minősítés;Külügyminisztérium;Szijjártó Péter;katonaság;hűtlen kezelés gyanúja;Velkey György;lélegeztetőgép;orvosi szakvélemény;

Katonaorvosi szakvélemények bizonyítják, hogy a Szijjártó Péter vezette tárcánál tudniuk kellett a használhatatlan lélegeztetőgépekről

A 2020-ban - a Covid-járvány idején - háromszázmilliárd forintért beszerzett több mint 16 ezer készüléknek csaknem a fele használhatatlan vagy kórházi felhasználásra nem javasolt volt. Volt olyan berendezés, ahol a kezelőgomb lötyögött, körbeforgott, de olyan is, hogy a használó kezében maradt.

Szijjártóék pontosan tudták, hogy nagyon súlyos problémák voltak a százmilliárdokért beszerzett lélegeztetőgépek minőségével – írta a Velkey György, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán a tárca korábbi fideszes vezetéséről. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idején 2020-ban 300 milliárd forintért beszerzett 16 583 lélegeztetőgépet ugyanis egy katonaorvos véleményezte. A Tisza párt politikusa ezekből a véleményekből tett közzé néhányat, alátámasztandó, hogy külügyi vezetés miért tett korábban az ügyben feljelentést ismertelen tettes ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával.

„A beadott levegőmennyiséget állító gomb lötyög, 13 (!)-szor lehet körbeforgatni a két végállapot között. Ez lehetetlenné teszi a pontos beállítást. (...) A gépnél FIX az oxigénszint, ami egy lélegeztetőgépnél elfogadhatatlan, emellett a fenti hibák (tekerőgombok minősége, beállítandó paraméterek és beállíthatóság) erre a gépre is érvényesek. Az interneten fellelhető leírásban a gépen kínai feliratok szerepeltek, így nem volt tudható, hogy nem állítható az oxigénszint. Enélkül egy lélegeztetőgép klinikai helyzetben nem használható. Ennek a gépnek a visszautasítását javaslom” – áll a hat évvel ezelőtt a Covid-járvány idején készült véleményezésben.

Velkey György kiemelte, hogy a minisztériumi iratanyag átvilágítása alapján kiderült, hogy a minisztériumba kihelyezett katonaorvos három kategóriába sorolta a lélegeztetőgépeket:

  • A – kórházi felhasználásra alkalmas;

  • B – súlyos kompromisszummal használható, de nem javasolt;

  • C – használata egyáltalán nem javasolt.

 „A” minősítést körülbelül 8413 gép kapott, „B” és „C” minősítést pedig 7874 gép. Voltak olyan gépek is, amiket nem minősítettek. – Ez tehát azt jelenti, hogy Szijjártóék már a lélegeztetőgépek beérkezésekor is pontosan tudták, hogy azokból több ezer minőségével baj van. Hogy azokat nem javasolt kórházakban használni. Egy rosszul állítható lélegeztetőgép pedig életveszélyes is lehet – fogalmazott az államtitkár, aki a szakvélemények közül olyat is idézett, amely szerint az egyik „C” kategóriás gépnél „a tekerőgombok nem rögzülnek a helyükön, többször a kezünkben maradtak”.

Találtak még nem kórházi felhasználásra tervezett, úgynevezett transzport lélegeztetőgépeket, amelyen a belélegzett mennyiséget is csak egy mechanikus forgatógombbal lehetett állítani, egy másik „B” kategóriás készülék csak kétfajta oxigénbeállítást tett lehetővé: 60 százalék vagy 100 százalék. – Később aztán a katonaorvos A, B, C minősítéseiből mindössze két kategóriát csináltak a Szijjártó-féle minisztériumban: kiváló és jó kategóriákat.

A kiválóba kerültek az „A” gépek, a jóba pedig a „B” és a „C” gépek.

Tehát még egyszer: azok a gépek is a jó kategóriába kerültek, amiket előzetesen használhatatlannak minősítettek. Így minőségi problémás, adott esetben használatra alkalmatlannak ítélt gépek is eljutottak kórházakba és szociális intézményekbe – emelte ki Velkey György, megemlítve, hogy egy pátyi raktárban jelenleg is több mint 13 ezer, túlnyomórészt használhatatlan lélegeztetőgép porosodik.

A működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos elsőként a közmédia megújításának kérdéseit tette társadalmi egyeztetés tárgyává.