A Frankfurter Allgemeine Zeitung még a szász-anhalti választás előtt 19 nyelvi modellel töltette ki a választási programokat összehasonlító Wahl-o-Mat kérdéseit. A kísérlet különös ellenpontot kapott a szeptember 6-i tényleges eredménytől: a valós szavazáson az AfD 43,8 százalékkal fölényesen nyert, miközben a mesterséges intelligenciák válaszaiból számolt parlamentben a párt egyetlen mandátumhoz sem jutott volna. A gépi válaszok alapján a Zöldek 39,5 százalékkal lettek volna a legerősebbek, mögöttük az SPD, a Balpárt, a Freie Wähler és az FDP következett volna.
A kísérletben 19 különböző nyelvi modellt vizsgáltak meg, köztük az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Meta, a xAI és a Mistral legújabb rendszereit, kiegészítve három meghatározó kínai fejlesztő intelligenciájával. Mivel a mesterséges intelligenciák ugyanarra a kérdésre időnként eltérő válaszokat adhatnak, minden modellnek pontosan hatszor nyújtották be a 38 állítást, teljesen azonos megfogalmazásban. A pontozást a Szövetségi Politikai Oktatási Központ hivatalos értékelési rendszere alapján végezték el. Az adatok feldolgozása egyértelműen igazolta, hogy a digitális rendszerek politikai „meggyőződése” nem feltétlenül van összhangban a pillanatnyi realitásokkal. Egyetlen kivétellel az összes válaszadó modell nagyságrenddel magasabb egyezést mutatott a Zöldek, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Baloldal (Die Linke) programjával, mint a többi politikai erővel. A Claude Sonnet 5 nevű modell például 86,8 százalékos átfedést mutatott a Zöldek álláspontjával, míg az AfD-vel való egyezése csupán 34,2 százalékos volt. Hasonló elmozdulás volt megfigyelhető a kínai Kimi K2.6 modellnél is, amely 80 százalék feletti egyezést produkált a zöld és baloldali pártok elveivel.
A legmagasabb százalékos átfedések a mérések során rendszerint az olyan kispártoknál jelentkeztek, mint a Volt vagy az állatvédelemmel foglalkozó Tierschutzpartei, ám az elemzés a szövetségi parlamentben és a tartományi kormányokban helyet foglaló alakulatokra fókuszált. A 19 vizsgált rendszer közül mindössze egyetlen modell lógott ki a sorból. Az Elon Musk vállalata által fejlesztett Grok 4.5 teljesen megfordította az erőviszonyokat: 82,4 százalékos egyezést mutatott a Szabad Demokrata Párttal (FDP), 81,1 százalékot a CDU-val, miközben az SPD és a Baloldal az utolsó helyre szorult vissza. A Grok 4.5 volt az egyetlen olyan technológia, amely eltérő politikai törvényszerűséget követett, és egyedüliként biztosította a liberális FDP bejutását a fiktív parlamentbe. Egyúttal ez a rendszer volt az egyetlen a tizenkilencből, amelynek válaszai több mint 50 százalékos átfedést mutattak a jobboldali populista AfD programjával.
Az AfD elsöprő győzelme ellenére sem tud egyedül kormányt alakítani Szász-AnhaltbanMiért térnek el ennyire a válaszprofilok?
A politikai torzítások legvalószínűbb okaként a rendszerek tanításához használt adatbázisokat szokták megnevezni. A nyelvi modellek az interneten elérhető szövegekből, újságcikkekből, a Wikipédiából, szakirodalomból és online fórumokból tanulnak. Ez az anyag azonban nem a teljes választópolgári közösséget tükrözi, hanem az író és publikáló nyilvánosság véleményét jeleníti meg. Bár a Szövetségi Politikai Oktatási Központ korábban megállapította, hogy az online platformok a szélsőjobboldali propaganda terjesztésének melegágyai, a választási kísérlet alapján nem igazolható az a feltételezés, hogy a nyers tanulási adatok közvetlenül átszivárognak a modellek politikai válaszaiba.
A kísérlet nyilván nem közvélemény-kutatás. A nyelvi modellek nem választók, és nincs saját politikai meggyőződésük: szöveges minták, tréningadatok, fejlesztői utasítások és biztonsági szabályok alapján állítanak elő válaszokat. A Wahl-o-Mat ugyanakkor alkalmas arra, hogy ugyanazokon az állításokon, azonos értékelési rendszerben összehasonlítható legyen a különböző modellek válaszprofilja. Korábbi német kutatások is azt találták, hogy több nagy nyelvi modell rendszeresen nagyobb egyezést mutat bal- és balközép pártok programjaival, mint a jobbközép vagy jobboldali formációkéval.
Orbán Viktortól Elon Muskig: a reakciók is szélsőségesek a német AfD tartományi választási sikeréreA semlegesség nem technikai fogalom
A rendszerek politikai torzulása a globális nagypolitikában is hullámokat vetettt. Donald Trump amerikai elnök 2025 júliusában rendeletben utasította a fejlesztőket arra, hogy a nyelvi modelleknek mentesnek kell lenniük az ideológiai véleményektől, külön kiemelve a sokszínűséggel, a méltányossággal kapcsolatos korlátozásokat. A tökéletes politikai semlegesség meghatározása azonban technológiai és elvi akadályokba ütközik. A Stanford Intézet 2025 szeptemberi tanulmánya megállapította, hogy a nyelvi modellek valódi politikai semlegessége elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kivitelezhetetlen. A semlegesség nem egy mérhető technikai paraméter, hanem maga is egy politikai döntés eredménye. Aki semlegességet akar előírni, annak először meg kell határoznia, hogy hol húzódik a társadalmi középvonal.
A szász-anhalti eredmény ezért inkább a modellek működéséről, mint a választói társadalomról mond el valamit. A vasárnapi választás különösen látványosan mutatta meg a két világ közötti különbséget: az AfD lett a legerősebb párt, a CDU második, miközben a gépi parlamentből mindkettő kimaradt volna.
A kísérlet arra figyelmeztet, hogy politikai tájékozódásnál a chatbotok válaszait nem érdemes pártatlan választási tanácsként kezelni, még akkor sem, ha a rendszer magát semleges segítőként írja le.
