A vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása kulcsmomentuma a rendszerváltásként értékelt kormányváltásnak, ami természetes módon a hivatal vezetője iránt is felfokozza az érdeklődést – kezdte Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakember. Unger Anna megválasztásával alapvetően politikai és szakmai döntés született, a Tisza láthatóan kitart mellette. Innentől már kommunikációs kihívás az, hogy a döntést a kormány egyrészt a saját tábora, másrészt a közvélemény egésze számára is elfogadottá tegye.
Bőhm Kornél elmondása szerint Magyar Péter miniszterelnök részéről hiteles és érthetően előadott érveket lehet hallani: a felelősséget azoknak kell vállalniuk, akiket a döntés jogával felruháztak a választók.
Az új hivatal vezetőjének – és helyetteseinek – teljesítményét kell majd nézni, nem pedig azt, hogy a közvélemény kit szeretett volna elnöknek. A Tisza tehát nem kezeli rosszul a helyzetet.
Az, hogy a „népakarat” ellenére az ismertebb és népszerűbb Ligeti Miklós helyett Unger Annát tették meg elnöknek, cáfolni látszik azt a vádat, hogy Magyar Péter populista politikus lenne. Felvetésünkre Bőhm Kornél hangsúlyozta: általános következtetést nem lehet levonni egyetlen esetből, de az kétségtelen, hogy a miniszterelnök – és a Tisza – ebben a kérdésben a szakmaiság irányába ment el. Nem az volt a szempont, hogy melyik jelöltnek nagyobb a támogatottsága, hanem az, kitől várható el inkább, hogy sikeresebb lesz a számonkérésben és a vagyonvisszaszerzésben.
Fontos – tette hozzá a kríziskommunikációs szakember –, hogy hat évre szóló elnöki megbízásról és egy elképesztően erős mandátummal rendelkező hivatal felállításáról van szó, nem egy rövid periódust kell népszerű döntéssel megnyerni. Magyar Péter dupla felelősséget vállalt: így, hogy a kevésbé támogatott jelölt lett a befutó, a közvélemény nyilván még kritikusabb lesz. Érezhető, hogy nagy hullámokat vetett az ügy és csak lassan csillapodnak a kedélyek, de a hivatal, ha valóban jól végzi a munkáját, meg fogja kapni a kellő bizalmat.
Az Unger Anna körüli polémiát látva Magyar Péter mintha elérkezettnek látta volna az időt, hogy jelezze a választóknak: ne gondolják azt, hogy mindig mindbe bele tudnak szólni. Bőhm Kornél egyetért a megállapítással. A kormányfő már a Tisza Szigetek augusztus 20-án tartott találkozóján is utalt arra, hogy a felelősséget nem a helyi tiszás közösségek, hanem a kormány viseli. Unger Anna megválasztásakor megismételte ugyanezt.
Egyébként is jellemző a miniszterelnökre – említette pozitívumként –, hogy sokszor próbálja elmagyarázni a választóknak a képviseleti demokrácia működésének alapelveit. Nem feltétlenül neki kellene tanítgatni erre a társadalmat, de láthatóan szereti a nagyobb ívű összefüggéseket is behozni a beszédeibe.
Magyar Péter változatlanul rengeteget szerepel a közösségi médiában (is). Lehet-e az a célja, hogy a saját magára irányított rivaldafénnyel kitakarja a kormányzati munka esetleges hiányosságait, tökéletlenségeit? Bőhm Kornél úgy gondolja, létezhet ilyen funkciója a miniszterelnök fellépésének. Igyekszik megkerülhetetlenné tenni a kommunikációját: folyamatosan az ő Facebook-oldalát kell figyelni, onnan érkeznek a hírek és a lényeges bejelentések. Megvan azonban a kockázata annak, ha a kommunikáció és – némi túlzással – az összes döntés egy személyhez kötődik.
Az olykor vitatott személyi döntések ellenére egyelőre kiemelkedően magas és stabil a támogatottsága a kormánypártnak. Amíg a jól kommunikálható, pozitív ügyek vannak nagy többségben, addig az említett kockázat nem jelentkezik. Ha viszont olyan helyzet áll elő, amit már nehezebb lesz megmagyarázni, vagy egyértelműen kormányzati hiba történik, akkor – mondta Bőhm Kornél – az „egyszemélyes show” visszaüthet.
Unger Anna: Részben abban mérem majd a hatékonyságot, hány ügyünk van bíróság előttEuropion: A tiszásokat is megosztja Unger Anna megválasztása az NVVH élére