A közvéleménynek nem volt tudása arról, hogy mi a feladata a vagyonvisszaszerzési hivatalnak, ennek kitalálását tulajdonképpen az elnökjelöltekre bízta a kormány – nyilatkozta lapunknak Mikecz Dániel politológus, miután kiderült, hogy a Fidesz–KDNP távollétében a parlament elsöprő többséggel Unger Annát választotta az intézmény élére.
A közösségi médiában megjelent vélemények alapján a szavazók elsősorban vádhatósági funkcióval szeretnék felruházni a hivatalt, ezért Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója személyében inkább olyan jelöltet preferáltak volna, aki ennek megfelelő képzettséggel és tapasztalatokkal bír. A politológus végzettség, amivel Unger Anna rendelkezik, nem feltétlenül felel meg ezeknek a kívánalmaknak – indokolta Mikecz Dániel, miből fakad a kritika és a jól érzékelhető csalódottság. Megjegyezte: a hivatalt létrehozó jogszabály alapján sem világos, milyen elvárásokat támaszt a kormány az elnök felé, miközben a négy elnökhelyettesből háromnál kötelező az ügyészi múlt.
Unger Annát megválasztották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökénekAz Orbán-kormány idején fel sem merült, hogy a fontos pozíciók betöltésébe bármiféle beleszólása lehetne a választóknak, míg a tiszás tábor vindikálja magának a jogot, hogy személyi kérdésekről is markáns álláspontot alakítson ki. Mikecz Dániel emlékeztetett arra: a Tisza egyik fontos ajánlata volt, hogy a fontos ügyekben megkérdezi az embereket, nem egy szűk kör fog mindenről dönteni, a választók visszavehetik a kontrollt a politikai történések fölött.
Ellenzéki pártként Magyar Péterék sokféle lehetőséget teremtettek arra, hogy a szavazók bekapcsolódjanak a munkába. A Tisza kormányra kerülve is lényegesnek tartja a „társadalmi egyeztetést” – Radnai Márk kormánybiztosnak jórészt ez a feladata –, de az, hogy milyen formában valósuljon meg a részvételi demokrácia, Mikecz Dániel szerint nem volt kitalálva.
Elvárások viszont láthatóan vannak a választók részéről – konstatálta a politológus –, még akkor is, ha a köztársasági elnök megválasztása körüli vita más jellegű volt. Ezúttal nem a kiválasztás módját, hanem az eljárás eredményét kifogásolták sokan.
A választó, aki úgy érzi, hogy szavazatának volt hatása, ő is részt vett a kormányváltásban, azt is igényli, hogy a személyi döntések összhangban legyenek a meggyőződésével. A vagyonvisszaszerzési hivatal esetében – ismételte meg Mikecz Dániel – a véleményeket az határozza meg, hogy a választók mit remélnek az intézménytől, milyen kompetenciát, szakmai hátteret várnak el annak vezetőjétől.
Főleg a tiszás szimpatizánsok számára okozott meglepetést, hogy Ligeti Miklós helyett Unger Anna lett a hivatal vezetője. A Tisza ígérte, hogy szakértőket visz be a kormányzatba, és a tárcák jelentős részénél így is tett: Vitézy Dávid közlekedési miniszter a kormány egyik legnépszerűbb tagja. A vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének megválasztásakor azonban a választók úgy ítélték meg, hogy nem találkozik az általuk elképzelt funkció és a szóban forgó személy szakmai előélete.
Unger Anna a megválasztása után várná az NVVH-hoz Ligeti Miklóst isA döntés előkészítését egy parlamenti bizottság végezte, a döntést aztán az Országgyűlés hozta meg. Személyi kérdésekben nehéz lenne megvalósítani a társadalmi részvételt, de ilyen kiemelt ügyekben – vélekedett Mikecz Dániel – talán a Tisza is jobban figyelembe vehetné a közvélemény akaratát.
Jámbor András baloldali civil aktivista, volt parlamenti képviselő ellenben a Facebook-oldalán felidézte, hogy a rendszerváltást és az utána lévő rendszert, valamint az Orbán-rendszer közjogi rendszerét is jogászok csinálták, ahogyan az elmúlt tizenhat év összes átalakítását is. „Mikor nézünk szembe azzal, hogy jogásznak lenni az égadta világon semmire se garancia egy közjogi pozícióban?
Hogy a közelmúltunk történelmét jogászok ba...ták szét, akik azt gondolták, a jog megoldja a társadalmi, a közgazdasági és közjogi kérdéseket?” – kérdezte keresetlen szavakkal.
Kaltenbach Jenő alkotmányjogász nem egészen tudta mire vélni Jámbor András bírálatát. Nincs tudomása ugyanis arról, hogy a jogászok elfoglaltak volna olyan tisztségeket, amelyekben nincs keresnivalójuk. 1990 körül rendszerváltás történt, a szocializmusból kellett létrehozni egy piaci alapon működő plurális demokráciát. Ennek nyilván volt jogi vetülete: szerencsés, hogy ezzel jogászok, nem pedig laikusok foglalkoztak.
Magyarországon aztán éppen az okozott problémát – jelentette ki Kaltanbach Jenő –, hogy voluntarista (személyre szabott) módon, a jog elveit is kiforgatva nyúltak hozzá törvényekhez. Tény, hogy az évtizedek során a hatalom birtokosai – így például Orbán Viktor – gyakran maguk is jogászok voltak, de azt nem lehet állítani, hogy „általában” a jogászok ráerőltették volna magukat a hatalomra.
Ami a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökét illeti: az alkotmányjogász nem ismeri behatóan Unger Anna előéletét, így a szakmai felkészültségét se tudja minősíteni. Annyit azonban érdemes hangsúlyozni – mondta –, hogy bármennyire is fontos a főnök személye, van mögötte egy apparátus, amely előkészíti a döntéseket. Az apparátus munkája az, ami a főnök döntéseiben lecsapódik. Kaltenbach Jenő szerint nincs olyan körülmény, ami elengedhetetlenné tette volna, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője mindenképpen jogász legyen.
Hadházy Ákos az NVVH élére jelölt Unger Annáról: Ha valóban alkalmas a feladatra, akkor visszalépMagyar Péter: Az NVVH a Markó utcába költözik, megkapja a Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal 2,3 milliárd forintját is