá” válik, mivel hét esztendőn át hallgatja a görög hérosz éveken át tartó utazásának történetét, miközben a főhős ezt az eredetiben a fiatal Nauszikaá apjánál, Alkinoosznál, a phaiákok királyánál teszi.
Karsai szerint Homéroszhoz hozzányúlni nem lehet büntetlenül, vagyis nem lehet csak úgy felrúgni a homéroszi dramaturgiát.
Míg Nolan esetében Kalüpszó csak úgy elengedi Odüsszeuszt, addig az eredetiben Hermésznek kell az Olümposzról leszállnia, hogy megmondja a nimfának, engedje haza a hőst, mire a nő kiborul. Karsai szerint ez az egyik fő különbség a film és az eposz között, utóbbiban gondolkodó és érző férfiak és nők vannak.
Nolan művéből az istenek is hiányoznak. A filológus szerint ha Homérosz másik eposzából, az Íliászból kihagyjuk az isteneket, az úgy is elmesélhető, az Odüsszeiáról azonban ez nem mondható el. Nolan mégis megteszi: egyes értelmezések szerint az Odüsszeusz előtt megjelenő Pallasz Athéné például nem az isten, hanem a főhős képzelete, vagyis csak ő látja és hallja őt. Amikor pedig Odüsszeusz Kirké szigetén van, a varázslóhoz sem Hermész vezeti el, hanem maga megy annak kunyhójához. És akárcsak Kalüpszó esetében, Odüsszeusz és Kirké között sem szövődik szerelem.
Karsai kitért arra is, hogy mi a film legfőbb mondanivalója, melynek megértésében segíti a nézőt a rendező előző, Oppenheimer című 2023-as filmje.
Mindkettőben az a közös, hogy olyan egyénekről szólnak, akik kitaláltak valamit, ami a világunkat megváltoztatta, ami után máshogy kell tekintenünk a létezésünkre.
Oppenheimer esetében ez az atombomba, melynek bevetése után a tudósnak iszonyatos érzés szembenéznie annak következményével. Odüsszeusz pedig a falovat találja ki, melynek folyományaként Trója romba dől, és a kultúra is elpusztul, miután a fő kérdés az lesz, hogy egy ilyen mértékű pusztítás után hogyan lehet hazatérni.
Odüsszeia IMAX-ben
Az esten Szabó Gábor egyetemi tanár, Balázs Béla-díjas operatőr Nolan filmjének képi megjelenítését elemezte, melyet teljes egészében 70 milliméteres IMAX-kamerával forgattak. Elmondta, hogy míg a régi, 35 és a 70 milliméteres film esetében a szalag szélessége volt a kép szélessége – mint a diafilmnél –, addig az IMAX-ban vízszintesen rögzítik a képet, miáltal az sokkal nagyobb lehet, mint a szalag szélessége, így a moziban a néző is azt érezheti, hogy a történet terében van. Az IMAX-mozitermek között viszont eltérések vannak, így aki a teljes élményre vágyik, annak el kell zarándokolnia a világ negyvenegy IMAX-mozijának egyikébe, melyekből Európában csak három van, Brüsszelben, Prágában és Londonban.
