Nagy Ervin: boszorkányüldözés helyett megoldókulcsok kellenek

„A mostani időszak lehetőséget ad arra, hogy új barátságok jöjjenek létre, illetve azokat az anomáliákat, amelyek a szakmánkat jellemezték, valahogy feloldjuk és új keretrendszerrel, európai összefogással európai útra tereljük” – kezdte köszöntőjét Nagy Ervin államtitkár a Budapesti Bábszínházban, a Magyar Színházi Társaság által rendezett Színházi Évadnyitó Fórumon. Előtte Bodor Johanna, a szervezet elnöke beszámolt róla, hogy tizenhét munkacsoportban kétszáz szakember bevonásával készült el az a kulturális javaslatcsomag, amelyet Nagy Ervin államtitkár és a fórumon szintén jelenlévő Karácsony Gergely főpolgármester is megkapott.

A dokumentum Bodor Johanna szerint alapja lehet egy új előadó-művészeti törvénynek. Az egyik hangsúlyos témává vált az elmúlt hónapokban – illetve a mostani évadnyitón is – a zaklatás, valamint a hatalommal való visszaélés, amely Nagy Ervin szerint rendkívül fekete képet festett a színházi világról. Mint ismert, az elmúlt hetekben újra felpörgött az Eszenyi-ügy. Az államtitkár konkrét nevet nem említett, de arról beszélt, hogy különböző generációk képviselői vitatkoznak és üzengetnek a témáról egymásnak elég szenvedélyes hangnemben. Ezt az örökséget Nagy Ervin szerint a politika eddig nem kezelte prioritásként, illetve nem is tisztázta. Az első ilyen jellegű események nagyon váratlanul érték a döntéshozókat – fogalmazott az államtitkár. Inkább tűzoltás folyt sokáig, igazságos, generációkon átívelő üzenetek megfogalmazása helyett. „Mi is a szőnyeg alá söpörtük ezt a témát, illetve elfordultunk tőle. Bizonyos viselkedési formák kísértenek minket, ezeket közös erővel és szakmai összefogással egyszer és mindenkorra tisztázni kell” – tette hozzá. A színészből lett politikus beszélt arról, hogy a megelőzés érdekében vezetik be az új színházigazgatói pályázatoknál a vezetői kompetencia mérést. „Az egyik küldetésemnek tekintem, annak megteremtését, hogy a színházban dolgozók biztonságban tudjanak alkotni” – jegyezte meg. Nagy Ervin szerint valószínű sok mindennel magyarázható, hogy a művészi maximalizmus nevében való bántalmazás sokáig megengedhető volt. „Ezekről beszélni kell, akár az új közmédiában, vagy más platformokon. Az ilyen magatartásnak az írmagját is ki kell gyomlálnunk, az ilyen viselkedési kultúrának véget kell vetnünk” – jelentette ki az államtitkár. Az is fontos a politikus szerint, hogy a boszorkányüldözést követően, legyenek megoldókulcsaink arra, hogy mi történjen az elkövetővel később a szankciók, illetve a bűnbocsánat és a feloldozást követően, miként tud újra aktív részese lenni a szakmának.

Nagy Ervin köszöntője után következett az a panelbeszélgetés, amelyben arról volt szó, hogy elkészült az országos színházművészeti etikai kódex keretrendszere. A munkacsoportban részt vett Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója is, aki többek közt arról beszélt, hogy mennyire nehéz egy színházban lefolytatni egy etikai eljárást. A direktor hozzátette azt is, hogy van egy pont, amikor már nem az előadás a szent, hanem az emberi méltóság. Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója azt mondta, hogy ő egy barátságos, biztonságos légkört örökölt az elődjétől. Kiemelte, hogy az intézményen belül ezekről az érzékeny témákról is fontos az állandó párbeszéd. Lényeges a diskurzusba bevonni a szakszervezetet, az üzemi és a művészeti tanácsot. Náluk második éve pszichológusi segítséget is tudnak nyújtani az arra rászoruló társulati tagoknak.

Az országos színházi etikai kódex elkészült, a következő hetekben véglegesített keretrendszerét tartalmazó dokumentumot minden magyarországi színház megkapja majd.

Főpolgármesteri színházi évadnyitás

Mosolyt és meghatódást váltott ki a tíz éves Jeles Bálint köszöntőbeszéde a Színházi Évadnyitón. A fiatalember játszik a Magyar Színházban és most is éppen egy filmforgatásról kérték el. Miután befejezte nagy sikert aratott beszédét, átadta a szót Karácsony Gergely főpolgármesternek, aki elmondta, neki is ez az első színházi évadnyitó fellépése és most már ő is izgul. Aztán arról szólt, hogy nagyra tartja a Magyar Színházi Társaságnak az elmúlt hónapokban elvégzett munkáját. Szeretné, ha ez egy új korszak kezdete lenne, amelynek alapelve a partnerség és az egymás meghallgatása. A főpolgármester felidézte Cserhalmi Györgynek a már többször elmesélt anekdotáját, mely szerint a nyolcvanas években összehívták a pártközpontba a jelentős színházi embereket, közöttük Ádám Ottót, a Madách Színház akkori igazgatóját, aki azt kérte „szeressenek minket és adjanak sok pénzt, ha pedig adnak sok pénzt, akkor már nem is kell, hogy szeressenek”. Ezzel össze is foglaltuk mi a kultúrpolitika lényege – tette hozzá ironikusan a főpolgármester. „Ehhez képest nekem az elmúlt években arra volt inkább módom, hogy szeressem a színházat, mint hogy sok pénzt adjak” – jegyezte meg. Olyan színházra van szükség, ahol jó dolgozni, és nagyon fontos a széles körű párbeszéd, illetve az anyagi források, működő és arányos struktúrában való, konszenzusos elosztása – hangsúlyozta, hozzátéve: ily módon létrejöhet a budapesti színházak új korszaka, talán egy új aranykora is.