Vissza kéne venni a nyuszimotor bőgetéséből, mert kezd unalmas lenni. Inkább az üzenetek minőségére, a kommunikáció makulátlanságára kéne fókuszálni és intenzív, szinte agitatívan edukációs módon és transzparensen képviselni, hogy igenis a fődolog az erkölcs érvényességének gondolata a politikában. Mert a rettenetességek és erkölcstelenségek között az erkölcsi fogalom kikerülhetetlen, és megtagadása belső ellentmondásba dönti azokat, akik megtagadják, azaz hazudnak és ezzel a saját céljukat teszik tönkre (Babits Kant Örök békéjéről).
Nem szabad hazudni, és akkor tán nem lenne ennyi félreértés és unalmas, fárasztó verbális ivarcsörte, ahol tízmillió fékezhetetlen agyvelejű reneszánsz ember, mindenhez értő kérlelhetetlen szakértő üti egymást tajtékozva és osztja az észt. És ez sem elég, mert nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Mint emlékezetes, ezt a bon mot-t KoKoMának köszönhetjük (Kósáné Kovács Magda ama ritka és nemzetközileg is nagy tekintélyű, hiteles és makulátlan mérsékelt baloldali politikusok közé tartozott, akik az egyébként hallatlanul mély szocdem tradíciókat képviselték a komenizmusban. Mert Magyarországon tradicionálisan roppant erős volt ám a mérsékelt baloldali szociáldemokrácia a XIX. század vége óta, csak épp' a kutya nem emlékszik rá, mert a mindent megrépázó komcsik intenzív cancel culture-ral kiirtották az emlékezetét is a mérsékelt baloldali opciónak, helyébe saját mumójukat, munkásmozgalmi múltjukat tolva, ami lópikula volt a szocdemekhez képest, kis, radikális, kompromittált szekta voltak). Btw a másik tömegpárt, tehát a széles tömegeket maga mögött tudható, valós érdekeket megjelenítő erő a Kisgazdapárt volt, és e két nagy tömörülés, mely valóban reprezentálta a magyar társadalom legprogresszívabb tömegeit, tárgyalt is egymással, hogy a háború után a város és a falu együtt építse újjá Magyarországot. Akkor képesek voltak kooperálni, de semmi nem lett belőle, mert jöttek a németek, aztán az oroszok és előretolt helyőrségük, az akkori Fidesz, azaz a Békepárt, azaz az MKP akkor Sztálint, ma reinkarnációját, Putyint szájjal kényeztető szilovikjai, és a tőlük megszokott módon jól megerőszakoltak, majd kinyírtak mindenkit, aki másképp gondolkozott, mint ők. És most is újjáépítésről van szó, lásd ezt a minapi ábrát bő másfél évtizednyi Fidesz-kormányzás után: a vásárlóerő-paritáson mérve, Magyarország Európa mélypontja.
És nem egy idealista agyrém, hogy nem szabad hazudni és hogy Kant bácsi kategorikus imperatívusza (cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényhozás elveként érvényesülhessen), valami idealista izé, aminek a politikában helye nincs.
Az Európai Unió létezése a gyakorlati megvalósulása Kant Örök béke elméletének, és a magyar társadalom is alapvetően morális alapon vetett véget Don Lágyéksérv – tudják, amikor a férfiaknál a lágyékhajlatban a bél egy része kitüremkedik –, a Fideszállam Capo di Tutti Capijának, consiglierijeinek, underbossainak és caporegime-jei rémuralmának.
Elárasztják a fészbukot a hamis zászlós posztolók, akikről ordít, hogy ezek ugyanazok, ugyanazzal a tajtékzó gyűlölettel gyalázkodnak, mint a régi, szép magyar beszkártos nyilasok, és sunyi módon kiírják, hogy mondjuk Kapitány István támogatói, majd valami véresszájú, teljesen hazug tényállításokat tartalmazó fidióta szöveg jön, a sok fészbukos ugatérozás mögött felismerhető a szervezettség és a jól ismert ruszki lábszag. És azért is a (hiteles, transzparens és etikus) kommunikáció a minden, mert a Fidesz-fiúk nyomulnak, mint az árvaszúnyog, mely gusztustalan masszaként mérgezi a balatoni estéket. Németh Balázs, a legkisebb magyar büszkén maga alá is nyilatkozta, hogy „alakul a dolog, és akit a fb emelt fel, a fb által vész el”. Szervezett offenzívának tűnik, amit a bukott ellenzék a kibertérben, a szociális médiában művel, mert most azt hiszik, a fészbuk miatt veszítettek..., és szerencsére Orbánt tűzik a zászlajukra, nem tudván kilépni a valósággal diametrálisan szemben álló antivilágukból, ami megnyugtató garanciája törekvéseik sikertelenségének.
