Gyorsítósávra kerülnek a fővárosi uniós projektek

Elfogadhatónak tartaná, ha a minisztérium szerint 100 milliárd forinttal túlárazott M6-os autópálya üzemeltetési szerződés ügyére a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjévé választott Unger Anna által jelzett tempóban hat év múlva kerülne pont?

Unger Anna azt vetítette előre, hogy a jogerős ítéletekig telik el ennyi idő. Van ennek alapja. Emlékezzünk csak a Hagyó-ügyre, ahol a hatóságok gyorsan dolgoztak, több őrizetbe vétel történt, számos bizonyíték került elő, a bírósági szakasz mégis évekig tartott. Magyarországon a gazdasági és korrupciós ügyekben másodfokon eljáró bíróságok elég gyakran úgy próbálják elkerülni a döntést, illetve az ítélethozatalt, hogy visszautalják első fokra az ügyet. Nem a nyomozás, hanem a bírósági tárgyalások húzódnak 4-5-6 évig. Ezért is jelentette be a miniszterelnök, hogy ennek gyorsítását javasolja az Országgyűlésnek a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása mellett. Ez persze kapacitási és szervezési kérdés is, így ez a gyakorlat aligha fog egyik pillanatról a másikra megváltozni. Unger Anna nagy vihart kavart mondatát legalábbis így értettem. Ennek persze nem örülök, de objektív helyzetleírás volt. Ha a nyomozószervek végzik a dolgukat, bár az elmúlt években azért gyakorta volt, hogy ez elmaradt, akkor egy év alatt végeznek egy bonyolult ügy feltárásával, ami azután négyszer-ötször annyi időt tölt a bíróságon.

A főváros még mindig nem kapta meg az idei évre a közösségi közlekedésre járó évi 12 milliárdos normatívát. Miért?

Tavaly is az történt, hogy a közlekedési tárca ugyan kifizette, de ezt végül lenyelte a Magyar Államkincstár, mivel beszámították a fővárosi önkormányzat szolidaritási hozzájárulás címén számontartott tartozásába. Nem a 12 milliárdos normatíva a kérdés most, hanem a szolidaritási hozzájárulás. A pénzügyminisztérium és a főváros között jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogyan tudják megőrizni a főváros fizetőképességét. Azt már mindenki látja, hogy az a számítási modell és mérték, amit az előző kormány kiszabott, fizetési nehézségeket okoz. Keressük a megoldást. 

Pontosan mennyi uniós forrás jut fővárosi fejlesztésekre a hazahozott 5500-6000 milliárdos keretösszegből?

Több százmilliárd forintról van szó. Ha mindent összeadunk inkább közelebb van az 1000 milliárdhoz, mint az 500-hoz. Ennek jelentős részét a HÉV járműflotta-csere, a csepeli, szentendrei, ráckevei HÉV-vonalak infrastruktúra-fejlesztése és akadálymentesítése, a Veresegyház-Vác, valamint a lajosmizsei vasútvonal fővárosi szakaszai, az új vasúti megálló Kőbányán a Hungária körútnál, a Déli Pályaudvar és az odavezető alagút teljes átépítése, a budai fonódó és a Bajcsy-villamos fejlesztése, a 24-es, 56-os villamosok akadálymenetesítése, egy teljes kocsiszín újjáépítése a BKK villamosparkjának, a hármas metró meghosszabbítása, illetve a Szegedi úti felüljáró építése viszi el. Erre még rájönnek olyan uniós projektek, amelyekre eddig is volt pénz, de az Orbán-kormány blokkolta, mint például a pesti rakpart átalakítása, vagy éppen a trolik és a CAF-villamosok beszerzése. Ez így együtt nagyon sok projekt, amelyek rengeteg operatív kérdést vetnek fel a megvalósítás során. Ez tette szükségszerűvé a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ismételt életre hívását.

Mit takar pontosan a Karácsony Gergely által említett gyorsítósáv?

Az FKT által kezdeményezett és felügyelt projektek esetében a kormány biztosítja a kiemelt státuszt.

Vagyis a korábbiakhoz hasonlatos módon ezeknél a közös uniós beruházásoknál marad a gyorsított engedélyezési eljárás és bizonyos hozzájárulások és engedélyek utólagos beszerzésének lehetősége?

Igen. A főváros és a kormány egyetértése megalapozza a legmagasabb szintű kormányzati kiemelést. 

Mely projektek tartoznak majd ide, például Rákosrendező új városnegyede?

Igen például az is, de ide sorolható a rakpart fejlesztés, vagy a HÉV-projektek. De ahol elsőként előjött ez a kérdés, az a hármas metró vonalának meghosszabbítása Rákospalota-Újpest felé. Ahhoz, hogy gyorsan és eredményesen tudjunk haladni, ezt meg kell lépni. 

Mikorra alakulhat meg a kormány-főváros alkotta közös projektcég Rákosrendező új városnegyedének megvalósítására?

A kérdés felkerült az FKT első ülésének napirendjére. Dolgozunk az új struktúrán.

Mikor kezdődhet a HÉV-vonalak közül elsőként beharangozott szentendrei vonal infrastruktúrájának átépítése, illetve mikortól készülhetnek teljes vágányzárra az arra közlekedők?

A kivitelezési tendert reményeim szerint még az idén ki tudjuk írni, én mindenesetre nagyon sürgetem a MÁV-ot ez ügyben. Ezt Lázár János idén márciusra ígérte, de semmi sem volt meg a tender dokumentációból. Ezt most rakjuk össze. Közben szerződtünk a tervezőkkel is, mert Lázárék őket is szélnek eresztették, illetve az engedélyeket is be kell szerezni, mert azok is hiányoztak. Ha ez mind összeáll, akkor még az idén kiírjuk a kivitelezői tendert, aminek jövő márciusban lehet legkorábban eredménye, így leghamarabb 2027 őszén kezdődhet a munka, de reálisabbnak tartom a 2028 tavaszát. A járműtendert viszont bizonyosan kiírjuk még az idén, ezt vállaltuk az Unió felé is.