A dél-koreai kormány továbbra sem hozott végleges döntést a közel-keleti szerepvállalásról, de az elnöki hivatal a napokban megerősítette: katonai és nem katonai lehetőségeket egyaránt mérlegelnek a Hormuzi-szoros hajózási szabadságának biztosítására. A vizsgált opciók között tengeri járőrgép, logisztikai támogatóhajó és aknamentesítő egység szerepel. Bármilyen tényleges csapatküldéshez a Nemzetgyűlés jóváhagyása szükséges, és a kormány azt is vizsgálja, miként lehetne úgy hozzájárulni a művelethez, hogy az ne gyengítse a Koreai-félszigeten fenntartott készenlétet.
A katonai források szerint az előkészítő egyeztetéseken egy P-8A Poseidon tengeri járőrgép, egy haditengerészeti logisztikai támogatóhajó és aknamentesítő képesség átcsoportosítása is felmerült. A szöuli elnöki hivatal ugyanakkor külön hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent kész tényekkel szemben még csak mérlegelés folyik. Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniával és Franciaországgal is konzultálnak a szoros biztonságáról, és a döntésnél a dél-koreai jogi eljárásoknak is meg kell felelni.
Megvágott hadgyakorlatok, növekvő nyomás
A szöuli döntéshozók lépései közvetlen válaszul szolgálnak Washington egyre határozottabb nyomásgyakorlására. Donald Trump amerikai elnök hónapok óta nyilvánosan szorgalmazza, hogy Dél-Korea vállaljon közvetlenebb szerepet az Irán elleni katonai és politikai fellépésben. Az amerikai elnök közösségi felületén kifejtette, hogy korábban közvetlenül megkérdezte a dél-koreai államfőt a Teherán elleni mentőakciókhoz és a denuklearizációs törekvésekhez való csatlakozásról, ám visszautasító választ kapott. Az elutasítást követően Washington azonnal érezhető retorziókat alkalmazott.
A Koreai-félsziget biztonságát garantáló, Észak-Korea elrettentésére szolgáló közös hadgyakorlat időtartamát az amerikai fél a felére csökkentette, míg egy másik, nagyszabású tengerészeti partraszállási gyakorlatot teljesen töröltek a menetrendből.
Donald Trump a döntést a Phenjannal ápolt személyes kapcsolataira, valamint Szöul elmaradó katonai támogatására hivatkozva indokolta. I Dzsemjon dél-koreai elnök és a pragmatikus külpolitikai vonalat képviselő kormánya számára a perzsa-öbölbeli csapatküldés jelentős stratégiai fordulatot jelent. Dél-Korea utoljára 2004-ben reagált kedvezően amerikai kérésre nagyobb léptékű katonai kirendeléssel, amikor egységeket állomásoztatott Irakban, majd 2009-ben csatlakozott az Ádeni-öbölben zajló kalózellenes tengerészeti akciókhoz. Az elnöki adminisztráció ezzel a lépéssel próbálja nyomatékosítani, hogy az Egyesült Államokkal fennálló katonai szövetség továbbra is a dél-koreai külpolitika legfőbb alappillére.
A közel-keleti ügy egy olyan időszakban terheli a kétoldalú viszonyt, amikor Washington más területeken is nyomást gyakorol Szöulra. Az Ulchi Freedom Shield közös hadgyakorlatot augusztusban az amerikai fél utasítására jelentősen lerövidítették, a második szakaszt törölték, a Ssangyong partraszállási gyakorlatból pedig az Egyesült Államok a közel-keleti erőforráshiányra hivatkozva visszalépett. Trump a dél-koreai részvétel hiányát is felhozta, amikor a gyakorlatok visszavágását indokolta.
Donald Trump gyengíti az amerikai hadsereg elrettentő erejétAz energiabiztonság is a döntés mögött
A katonai-politikai szempontok mellett az energiabiztonsági tényezők is döntő súllyal esnek a latba. Dél-Korea gazdasága rendkívül kitett a tengeri úton érkező energiaforrásoknak, a Hormuzi-szoros pedig a nyersolaj-, a cseppfolyósított gáz- (LNG) és a naftabehozatal legfőbb útvonala. A szoros esetleges lezárása vagy a szállítási láncok fennakadása az ipari termelés alapjait veszélyeztetné, különösen a félvezetőgyártás szempontjából kulcsfontosságú vegyipari alapanyagok terén. A közel-keleti feszültségek és az ellátási bizonytalanságok már eddig is érezhető veszteségeket okoztak a dél-koreai feldolgozóiparnak, így a tengeri útvonalak védelme az ország közvetlen gazdasági érdeke.
A kormány mozgásterét a belpolitikai vita is szűkíti.
A kormányzó Demokrata Párt több képviselője ellenzi, hogy dél-koreai katonák akár nem harcoló szerepben is konfliktusövezetbe kerüljenek, miközben a konzervatív ellenzék szerint az ország túl lassan reagál az amerikai kérésre. Egy friss Gallup Korea-felmérésben a megkérdezettek 55 százaléka ellenezte hadihajó küldését. A döntés ezért egyszerre szövetségpolitikai, gazdasági és belpolitikai kérdés.
A közelmúltbeli kormányátalakítás is növelte a katonai koordináció jelentőségét. I Dzsemjon Kang Sin-csult, Dél-Korea szaúd-arábiai nagykövetét jelölte védelmi miniszternek. A nyugalmazott négycsillagos tábornok korábban a dél-koreai–amerikai egyesített parancsnokság helyettes vezetője volt, így egyszerre rendelkezik washingtoni katonai kapcsolatokkal és friss közel-keleti diplomáciai tapasztalattal. Kinevezését a parlamenti meghallgatás után véglegesíthetik.
Orosz katonai repülőgépek miatt szálltak fel a dél-koreai vadászgépekBallisztikus rakétákat lőtt ki Észak-Korea, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is aggódik a Kim-rezsim nukleáris kapacitásai miatt