Franciaországban szeptember 1-jétől a középiskolákban is életbe lépett a mobiltelefonok használatának tilalma, így a korábban az általános iskolás korosztályokra alkalmazott korlátozás már a 15–18 éves diákokat is érinti. A tanév első napján életbe lépő intézkedés Emmanuel Macron elnök digitális gyermekvédelmi politikájának egyik leglátványosabb eleme, végrehajtása azonban már a rajtnál nagy gyakorlati vitákat okoz.
Az új szabály célja, hogy csökkentse az időt, amelyet a fiatalok képernyő előtt töltenek, javítsa a figyelmet az órákon és mérsékelje a közösségi média iskolai jelenlétét. A párizsi kormány szerint az okostelefonok túlzott használata rontja a koncentrációt, az alvást és a mentális jóllétet, valamint megnehezíti a tanárok munkáját.
Egyelőre marad Magyarországon az iskolai mobilszigor, a honvédelmi oktatásban kevesebb intézmény vesz résztFranciaország ebben nem teljesen ismeretlen terepre lép. Az alsóbb évfolyamokon már évek óta korlátozzák a telefonhasználatot, és több intézmény külön rendszert dolgozott ki az eszközök napközbeni tárolására. A középiskolák bevonása azonban jóval nehezebb feladat, mert az idősebb diákok életében az okostelefon sokkal szorosabban kapcsolódik az iskolai adminisztrációhoz és a mindennapi önállósághoz.
Számos francia iskola online keresztül közli az órarendet, a teremváltozásokat, a házi feladatokat és az iskolai üzeneteket. Egyes intézményekben a diákok telefonos alkalmazással használják a menzát vagy más szolgáltatásokat. A tiltás ezért olyan oktatási rendszerben lép életbe, amely maga is egyre több feladatot helyezett át digitális platformokra.
Eltérő szabályokkal indul a tanév
Az iskolák egy része arra panaszkodik, hogy túl kevés időt kapott a részletszabályok kidolgozására. A belső házirendet több helyen módosítani kell, amihez tanácskozás és szavazás szükséges. Az intézményeknek azt is el kell dönteniük, hol és milyen körülmények között lehet kivételt tenni, illetve milyen szankció jár a szabály megszegéséért.
A megoldások intézményenként eltérhetnek. Van, ahol a telefonokat a tanítás kezdetén zárható tasakba vagy szekrénybe kell tenni, máshol elegendő kikapcsolva a táskában tartani őket. Egyes iskolák kültéri területen engedélyezhetik a használatot, miközben az épületen belül teljes tilalom lesz. A tárolórendszerek költsége szintén vita tárgya: több száz vagy akár több ezer tanuló telefonjának biztonságos elhelyezése jelentős beruházást igényelhet.
A tanárok és iskolaigazgatók egy része támogatja a szigorítást, mert a telefonok folyamatos jelenléte valóban komoly fegyelmezési problémát jelent. Az értesítések, közösségi oldalak, játékok és üzenetküldők könnyen elvonják a figyelmet, és a készülékek az iskolai konfliktusokat is felerősíthetik fényképek, videók vagy sértő posztok gyors terjesztésével.
Más pedagógusok attól tartanak, hogy a szabály végrehajtása újabb konfliktusokat teremt.
Egy 17 éves diák telefonjának elvétele egészen más helyzet, mint egy tízéves gyermeké. A középiskolások között sokan már dolgoznak, önállóan közlekednek, politikai kérdésekben is aktívak, és rövidesen szavazati jogot kapnak. A diákszervezetek ezért nagyobb beleszólást kérnek, és a teljes tiltás helyett többen olyan megoldást támogatnak, amely órákon szigorú, szünetekben viszont nagyobb szabadságot enged.
Gyermekvédelmi program lett a telefonkorlátozás
A francia kormány érvelésében a mentális egészség központi helyet foglal el. Nemzetközi kutatások kapcsolatot mutatnak a túlzott közösségimédia-használat, az alvászavarok, a szorongás és bizonyos depressziós tünetek között, bár az ok-okozati viszony összetett. Macron elnök korábban a közösségi média korhatárának szigorítását is kezdeményezte, a jogalkotási kísérlet azonban alkotmányos és adatvédelmi problémákba ütközött, főként az életkor ellenőrzésének módja miatt.
A telefonos iskolai tilalom ebből a szempontból egyszerűbb eszköz. Az állam az oktatási intézmények működését közvetlenül szabályozhatja, és nem kell minden felhasználó személyazonosságát online ellenőriznie. A végrehajtás terhe viszont az iskolákra és a tanárokra kerül. Franciaország lépését Európa más országaiban is figyelik: több állam már bevezetett vagy tervez iskolai telefonkorlátozásokat, de a szabályok jelentősen eltérnek.
Az intézkedés sikerét nehéz lesz pusztán a fegyelmi esetek számával mérni.
A kormány azt várja, hogy javuljon a figyelem és az iskolai társasági élet, ehhez azonban több időre van szükség. Az is kérdés, hogy a diákok a telefon nélkül töltött iskolai órákat később nagyobb otthoni képernyőidővel kompenzálják-e. A szülők álláspontja sem egységes: sokan támogatják a korlátozást, mások biztonsági okból ragaszkodnak ahhoz, hogy szükség esetén azonnal elérhessék gyermekeiket.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”A technológiai vállalatok számára az európai szabályozási trend kedvezőtlen. Az EU és a tagállamok egyre szigorúbban vizsgálják, hogyan hatnak a platformok a gyermekekre, milyen függőséget erősítő tervezési megoldásokat használnak, és mennyire hatékonyak a szülői ellenőrzési eszközök. Az iskolai telefonkorlátozás ennek a szélesebb politikának a része.
Az első hetek várhatóan átmeneti időszakot jelentenek. Több intézménynek még véglegesítenie kell a házirendet, beszereznie a tárolóeszközöket és összehangolnia a digitális szolgáltatásokat az új szabállyal. Emiatt a szeptember elsejei jogi indulás nem jelenti azt, hogy minden francia középiskolában azonos módon és azonnal működik majd a rendszer.
Betiltották az iskolai mobilhasználatot, aztán jött az aktív Magyarországért felelős államtitkár, aki mobilapplikációval akarja mozgásra bírni a diákokat és a tanárokatÚgy tűnik, beérett az iskolai mobilszigor, a szünetekben több a közös játék, többet is beszélgetnek egymással a diákok