2026 első félévének közbeszerzési adatai több különlegességet is mutatnak a CRCB kutatása szerint. A szerződések összesített nettó értéke a 2025 első félévében tapasztalt kiugró érték után – amely egy informatikai keretszerződés megkötéséből adódott –, ismét megközelítette a 2024-ben elért rekordszintet. 2026 első félévében a közbeszerzések összértéke 2500 milliárd forintot tett ki, amelyből közel 2000 milliárd forintot a magyar adófizetők finanszíroztak.
A magas korrupciós kockázat mellett megkötött szerződések értéke kismértékben csökkent, de továbbra is a 2025 első félévi rekordmagasság közelében maradt. 2025 első hat hónapjában Magyarországon a verseny nélkül megkötött szerződések összértéke elérte az 1000 milliárd forintot, 2026 első hat hónapjában pedig mintegy 960 milliárd forintot tett ki. Az EU-támogatásokból finanszírozott szerződések esetében folytatódott a 2024 óta megfigyelhető csökkenő tendencia: 2026 első hat hónapjában a verseny nélkül megkötött szerződések összértéke mintegy 50 milliárd forint volt. Ezzel szemben a magyar adófizetők által finanszírozott szerződések esetében jelentősen nőtt a verseny nélkül megkötöttek amúgy is magas volumene: 850 milliárd forintról 900 milliárd forintra – olvasható a jelentésben.
Az Orbán-rendszer 14 kulcsszereplőjéhez (lásd keretes írásban a felsorolást) kapcsolódó cégek szerződéseinek száma az előző év első félévéhez képest 204-ről 303 szerződésre emelkedett. Ez rekordot jelent az 1999–2026 közötti időszakban: soha korábban nem nyertek e szereplők az első félévben ennyi szerződést. Az EU-támogatásokból megvalósuló szerződések száma nem változott érdemben (33 szerződés), ellenben a magyar adófizetők által finanszírozott szerződések száma jelentősen nőtt és legmagasabb volt 2005 óta (270 szerződés).
Magyarország már holtversenyben az EU legkorruptabb állama, a korrupció miatt zuhant be a gazdaságA 14 kulcsszereplőhöz kapcsolódó cégek által nyert és EU-finanszírozású szerződések összértéke jelentősen nőtt, 62 milliárdról 430 milliárd forintra; míg a magyar adófizetők által finanszírozott szerződések összértéke csökkent, 439 milliárdról 211 milliárd forintra. Összességében az Orbán-rendszer kulcsszereplőihez kapcsolódó cégek kimagasló volumenben kötöttek szerződéseket 2026 első félévében (641 milliárd forint összértékben). Ennél csak a 2017-es és a 2022-es értékek magasabbak. Az adatok ingadozásán látszik a választási ciklusok hatása – jegyzi meg az elemzés. A 14 kulcsszereplő a választási években vagy az azt megelőző esztendőkben jellemzően nagyobb volumenben nyert közbeszerzéseket, mint ezen éveket megelőzően, vagy követően.
Az Orbán-rendszer kulcsszereplőinek részesedése a megkötött szerződésekben tovább nőtt, és 1999 óta a legmagasabb szintet, 3,7 százalékot ért el.
2026 első félévében 1999 óta a legmagasabb szintűre emelkedett az Orbán-rendszer 14 szereplőjéhez kapcsolódó cégek korrupciós kockázata (0,759). (Alacsony, azaz „0” a korrupciós kockázat, ha minden szerződést nyílt versenyben nyernek el. Magas „1” a korrupciós kockázat, ha a szerződések 100 százalékát verseny nélkül szerezte meg az adott cég, vagy cégcsoport.) A 14 oligarcha az idei első félévben rekordszámban, a szerződések 75,9 százalékát verseny nélkül nyerték meg, miközben az EU Bizottság a 10 százalékos szintet tekinti még elfogadhatónak. Eközben a politikai kapcsolatokkal nem, vagy csak gyenge ilyenekkel rendelkező cégek által nyert szerződéseknél a verseny nélküli arány csak 28,7 százalék volt, A 2011–2026 közötti időszakban a kulcsszereplőkhöz kapcsolódó cégeknek az esetek közel felében (48,7 százalék) nem kellett versennyel szembenézniük, ha a közbeszerzési piacra léptek.
Jól szerepeltek a minisztériumi tendereken
A 14 kulcsszereplő részesedése nőtt az állami szervezetek (minisztériumok, minisztériumok cégei, főhatóságok, kormányhivatalok, országos hatáskörű szervek) által odaítélt közbeszerzéseknél. A szerződések számánál részesedésük a 2025 első félévi 10 százalékról 2026 első félévében 14 százalékra, a szerződések összértékénél pedig 13,7 százalékról 39,1 százalékra nőtt. A kulcsszereplőkhöz tartozó cégek nyerték 2026 első hat hónapjában tehát az állami szervezetek által odaítélt szerződések összértékének közel 40 százalékát, ami a legmagasabb arány 2021 óta.
Az állami szervezetek által odaítélt és az Orbán-rendszer 14 kulcsszereplőjéhez kapcsolódó cégek által nyert szerződések korrupciós kockázata extrém magas szinten ragadt 2026 első félévében (0,855): a cégek a szerződések 85,5 százalékát nyerték el verseny nélkül.
Gondok lehetnek a Magyar Nemzeti Múzeum közbeszerzéseivel
A sajtó által feltárt korrupciós ügyek listáján szerepelnek olyan ügyek, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Balázs Gyula-féle cégek kapcsolata. A kutatók azonban feltártak olyan kockázatos szerződéseket is, amelyek eddig homályban maradtak. Ezek között említik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Mészáros és Mészáros Kft. közötti szerződéseket, ahol 52 esetből 51-szer a Mészáros és Mészáros Kft. verseny nélkül nyert, mivel egyedül indult. Az adatokból látszik, hogy érdemes lenne a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ közbeszerzéseit tüzetesebben vizsgálni, mert az odaítélt szerződéseknél elképesztően magas, 0,947 a korrupciós kockázat szintje.
Hasonló korrupciós szintet ért el a GYSEV–Közgép Zrt. szerződőpár 12 szerződéssel és 0,917-es korrupciós kockázati értékkel, vagy a Budapest Főváros Kormányhivatal–ÉPKAR Zrt. pár 12 szerződéssel és 0,917-es korrupciós kockázati értékkel, vagy a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat–Duna Aszfalt Zrt. pár 119 szerződéssel és 0,723 korrupciós kockázati szinttel, amelyek szintén kiemelt figyelmet és további vizsgálatot érdemelnének.
További részletek a CRCB tanulmányában olvashatóak.
Kik (voltak) a NER csúcsoligarchái?
A CRCB már 2017-ben kiemelten foglalkozott az Orbán-rendszer négy kulcsszereplőjéhez (Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos) kapcsolódó cégekkel, amelyek nagy arányban nyertek közbeszerzéseket 2010 után. Ők lettek – neveik kezdőbetűi alapján – az MGST-csoport a kutatásokban. 2022-ben olyan új szereplőkkel bővült a kulcsszereplők csoportja akik vagy közvetlen kapcsolatban álltak az MGTS csoport tagjaival, vagy Orbán Viktorral, illetve kormányának egyes tagjaival. Az idei elemzés 14 kulcsszereplőt és a hozzájuk kapcsolódó cégeket vizsgálja. Ezek az MGST-csoporton túl Szíjj László (Duna Aszfalt), Homlok Zsolt (Mészáros Lőrinc ex-veje, Homlok Kft.), Balássy Gyula (Lounge-csoport, New Land Media), Kuna Tibor (Young&Partners Kommunikációs Kft.), Csetényi Csaba (Network 360 Reklámügynökség Kft.), Hamar Endre (Sistrade Kft.), Paár Attila (Magyar Építő Zrt.), Jászai Gellért (4iG Nyrt., Invitech Kft.), Szeivolt István (Épkar Zrt.) és Mészáros János (Adept Enviro Kft.), aki Mészáros Lőrinc rokona.
