Jegyet váltott, majd látogatóként besétált két férfi csütörtökön a bécsi Iparművészeti Múzeumba (MAK). A bécsi rendőrség közleménye szerint nem viseltek maszkot, így a biztonsági kamerák jól láthatták az arcukat. Odabent azonban előkerült a kalapács: betörték az egyik tárló üvegét, kivették belőle a több mint 200 karátos, 673 gyémánttal díszített platina nyakéket, majd elmenekültek. A rablás idején látogatók is tartózkodtak a múzeumban, sérülés azonban nem történt. Az osztrák rendőrség nagy erőkkel, Ausztria határain túl is keresi az elkövetőket.
Az elrabolt ékszer önmagában is történelmi ritkaság. A Van Cleef & Arpels által készített nyakék Nazli egyiptomi királyné tulajdona volt, aki 1939-ben lánya, Fawzia hercegnő és Mohammad Reza Pahlavi iráni trónörökös – a későbbi sah – esküvőjén viselte. Az ékszer évtizedekkel később bukkant fel újra a műtárgypiacon: a Sotheby's 2015-ben New Yorkban 4,3 millió dollárért árverezte el. Bécsben a MAK Van Cleef & Arpels-kiállításán szerepelt, amelyen több mint háromszáz ékszert mutattak be.
A bécsi rablás azonban már korántsem elszigetelt eset. Ugyanezen a napon Spanyolországban Európa egyik legjelentősebb bronzkori kincsét vitték el a villenai múzeumból. A késő bronzkorból származó villenai kincs 59, főként aranyból, de ezüstből, vasból és borostyánból készült tárgyból áll. A tettesek a hajnali órákban törtek be az Alicante tartományban fekvő város múzeumába, és kevesebb mint négy perc alatt végeztek. A hatóságok szerint összehangolt, gondosan előkészített akcióról lehetett szó.
Négy perc alatt lopták el Európa egyik legjelentősebb bronzkori aranykincsétAlig két héttel korábban Szicíliában csaptak le műkincstolvajok. A messinai regionális múzeumból Antonello da Messina négy művét vitték el, köztük a San Gregorio-poliptichon három tábláját. A 15. századi reneszánsz festő oltárképe különösen fontos a város számára: ez volt az egyetlen olyan műve, amely soha nem hagyta el szülővárosát. A tettesek egy kis, kétoldalas festményt is elvittek, amelyet a szicíliai régió 2003-ban vásárolt meg. A helyi kulturális vezetés szerint nagy valószínűséggel megrendelésre dolgoztak a tolvajok.
Antonello da Messina-műveket loptak el egy szicíliai múzeumbólA három eset szinte illusztrációként szolgál ahhoz a jelentéshez, amelyet – különös időzítéssel – éppen ezen a héten tett közzé az Europol. Az uniós rendőrségi együttműködési szervezet szerint az európai múzeumi lopások módszerei látványosan megváltoztak. A korábban jellemzően erőszakmentes műkincslopások helyett egyre több az agresszív, közvetlen támadás: az elkövetők pörölykalapácsot, fejszét, robbanószert, sőt lőfegyvert is használnak, és nem riadnak vissza a biztonsági személyzet vagy a látogatók megfélemlítésétől sem.
A tendencia már korábban is megmutatkozott. A párizsi Cognacq-Jay Múzeumból 2024-ben baseballütőkkel és fejszékkel felfegyverkezett rablók hét arannyal és gyémántokkal díszített műtárgyat vittek el. Tavaly januárban robbantással jutottak be a hollandiai Drents Museumba, ahonnan dák aranykincseket raboltak el. A 2025 októberében végrehajtott Louvre-rablás során pedig az elkövetők betörték az ablakot, megfenyegették az őröket és a látogatókat, majd az Apolló-galéria vitrinjeiből mintegy 88 millió euró értékű ékszerrel távoztak.
Felbecsülhetetlen értékű műkincseket loptak el egy holland múzeumbólAz Europol szerint nemcsak a módszer, hanem a célpont is változik. A bűnözők egyre inkább a nemesfémekből készült tárgyakra és drágakövekre összpontosítanak. Ennek prózai oka van: az arany és az ezüst beolvasztható, a drágakövek pedig kiszedhetők foglalatukból, így az ellopott műtárgy elveszítheti felismerhető formáját, miközben anyagának értéke megmarad. Bizonyos kulturális javak – például a keresett kínai porcelánok – ugyancsak vonzó célpontok, mert könnyen találnak rájuk vevőt az illegális műtárgypiacon.
A jelentés egy másik változásra is figyelmeztet.
A múzeumi rablásokat már nem feltétlenül a műtárgypiacot jól ismerő, hagyományos műkincstolvajok követik el. Megjelentek más bűnözői körökből érkező szereplők, akik a múzeumokat viszonylag alacsony kockázatú, ugyanakkor nagy haszonnal kecsegtető célpontnak tekintik.
Egyes elkövetőket alkalmi jelleggel, a közösségi médián és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül toborozhatnak egy-egy konkrét akcióra. Az Europol szerint felmerül a „crime-as-a-service”, vagyis a szolgáltatásként megrendelhető bűncselekmény modellje is.
A héten történtek mindenesetre különös pontossággal igazolták az Europol figyelmeztetését. Míg Messinában pótolhatatlan reneszánsz művek, Villenában több ezer éves régészeti tárgyak kerültek veszélybe, Bécsben már fényes nappal, látogatók között törték be egy múzeumi vitrin üvegét. Az európai múzeumoknak így nem pusztán azzal kell számolniuk, hogy valaki műkincset akar lopni tőlük, hanem azzal is, hogy ezért egyre kevésbé válogat az eszközökben.
